Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. június 1. kedd - 206. szám - Egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára:

3109 Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak! Engedjék meg, hogy pár felmerült kérdésre reagáljak; az egyik a foglalkoztatáspolitika és a munka törvénykönyve. Érteni vélem azt, hogy a baloldal próbál úgy föllépni - ennek a politikatudományi meg egyébként az elméleti alapjai is megvannak nekem, tehát a baloldal hagyományosan próbál úgy föllépni -, mint az egyszerű bérből és fizetésből élők meg a munkások érdekképviselője, csak sajnos azt látjuk, hogy a baloldal elhagyta ezeket a társadalmi csoportokat; Nyugaton is ez a folyamat zajlik le, a továbbiakban nem képviseli őket. (19.40) Valamilyen globális érdeket képviselnek az Amerikai Egyesült Államoktól kezdve mindenhol, de ezeket a csoportokat teljesen egyértelműen magukra hagyják, és tulajdonképpen kétségbeesve próbálnak úgy tenni, de csak a kommunikáció szintjén, mintha továbbra is foglalkoznának a munkavállalói jogok képviseletével vagy a bérből és fizetésből élők helyzetének javításával. Ez nincs így, ez a feladat a jobboldali politikai erőkre hárul, a jobboldali politikai erők pedig szívesen és büszkén veszik magukra ezt a feladatot. Ha ezzel összefüggésben összehasonlítjuk a baloldal és a jobboldal teljesítményét az elmúlt 11 évben, akkor azt láthatjuk, hogy miközben önök 12 százalék fölötti munkanélküliséget okoztak, egy nemzetközi pénzügyi, gazdasági válság esetén sikerült elvenni bért az emberektől, sikerült adót emelni és sikerült a vállalkozások helyzetét megnehezíteni, azzal szemben a mostani válságkezelés időszakát megelőzően is egy komoly bérnövekedés és komoly foglalkoztatásbővítés történt Magyarországon. Ezeket az eredményeinket szerencsére sikerült megőrizni, és az a célunk, hogy Magyarország újraindításával pedig ezeket az eredményeket fokozzuk is. Tehát arra utalok, hogy miközben önök különböző, a munka törvénykönyvével kapcsolatos szakpolitikai javaslatok kapcsán síppal, dobbal, nádihegedűvel próbálják obstruálni az Országgyűlés munkáját, aközben a jobboldali kormány plusz 800 ezer munkahelyet hozott létre Magyarországon. Ha önök és az önök kormányzása nem mínusz több százezer munkahelyet jelentett volna Magyarországnak, akkor talán érdemes lenne komolyan venni azt, amit mondanak, de így sajnos a politikai hecckampány szintjén kell ezt a dolgot kezelnünk. És mi sem mutatja jobban, mint hogy nem sikerült, bár nehéz pozícióban voltak, mert tíz éve azt hallgatjuk önöktől, hogy az Alkotmánybíróság egy nem független szervezet, most meg az Alkotmánybíróság hozott olyan döntést, amely az önök számára mégiscsak talán kedvezőbbnek tűnik, legalábbis politikai kommunikációs szempontból fel lehet használni, ezért tótágast álltak többen is, és megpróbálták elmagyarázni azt, hogy miről is szól ez az alkotmánybírósági döntés. Örülök annak, hogy ha megegyeztünk abban, hogy az Alkotmánybíróság egy komoly testület - én ezt mondom évek óta. Örülök, hogy most már önök is ezt gondolják. Úgyhogy akkor nézzük meg, hogy az önök által rabszolgatörvénynek nevezett azon munka törvénykönyve, amelynek keretében Magyarországon 800 ezerrel többen dolgoznak, és amelynek keretében az átlagbér több mint kétszeresére emelkedett, és amelynek keretében több mint két és félszeresére emeltük a minimálbért, na, hogy ezen munka törvénykönyvével kapcsolatban mit mondott az Alkotmánybíróság. Tehát önök valóban odáig - hogy mondjam - nem állítottak valótlanságot, hogy valóban, önök indítványt tettek az Alkotmánybírósághoz. Na most, az indítványról kimondta az Alkotmánybíróság határozatának 15. pontja, hogy az indítvány nem megalapozott. Ez az Alkotmánybíróság véleménye: nem megalapozott. Az Alkotmánybíróság a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 94., 109., 135. §-a alaptörvényellenességének megállapítására és megsemmisítésre irányuló indítványt elutasítja. Az Alkotmánybíróság azt is mondta, hogy a törvény módosítása kollektív megállapodáson alapuló általános szabályok szerint 4, illetve 6 hónapot meghaladó akár, de nem kötelezően 36 hónapra alkalmazott munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalókra nézve a heti munkaidő átlagban történő figyelembevétele tekintetében valójában nem tartalmaz a korábbiaknál hátrányosabb előírást, a figyelembe vehető beosztható munkaidőre, valamint a kötelezően beosztandó napi és heti pihenőidőre, azok mértékére vonatkozó garanciális szabályok - figyelem! - nem változtak lényegesen. A 96. pont: jelen ügyben hivatkozott összefüggések tekintetében megállapítható volt, hogy az Mt. és általában véve a munkajog rendszere az indítványozók által jelzett esetleges visszaélésekkel szemben - figyelem! - megfelelő védelmet, illetőleg jogorvoslati rendszert biztosít a munkavállalók számára. Aztán azt is mondja, hogy az önkéntesség előírása mint garanciális tartalmú előírás kellőképpen ellensúlyozza a változtatást, alapjogsérelem nem valósul meg, a munkaadó esetleges visszaélésszerű joggyakorlásra irányuló törekvéseivel szemben pedig a munkajog rendszere megfelelő jogi eszközöket biztosít a munkavállalók számára, pont. Tehát az derült ki, hogy ami miatt önök itt majdnem lerombolták nem is olyan régen nem ezt az üléstermet, akkor még az előzőt, az nem volt más, mint politikai hisztériakeltés, és valójában egy olyan munkajogi rendszert támadnak, aminek keretében többen dolgoznak ma Magyarországon, nem segélyre szorulnak a magyarok, hanem többen dolgoznak a munkaerőpiacon, és magasabb béreket kapnak. És való igaz, volt egy pont, senki nem állította ennek ellenkezőjét: egy alkotmányos követelmény, amivel az Országgyűlésnek nincs