Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 27. csütörtök - 204. szám - Az ülésnap megnyitása - Egyes törvényeknek a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete létrehozásával összefüggő módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - KÓSA LAJOS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem először vagyok valamilyen szövetkezeti forma létrehozásának előterjesztője, és nagy öröm számomra, hogy az Országos Szöve... - KÓSA LAJOS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem először vagyok valamilyen szövetkezeti forma létrehozásának előterjesztője, és nagy öröm számomra, hogy az Országos Szöve...
2804 2021. május 27-én, csütörtökön (9.00 óra - Elnök: Lezsák Sándor Jegyzők: Móring József Attila és Tordai Bence) Az ülésnap megnyitása ELNÖK (LEZSÁK SÁNDOR): Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 25. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Móring József Attila és Tordai Bence jegyző urak lesznek a segítségemre. Köszöntöm mindazokat, akik figyelemmel kísérik munkánkat. Egyes törvényeknek a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete létrehozásával összefüggő módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes törvényeknek a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete létrehozásával összefüggő módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig. A Kósa Lajos és Dunai Mónika fideszes képviselők által benyújtott előterjesztés T/16297. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Kósa Lajos képviselő úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. Öné a szó, képviselő úr. KÓSA LAJOS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem először vagyok valamilyen szövetkezeti forma létrehozásának előterjesztője, és nagy öröm számomra, hogy az Országos Szövetkezeti Tanács elnökeként segíthetem a szövetkezeti mozgalmat, amely - talán kevesen tudják - Magyarországon Károlyi Sándorral vette kezdetét még a XIX. század végén, és más európai országokkal párhuzamosan nagyon erős szövetkezeti rendszer épült ki a második világháborúra. A Hangya Szövetkezet például akkora volt a gazdasági erejét tekintve, mint az akkori angliai Tesco, amely szintén egy szövetkezeti mozgalomból nőtte ki magát szövetkezeti kereskedelmi áruházlánccá, csak közbejött a kommunista hatalomátvétel, és a kommunisták szövetkezeti felfogása semmiben sem hasonlított, csak nevében egyezett meg az eredeti szövetkezeti mozgalommal, és egy erőszakos, terrorizáláson, erőszakon alapuló szövetkezetesítési rendszer után lényegében teljes egészében szétverték a szövetkezeti mozgalmat, nevében megtartották, de szétverték, se önkéntesség, de demokrácia, se verseny nem jellemezte a szövetkezeti formákat. Aztán a rendszerváltás után a szövetkezetek maradékai, elsősorban az erőszakkal létrehozott mezőgazdasági szövetkezetek megszüntetésével kapcsolatban, tulajdonképpen elvesztették az eredeti mgtsz-ek a létjogosultságukat, és - hogy is mondjam? - a kommunista romok által meghagyott vagy azok alól valamilyen módon előszökkenő vagy megmaradó szervezetek jellemezték a szövetkezeti mozgalmat. Ugyanakkor a rendszerváltás előtt megszületett egy igazi hungarikum, és virágzik azóta is, ez az iskolaszövetkezetek mozgalma. Ez egy merőben más jellegű szövetkezet, mint a korábbi, ez alapvetően személyes részvételen alapul. Az iskolaszövetkezeteknek a lényege az, hogy a diákok szövetkezetet alapítanak, és a szövetkezetben személyes részvételt, személyes munkát teljesítenek azokban a szerződésekben, amelyeket a szövetkezet mint vállalkozási szerződést köt a különböző munkát megrendelőkkel, és rendkívül rugalmas, a diákok maguk szervezik a munkát, maguk számolnak el, maguk választják a vezetőséget, maguk határozzák meg - mint a szövetkezetnél általában egy tag egy szavazat elv alapján - az üzleti tervet, az eredményfelosztást, és ma már, nyugodtan mondhatjuk, ez a hungarikum kirobbanó siker, 180 ezer diák tagja valamilyen diákszövetkezetnek, ez országos mozgalom. 2019-ben, tehát a Covid előtti utolsó egész, teljes évben 60 milliárd forintnál nagyobb megrendelésállományt teljesítettek, és a magyar gazdaság számára egy olyan rendkívül rugalmas munkaerőt jelentettek, amely ráadásul pont a diákok egyetemi évei alatt már, úgy mondhatjuk, hogy egyfajta munkaszocializációt is végez. Talán ennek a mozgalomnak is köszönhető az, hogy Magyarországon az európai uniós átlaghoz képest sokkal kedvezőbbek a 18-25 éves korosztályra jellemző munkanélküliségi adatok, a magyar adat fele az európai átlagnak, de ez jelentős mértékben azért van, mert majdnem minden diák belépett valamikor a
