Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. június 1. kedd - 206. szám - A játékosügynöki tevékenység szabályozásával összefüggésben a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (független):

3059 történhessen meg, mert olyan jogellenes vagy olyan etikai szabályokat sértő folyamat kíséri az adott átigazolást, amire azt mondja a szövetség, hogy én erre nem adom áldásomat, és akkor még a nevelési költségek megtérítésétől a különböző utánpótlás-nevelési költségek megtérítésén át mindenfélét kell fizetni ilyen esetben. És ezt, ahogy én ezt látom, a szövetségek igencsak szigorúan ellenőrzik, és igyekeznek az átigazolásokat mind morálisan, mind jogi értelemben tisztességes mederben tartani. És akkor itt van ez a javaslat, amelyben az szerepel, hogy a szövetség maga játékosügynökséget hoz létre. Ez olyan, mintha én lennék a magam bírója egy meccsen - nem én mondtam ezt a mondatot, Steinmetz Ádám képviselőtársamtól loptam, akinek utána jutott ez eszébe, ahogy lejött a pulpitusról, úgyhogy megkérdeztem tőle, hogy én mondhatom-e ezt -, hiszen maga a szövetség az, amely felügyeli az átigazolásokat. (14.50) Ha a szövetség maga az, aki még azt az ügynöki tevékenységet is létrehozhatja, aki közreműködött a sportoló átigazolásában és természetesen a sportolóért járó juttatás kialkudozásában, akkor az a legnagyobb probléma, hogy most majd az a szervezet fogja vizsgálni ezeknek a törvényességét, aki pénzért - hiszen mindenki pénzért dolgozik, aki játékosügynök - ebben a pénzorientált viszonyrendszerben hogyan tud majd objektíven döntést hozni? Én azt gondolom, hogy ha játékosügynöki tevékenység létezik, akkor annak úgy kell működnie, akár egyéni vállalkozó, akár cég, erre a tevékenységre kitalálja magát, megszerzi azokat a jogosítványokat, amivel ő az lehet, regisztráltatja magát a megfelelő szervezetnél, hogy én játékosügynök vagyok, és amikor egy játékos átigazolásában a játékosügynök működik közre, és ő teszi lehetővé mind a játékos, mind a sportszervezetek számára, hogy ez a változás megtörténhessen, akkor természetesen egy bizonyos kialkudott vagy akár jogszabály által maximált ügynöki jutalékot kaphat. De hogy egyvalakihez szerintem nem lehet köze státusz, jogi státusz szempontjából, az pont a szövetség, mert amikor ez a játékosátadás történik, akkor a szövetség egy felügyelő szervként ott van, és a szövetség valóban ellenőrizheti azt is, hogy a játékosügynök biztosan a játékos érdekei szerint tevékenykedett, a játékos számára eredményesebb lesz ez a változás - tehát, hogy az egyik egyesületből átkerül a másikhoz -, és a játékosért kialkudott ár valóban indokolt-e és tisztességes-e, és ami a legfontosabb, hogy a játékos nincs-e kiszolgáltatva ebben a rendszerben az átigazolás körében. Hiszen még az is elképzelhető, hogy azt mondja egy egyesület egy játékosügynöknek, hogy hitesd el ezzel a fiatallal, hogy neki a piacon még nincs igazán értéke, és már az is nagy dolog - csak most neveket mondok, ne tessenek azt gondolni, hogy ez így a valóságban is előfordult, tehát vélelemről beszélek -, azt mondja egy dózsás sportolónak, hogy figyelj ide, örülj neki, hogy egyáltalán a Fradi átvesz téged, és akkor a te árad - csak mondom - egymillió forint, és akkor ebből engem százezer forint illet meg. Közben lehet, hogy kiderül, hogy a háttérben sokkal több pénzt kapott ez a fiatal, csak elhitetik vele, hogy neki még ennyi az értéke, és egy nagyon csúnya játék részese az, aki egyébként az iszonyatos befektetett energiájával sporttevékenységet eredményesen végez. Tehát én úgy gondolom, hogy a szövetségnek ebben az egész rendszerben egy nagyon erős felügyelőnek kell lennie, nagyon erősen figyelni ezeket a szereplőket, de nem magának lenni a játékosügynöknek, mert ne tessenek haragudni, de én ezt egyszerűen nem tudom elfogadni. Biztos vagyok benne, hogy nem véletlenül nem a minisztérium terjesztette be ezt a javaslatot. Biztos vagyok benne, hogy nagyon sok pénz van a játékosátigazolások világában. Biztos vagyok abban, hogy valakik annak a pénznek egy részét, amelyek ilyen játékosügynököknél landolnak, szeretnék fogni, szeretnék megfogni, és vélhetően ezért van nálunk itt ez a javaslat. Én azt láttam, hogy ellenzéki képviselőtársaim is ilyen kételyeket fogalmaznak meg, hogy vajon mi lehet a háttérben, hiszen konkrétumokat nem tudunk, csak sejtjük, hogy valakinek az érdekében született ez a javaslat, méghozzá annak bemutatásával, hogy ez a sportolók érdeke lenne vagy a játékosügynöki tevékenységet tisztító rendszer lenne. Odáig teljesen egyetértek, amikor például az van, hogy igenis a játékosügynök is legyen olyanfajta státuszban, hogy ellene fegyelmi eljárást lehessen indítani. Nem is kérdés, mert hiszen valóban lehet, hogy jogellenes tevékenységet gyakorol, kihasználandó akár a sportolót, akár az egyesületeket. Tehát ez így rendben van, csak én úgy gondolom, hogy nem lehet, hogy pont a felügyelő szerv egy játékosügynökségnek az alapítója, tulajdonosa vagy bármi, mert ebben a pillanatban olyan bennfentessé válik, hogy okkal akár bármely sportolóban is felébredhet a bizalmatlanság, hogy tulajdonképpen miről is szól ez az egész: én csak azért kellek, hogy rajtam pénzt keressenek szövetségek meg szövetségi emberek meg akár áljátékosügynökök? Tehát én azt kérem a minisztérium képviselőitől, hogy ha már ezt a javaslatot támogatják, akkor törekedjenek arra, hogy a sportolókban a bizalmatlanság ne alakuljon ki. Természetesen a sportolók nem olvasnak ilyen jogszabályokat, javaslatokat meg törvényeket sem, őket egy érdekli, hagyják őket edzeni, és