Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 26. szerda - 203. szám - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK:

2762 felépít, ami még így is csak 80-100 négyzetméterre jön ki a mai árak mellett, hát, bizony, nem kell különösebben nagy képzelőtehetség hozzá, hogy ez nem fog működni. Nos, Magyarországon mindössze 2 százalékot tesz ki, a lakásállomány 2 százalékát teszi ki az önkormányzati bérlakásállomány körülbelül, míg ugyanez a mérték, mondjuk, Angliában, Franciaországban 17-20 százalék között van. Már ez önmagában elgondolkodtató, de hogy mondjak egy még érdekesebb adatot, Hollandiában, ahol más rendszer működik (Böröcz László és Nacsa Lőrinc beszélget.), és amit ugyancsak érdemes lenne megvizsgálni... - látom, beszélgetnek képviselőtársaim, itt a Fidesz részéről Böröcz képviselőtársam is, pedig azért mondom, hogy érdemes ezeket, érdemes lenne a kormányzatnak és önöknek is elolvasniuk, megtudniuk, hogy hogy működnek ezek a nyugat-európai rendszerek vagy a fejlett országokban a rendszerek, de most inkább beszélgetnek, mert nyilván van más fontosabb dolog is, mint erről esetleg ismereteket szerezni. Nos, Hollandiában az összes lakásállomány 40 százaléka bérlakásállomány, és Hollandiában ezt egyébként lakásszövetkezetek működtetik, nem is önkormányzatok működtetik. És nonprofit, ezt hozzá kell tennem, nonprofit szövetkezeti rendszerben működik, és ez Nyugat-Európában nagyon sok helyen bevált, és talán egyébként ez a legsikeresebb mód a bérleti árak szinten tartására vagy kordában tartására. Ennek köszönhetően ezeknek a lakásoknak legalább 20-25 százalékkal olcsóbb a bérleményük piaci alapon egyébként, de mégis, mivel nonprofit, mint más egyéb, magánbérlakásoknál ez látható. Tehát egyértelmű, hogy a lakhatási kérdésnek rengeteg megoldási javaslata van, és ezeket legjobb egyébként variálni. Továbbra is fenn kell tartani értelemszerűen az önkormányzati bérlakásrendszert. Valószínűleg a leginkább rászorulóknak érdemes, ugyanakkor viszont érdemes lenne elgondolkodni azon, ami például az USA-ban és Németországban is nagyon jól működik, hogy lakbértámogatást adni azoknak a családoknak, amelyek rászorultak, vagy éppen lakásfenntartási támogatást. (19.40) Ilyet adnak az önkormányzatok helyi rendeletek alapján, most is természetesen, csak szerencsésebb történelmi helyzetű országokban ezt központilag is megoldják, és az USA-ban, ha jól emlékszem, maga a szövetségi kormány állja ezeket, és még a bérlakások építését is a ’60-as évekig a szövetségi kormányzat állta, nem a helyi állami szintű kormányzat. Tehát mindezt azért sorolom el, mert ha már egy ilyen törvényjavaslat ennyire, tényleg meggondolatlanul, láthatóan mindenféle háttértudás nélkül elénk kerül, akkor tegyék meg legközelebb, próbálják meg, hogy utánanéznek, hogy működik a világban a lakásállomány kezelése, az állam, különböző állami funkciók hogyan működnek ezen a téren, és persze konzultáljanak is a saját képviselőikkel, polgármestereikkel. Nos, összességében azt gondolom és nemcsak én, hanem a Polgári Válasznak is egy fontos programja az, hogy minél inkább növeljük a bérlakásállományt önmagában is, a sokféle modell közül, ami egyébként létezik Nyugat-Európában, próbáljunk átvenni, próbáljon átvenni az elkövetkező években a magyar kormányzat - akár a jelenlegi ellenzék, akár majd a jelenlegi kormányzat lesz hatalmon - minél több megoldási javaslatot. Nyilvánvalóan a legjobb egyébként az lenne, hogy állami, önkormányzati, vagy, ahogy az előbb mondtam, nonprofit szervezetek, akár egyébként még azt is meg merem kockáztatni, hogy egyházi szervezetek is működtethetnek nyugodtan ilyen lakásprogramokat, nonprofit jelleggel bérlakásprogramokat, bérlakásokat adhatnak ki. Akkor Magyarországon azoknak a fiataloknak, akiknek most nagyon-nagyon nincs lehetősége lakáshoz jutni, normális lakhatást választani... Ez körülbelül 300 ezer ember egyébként a felmérések szerint, tehát nem egy kis rétegről van szó. Ők zsúfolt körülmények között élnek továbbra is, a városokba feljöttek dolgozni, de össze vannak zárva öten-hatan is adott esetben egy-egy lakásban, és így tudnak, mondjuk, Budapesten bérelni, és akár építkezéseken dolgozni, lehetne még sorolni. Vagy éppen boltokban eladóként tevékenykednek, ezeknek az embereknek is meglenne a lehetősége, hogy a normális lakhatáshoz való jogot megadva, egy lakásban, nem öten-hatan összezsúfolva vannak idegenekkel, hanem egy-kettő, adott esetben családtagok lehessenek, és normális életet élhessenek, mint ami egyébként elvárható lenne a XXI. században itt, Európában. Tehát summa summarum, egyrészt örülünk, hogy változtattak ezen a törvényjavaslaton, de annak örülnénk leginkább, a Polgári Válasz is annak örülne, ha az itt elhangzott javaslatokat is meggondolnánk, átgondolnánk, és legközelebb olyan törvényjavaslattal állnának elő, amely elősegíti azoknak a fiataloknak, azoknak a rászorulóknak a lakáshoz jutását, akik most nem képesek önálló lakáshoz jutni, önálló ingatlanhoz jutni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Kétperces kör: Nacsa Lőrinc képviselő úr, KDNP.