Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. június 1. kedd - 206. szám - A játékosügynöki tevékenység szabályozásával összefüggésben a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - HAJDU LÁSZLÓ (DK):

3060 hagyják őket, hogy kibontakoztathassák a csodálatos munkájukat az eredményekben, tehát nekik ne kelljen gondolkozniuk. Viszont az sem lenne jó, ha sportolók tömege találná magát azzal szemben, hogy egy olyan - hogy fejezzem ki legjobban magam? - csinált rendszerrel áll szemben, egy megkreált rendszerrel áll szemben, csak azért, mert egyik egyesületből szívesen átmenne egy másikba, és az a másik iránta érdeklődik, és szegény már át sem látja, hogy most itt ki kicsoda ebben a rendszerben, egyet érzékel, hogy mindenki pénzt akar keresni az ő eredményén vagy az ő eredményességén. Úgyhogy nagy tisztelettel, bár mondom, én igyekszem minden sportot érintő javaslatot megszavazni, mert annyira boldogság nekem, hogy ilyen sok csodálatos fiatal a hazánk nevét öregbíti a sportteljesítményével, de én annyira nem látom ennek a javaslatnak értelmét, hogy azt gondolom, én ezt nem fogom megszavazni. Végtelenül sajnálom, nem is kell nekem ezért elnézést kérnem, csak ha lenne átláthatóbb, hogy itt miről van valójában szó, akkor szerintem mindannyiunkban nagyobb bizalom is lenne. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. ELNÖK: Köszönöm szépen. Hajdu László képviselő úr, a DK képviselője jön. Tessék! HAJDU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Én is gratulálok a mai szép ünnepe alkalmából. Én egy indoklást szeretnék megemlíteni, ami igényel igenis szabályozást ezen a területen, azt a példát elmondanám, és két pici észrevételem lenne. Azt gondolom, hogy ez a játékosügynök-dolog, amiről itt szó van, ennek a szabályozása elég nagy baj, hogy ilyen laza, és ezt lehet látni a végeken. Egy egyesületnek alelnöke vagyok, akkor is az voltam, amikor NB I-ben játszott a csapat, és kicsit túl sokat láttam abból, hogy hogyan zajlik az utánpótlás-nevelés, hogyan lesz egy utánpótlás-sportolóból élsportoló, lesz vagy nem lesz, és ez egy külön forgatókönyv. Igaz, hogy a focira vonatkozik ez a tapasztalat, de mivel a fiam a vízilabdában volt élsportoló, legalábbis az OSC-ben 13-as kerettag, és az unokám pedig most utánpótlás, tehát családon belül is van tapasztalat. Azt gondolom, hogy egy olyan utánpótlás-nevelő egyesület, amely nem akadémia, de valamennyi taotámogatást kap, és 16 csapata van, az 400 körüli gyereket, igazolt játékost jelent, azoknál a gyerekeknél a sorsuk nem az edzőtől függ, hanem elsősorban a szülőtől, hogy tudja-e fizetni. Itt a fő befektető nem a játékosügynök, nem az egyesület és nem az állam a taón keresztül, hanem a szülő. Tehát az első években a szülőnek itt nagyon komoly havi díjakat kell fizetni. Ezt senki meg nem téríti, sem a tao, sem a játékosügynök, senki. Ezért mi történik a gyakorlatban? Köt a játékosügynök azzal a gyerekkel, aki ügyes, görbe lába van, jól mozog, még nem lehet tudni, hogy lesz-e belőle valami, de bebiztosítja magát, és köt egy zsebszerződést, és ez egy általános dolog. Tehát az a csapat, amelyikben 4-5 gyereknek nincs zsebszerződése, az azért sehol nincs. Ez még nem játékosügynöki tevékenység, itt vannak fölhajtó emberek, akik ajánlják, tehát ma így működik. Tehát ez ma így működik, és ezek a zsebszerződések arra jogosítanak, hogy a gyerek a szülővel köti ezt meg természetesen, hiszen kiskorú gyerekekről beszélünk, ők nem cselekvőképesek ilyen szempontból, nem írhatnak alá. A szülővel megegyeznek, hogy ennyit kapsz, éppen a rezsivel, sok mindennel van gondja a családnak, szegény is, és mi kifizetjük helyetted a havi 12-15 ezer, melyik csapatnál, attól függ, hogy az U hányadikban van, mennyi az a rezsi, ezt mi kifizetjük helyetted, és még ennyit kapsz zsebbe - de a gyerek játékjogát ezzel a szülő tulajdonképpen el is adta. (15.00) Ez még zsebben van, tehát ez még nem nyilvános, de már a szülő a gyerekről nem rendelkezik, itt már más rendelkezik a gyerekről. Az lehet, hogy még csak 8 éves, de már nincs játékjoga szabadon, mert az valaki másnál van. Ez ma így működik. Ha ezt nem mondják meg őszintén, akkor sajnálom, de 400 gyerek esetében majdnem tételesen tudom, hogy hogy van, és azt is, hogy a szülők milyen helyzetben vannak, és ez kényszer a pályán. Tehát ő nem tud befektetni, de a gyerek sportolni szeretne, azzal tudja megajándékozni, hogy egy ilyen látszólag nagylelkű ajánlatot elfogad, és akkor más fizeti helyette ezt a havi rezsit, amit egy csapatnál ki kell fizetni, hogy tudjon játszani minden héten, és ott üljön vagy a kispadon üljön, és tudjon edzésre járni. Az igaz, hogy egy olyan utánpótláscsapatról beszélek, ahol heti négy edzés van, ennek utazási költsége van, sok minden egyéb van, tehát van rezsije, ami tehát indokolja, hogy igenis itt ezen a környéken nincs rend. Taót kapnak, de a tao nem kérdezi meg, hogy hogy is van ez lejjebb, és hogy van ez felhasználva, sőt hozzá kell