Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 31. hétfő - 205. szám - Egyes energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP):
2952 összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 25 igen szavazattal, 5 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat megszületésének indokául az szolgál, hogy az elmúlt időszak jogalkalmazói hatósági tapasztalataira, az energiaszektorban végbement változásokra és a végrehajtott intézkedésekre tekintettel több különböző tárgyú módosítás vált szükségessé. A bányatörvény módosításának kiemelt célja a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások nemzetgazdasági szinten képviselt kiemelkedő értékének megőrzése. A villamos energiáról és a földgázellátásról szóló törvény módosítása részben a járványhelyzet során kialakult jó közműszolgáltatói gyakorlatok jogszabályi alapjának megteremtését szolgálja az elektronikus ügyintézés lehetőségeinek bővítésével. A szabályozás célja az, hogy az intenzív tudományok online modell szerint működő átvételi rendszerirányító informatikai rendszereinek a tulajdonjogát, a szükséges informatikai szolgáltatásokat és azok beszerzését a szétválasztási szabályok tiszteletben tartása mellett költséghatékony módon tudja biztosítani, illetve megszervezni a vertikálisan integrált vállalatcsoporton belül. A közszolgáltatási tárgyú törvények módosításai közül kiemelkedő a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása, mely szükséges annak érdekében, hogy a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek tulajdonában álló ingatlanok a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól mentesüljenek, tekintettel arra, hogy az egyházi ingatlanokban szolgálatot teljesítő, az egyház alkalmazásában álló természetes személyek a lakossági felhasználókhoz hasonlóan veszik igénybe a víziközmű-szolgáltatást. Tisztelt Képviselőtársaim! Összegzésként azt gondolom, hogy a törvényjavaslatban szereplő jogharmonizációs és egyéb módosítások az energetikai és közszolgáltatási szektorban előremutató törekvéseket tartalmaznak, ezért a javaslat támogatandó. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Törő Gábor képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az előterjesztőt, hogy kíván-e felszólalni. (Steiner Attila: Majd a végén.) A szándékát nem jelzi. Köszönöm szépen. A kijelölt Gazdasági bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. Megadom a szót Keresztes László frakcióvezető úrnak, LMP. DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Relatíve hosszan lefolytattuk az általános vitáját ennek a törvényjavaslatnak. Ugyanakkor számomra megdöbbentő fejlemény volt az, ami múlt héten a Törvényalkotási bizottság ülésén történt. Egy olyan súlyú és olyan jellegű módosító javaslatot hoztak be és fogadott el a Törvényalkotási bizottság, amelyet meggyőződésem szerint nem lehetett volna. Egy olyan alapvető változást indít el a magyar közműszektorban, amit minimum nyíltan kellett volna a szakmával egyeztetve, és a törvényjavaslat általános vitájában a beterjesztéskor kellett volna ezt a szándékot jelezni. Miről is beszélek? A Törvényalkotási bizottságban volt egy olyan módosító javaslat, amely arról szól, hogy az önkormányzat a víziközművagyont és a víziközműcégeket, nyilván az önkormányzati tulajdonban lévő víziközművagyont és víziközműcégeket térítésmentesen átadhatja az államnak, és ilyen módon átadja az azzal kapcsolatos bevételeket és gyakorlatilag az ellátási felelősséget is. Ez egészen elképesztő jelenség. Nagyon régóta foglalkozom én itt az Országgyűlésben, de már azt megelőzően szakpolitikusként is a víziközmű-ágazat helyzetével. Az teljesen világos, hogy az önkormányzatokat érintő megszorítások, elvonások nem az önkormányzatokat érintik, hanem az ott élő embereket, hiszen az önkormányzatok felelősek a legfontosabb közszolgáltatások biztosításáért, és ha nincs megfelelő forrásuk, akkor ezeket a közszolgáltatásokat az önkormányzatok nyilván nem tudják ellátni megfelelő minőségben. De hasonlóképpen megfogalmaztam én ezt már nagyon-nagyon sokszor kritikában, hogy bizonyos nagyon súlyos rendszerproblémákkal az önök kormánya egyszerűen nem tudott, nem akart vagy nem volt hajlandó mit kezdeni. Az ilyen egyik súlyos rendszerprobléma a magyar víziközműszektor helyzete. Mondhatjuk, hogy egészen döbbenetes helyzetben van az ágazat, az összeomlás szélén. Valóban nem volt egyszerű az örökség 2010-ben, de elmondhatjuk, hogy azóta önök olyan intézkedések sorozatát hozták, amelyek súlyos mértékben rontottak a helyzeten. Néhány konkrét számmal is alátámasztom ezt a helyzetet: 2011 óta duplájára nőtt a meghibásodások száma, körülbelül 30 százalék a hálózati veszteség, tehát a megtermelt ivóvíz 30 százaléka
