Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 26. szerda - 203. szám - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK:
2765 hivatal, műemlékvédelmi hatóság, és akkor még volt értéke a műemléknek. És nem akarták, hogy ezek magántulajdonba kerüljenek. Ám azonban az a javaslat, amit itt mi megismertünk, az a javaslat fölrúg minden olyat, ami a tulajdonjoghoz kapcsolódik. Varga-Damm Andrea mindent hitelesen elmondott a tulajdonjogról. Tehát egyszerűen úgy nem lehet előterjesztenünk egy önkormányzati tulajdont, ahogy nem lehet, a szomszédom tulajdonát sem terjeszthetjük ide a parlament elé, hogy vegyük el tőle, ugyanúgy nem lehet az állami tulajdont sem, még a harminchárom (sic!) bátor ember szavazatával sem. Nem lehet elvenni az önkormányzatoktól, mert bárhol ezt megtámadjuk, és még a magyar jogrendben is megtámadható sikeresen, ezt meg is kell támadni. A következő miatt kell az önkormányzatoknak ragaszkodni ehhez a vagyonhoz. Az önkormányzatomnak, amit én képviselek, a XV. kerület, kettőezer lakása van. Tízzel vagy hússzal kevesebb, mint kettőezer, de kettőezer önkormányzati bérlakása van. Amikor átvettük volna a vagyont, akkor 16 900 bérlakása volt az államnak. Akkor kellett létrehozni vagyonkezelő szervezetet és sok minden egyebet, és abban az időszakban alakult ki egy olyan struktúrája, ami minden önkormányzatnál eltérő és más-más: panelarány és a régi, hagyományos építésű arány. A mi esetünkben azért volt fájó az előterjesztés, mert vannak olyanok - azt kell mondjam, hogy az egyharmada körülbelül ennek a kettőezernek - , amelyek kertes házban vannak. Tehát kertes házas lakásokat kaphattak volna, mondhatom azt, jelképesen, megfizethetetlen ingatlanárak mellett kaptak volna ilyen bérlakásokat. Hozzá kell tegyem, hogy az kevés érv, hogy valakinek 30-40 éve joga van hozzá, hogy most megvehesse, mert bérlő, ha tisztességgel ápolta, tisztességgel üzemeltette, tisztességgel fizette a bért, még további időszakra is. De ami miatt nekünk szükségünk van erre, az az, hogy nem épül bérlakás évtizedek óta Magyarországon, ezért azt kell mondjam, hogy sorban állnak az emberek azért a lakásért, amiből kihalnak a bérlők. Tehát egy évben körülbelül átlagosan 40 ilyen megürült lakásunk van, ezt a 40 lakást tudjuk meghirdetni a bérlőknek. A pályázatokból ítélve, mert ilyen nyilvántartást nem vezethetünk, de a pályázatok alapján tudjuk, hogy körülbelül hétszáz jogos igénylő van egy ilyen kerületben. Negyvenet lehet kielégíteni, nagyjából negyvenet, ez az átlagszám. Ha azt veszem, hogy valaki fiatal házas és lakáshoz akar jutni, mind a ketten dolgoznak, de minimálbéren, azokra körülbelül tíz év múlva kerül a sor ilyen lakáskörülmények között, hogy ők lakáshoz juthassanak. Ha ezt eladjuk, akkor nekik zipzár. Nincs tovább! Nincs semmi! Ugyanez a helyzet van azoknál is, akik kaptak önkormányzati bérlakást, akár piaci alapút, akár költségelvűt, akár szociálist, akár szolgálatit, mert az önkormányzatok kényszerülnek arra, hogy ha egy orvost meg akar tartani, ha a rendőrt meg akarja tartani, ha a tűzoltót meg akarja tartani, ha egyáltalán olyan közszolgát meg akar tartani, aki a kerület számára fontos, akkor önkormányzati bérlakás az egyetlen tartalék, amivel meg tudjuk tartani. Most körülbelül húsz rendőrnek van ilyen lakása ebből a kétezerből. Egészen megijedt a rendőrkapitány, mert szerződésünk van, mindegyik benne volt az eredeti előterjesztésben, megvásárolhatták volna az önkormányzati bérlakást, és tovább nem tudtuk volna forgatni a szolgálatosoknak ezt a bizonyos lakást. Tehát azt gondolom, hogy nagyon átgondolatlan, végig nem gondolt előterjesztésről van szó, és úgy hiszem, még azzal is probléma lesz, ha csak a műemlék marad ebben benne. Tisztelt Előterjesztők! Azt szeretném kérni, hogy gondoljátok végig, gondold végig azt, hogy ezt a műemlékkérdést is erőltetitek, vagy inkább föl kell hagyni ezzel. Ez egy sikertelen dolog. Választási szempontból, úgy gondolom, hogy körülbelül az a helyzet állt elő, ami 1993-ban. Miért is találták ezt ki 1993-ban, hogy alanyi jogon meg tudják venni? A ’94-es választás előtt azt gondolták, hogy hatalmas nagyot fog durranni - az Antall-kormányról beszélünk -, hatalmas nagy durranás lesz. Ennek akkora durranása lett, hogy majdnem kimaradt a kormánypárt a parlamentből. Azt gondolom, ha valamilyen kampányszaga van ennek a javaslatnak, akkor nagyon gyorsan kell visszavonulni belőle, hogy kampánytanácsot adjak, mert ebbe egyszer már belebuktak, van egy tapasztalat. És azt gondolom, hogy az a fölháborodás, ami mögöttem is van információban, telefonban és sok mindenben, az nagyon rossz üzenet ennek a javaslatnak, amit ideterjesztettetek. Nem lehet támogatni, és azt gondolom, hogy alkotmányellenes is, törvényellenes is; és szégyellem, hogy egy bizottságban vagyunk, és nem tiszteltél meg azzal, hogy megkérdezel engem erről. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) (20.00) ELNÖK: Köszönöm szépen. A Párbeszéd képviselője, Tordai Bence képviselő úr következik.
