Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 26. szerda - 203. szám - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SNEIDER TAMÁS (független):

2761 alpolgármesterek vagy a közéletben részt vettek, hogy tíz év után elsőként volt egy komoly bérlakásépítési program, ami egyébként önkormányzati tulajdonba került. Itt van előttem Selmeczi Gabriella felszólalása ’99-ből, ahol elmondja: „Tavaly július 1-jével elindítottuk az állami támogatású bérlakásprogramot, így hazánkban több mint tíz év után központi állami támogatással megindult az önkormányzati bérlakásállomány növelése. A program iránti érdeklődés minden várakozást felülmúlt...” - nahát, van igény önkormányzati bérlakásokra a jelek szerint, legalábbis akkor volt, gondolom, most is - „...eddig közel 2500 önkormányzati bérlakás kialakítását támogatta a Gazdasági Minisztérium”, s a többi, s a többi, nem sorolom a felszólalást. Nagyon helyesen, nagyon örültünk, én magam is, aki akkor már közélettel foglalkozott, és nemsokára rá már önkormányzati képviselő is voltam, és akkor egyébként ezekkel a lakásokkal is kellett foglalkozni, amik akkorra megépültek, a Fidesz jóvoltából, hozzá kell tennem. Mit ad isten, eltelik egy kis idő - a társadalmi helyzet különösebben nem változott azóta, hozzá kell tennem -, és ennek pont az ellenkezőjét mondják most, illetve pont az ellenkezőjét terjesztette be a Fidesz néhány képviselője. Nos, csak néhány gondolat arról, hogy amikor én önkormányzati képviselő voltam nyolc éven keresztül a szociális önkormányzat (sic!) tagjaként, egyszer fideszes vezetésű időszakban, egyszer szocialista vezetésű időszakban, akkor hogyan gondolkodott a lakásállományról Eger városa, ahol én önkormányzati képviselő voltam, és teljes konszenzus volt. ’93-ban, tudjuk jól, hogy eladták az önkormányzati bérlakások nagyonnagyon jelentős részét, és nálunk is körülbelül 900 lakás maradt meg, de alapvető volt mindenki számára, hogy ezt az önkormányzati bérlakásállományt nem szabad tovább csökkenteni, sőt, ha van lehetőség, anyagi lehetőség, ezt növelni kell. És akkor is, ha adott esetben, racionális okoknál fogva eladtunk egy önkormányzati lakást, akkor csak úgy lehetett eladni, hogy abból az összegből vásárolni kellett egy másik bérlakást, önkormányzati bérlakást. És hozzá kell tennem, egyébként pont olyan lakásokat adtunk el akkor, amelyek belvárosi tulajdonban, műemlékjellegű épületek voltak, pontosan abból az elgondolásból, hogy sokkal nehezebb fenntartani az önkormányzatnak nagy rezsiigényű, nagy felújításokat igénylő épületeket, mint adott esetben lakótelepi lakásokat, amelyek sokkal alkalmasabbak értelemszerűen főleg szociális típusú lakásállomány létesítésére, mint mondjuk, a 4-5 szobás, 3,80 méter belmagasságú épületek. Tehát ebből a szempontból erre a vári történetre egy kicsit hasonlít az akkori helyzet, és a racionalitás szempontjából ez teljesen elfogadható. Természetesen volt olyan, hogy egy társasházban csak egy-két tulajdona volt az önkormányzatnak, ott is adtunk el ingatlant, de cserébe azoknál a társasházaknál, ahol akár 40-50 százalékos tulajdonrészünk volt, ott pedig vásároltunk. Tehát a lényeg az, nem az a baj, hogy racionalizál adott esetben egy önkormányzat, és advesz lakásokat, hanem nyilvánvalóan arról van szó, amikor tömegesen - mint itt a törvényjavaslat kezdeményezte - elvennék, mert ez igazából elvétele az önkormányzati vagyonnak. Azon egyébként én is nagyon csodálkozom, hogy mi történt. Nem lehetett felhívni legalább néhány polgármestert, hogy mit szól ahhoz, fideszes polgármestert, hogy 50-60 milliárd forintnyi ingatlanvagyontól szabadítják meg a várost? Hát, ki az az önkormányzati szakember, polgármester, aki örül annak, hogy 50-60 milliárd forintnyi vagyont elveszít a város? Hát, ehhez nem kell olyan nagy gondolkodás, és ez rámutat, ahogy itt is már elhangzott, azért a Fidesz gondolkodására, hogy nincs itt egyeztetés, nem elég, hogy ellenzékkel meg civil szervezetekkel, meg bárki mással, a saját nagy hatalmú, erős polgármestereinket sem vonjuk be egy ilyen törvényjavaslat elkészítésébe. De amiről még szeretnék mindenképp beszélni, és itt igazából koncepcionális kérdésről van szó, ha már ez a törvényjavaslat idekerült, hogy itt szóba került Böröcz képviselőtársam részéről is még az elején, hogy Nyugat-Európában máshogy alakult a bérlakásállomány, más történelmi fejlődésen mentek keresztül - hát, igen, hál’ istennek, ott azért kicsit okosabban csináltak sok-sok mindent -, és nézzük meg, hogy mit is jelent ez tulajdonképpen, mit takar, mert én nem láttam nagyon, hogy ezt valaki, akár csak egy kicsit is feszegette volna. Az a helyzet, hogy Nyugat-Európában, az Amerikai Egyesült Államokban, Ausztráliában - sorolhatnám a fejlett világot alapvetően, és még nem csak a fejletteket ugyebár, vagy Szingapúrt, nagyon sok helyet Ázsiában is - nagyon komoly mértékű bérlakásállomány van, ahogy itt már egyébként jó pár ellenzéki képviselőtársam elmondta, ami a mobilitást egyértelműen segíti, és ezt a bérlakásállományt sok esetben önkormányzati tulajdonban tartják, de nem csak önkormányzati tulajdonban. Nagyon sokféle rendszer működik Nyugat-Európában, amiből mi semmit az égvilágon nem vettünk át, egyben sem gondolkodik a jelenlegi kormányzat, ez jól látható, pedig ez hatalmas megoldás lehetne azoknak a fiataloknak, azoknak a rászorulóknak, akiknek - ahogy itt többször elhangzott - nincsenek milliói, tízmilliói arra, hogy most, azonnal egy saját tulajdont szerezzenek. Mindenki örülne a saját tulajdonnak érthető módon, de hogy egy fiatalember 100, 200 vagy 300 ezer forintos nettó fizetéssel abban gondolkodjon, hogy majd egy 40 milliós családi házat