Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 26. szerda - 203. szám - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (független):

2751 az állandó közeget, hogy annak a háznak, annak a lakásnak bizony az ő kezében van a kulcsa, ahova ő naponta hazatérhet, a gyerekeit felnevelheti és együtt élhet a szeretteivel! Hogy lehet ilyet mondani, hogy ezt bárki is így gondolná?! Azt kell megértenie Böröcz képviselőtársamnak, hogy akkor, amikor annak idején a törvény engedte privatizálni az állami lakásokat, ezek a lakások állami tulajdonok voltak. Állami! Az államnak joga volt törvényt alkotni arról, hogy a bérlakások bizonyos részét bizonyos időintervallum alatt bizonyos mértékű vételár mellett megvehetik a bérlők. Igen ám, de amint ez a törvény megszületett és elkezdődtek a privatizációs folyamatok, ezzel párhuzamosan, ha meg tetszik nézni bármely volt állami bérlakás tulajdoni lapját, akkor mit lát? Hogy önkormányzati tulajdonok lettek. Miután pedig ezek az ingatlanok önkormányzati tulajdonok lettek, nem állami tulajdonok, az Alaptörvény rendelkezései alapján törvényt sem alkothat az Országgyűlés arról, hogy az önkormányzat köteles legyen a vagyonát bárkinek is eladni. Idézem önöknek az Alaptörvény ebbéli cikkelyeit. A 31. cikk azt mondja, hogy Magyarországon a helyi közhatalom gyakorlója a helyi önkormányzat. A 32. cikk (1) bekezdés e) pontja mondja, hogy az önkormányzat gyakorolja a tulajdonosi jogait a tulajdonjogait illetően. A 33. cikk (1) bekezdése azt mondja, hogy a helyi önkormányzatnak csak a feladatait határozhatja meg a törvény, és a képviselő-testület gyakorolja az önkormányzat minden egyes feladatát, és minden egyes döntést ő hozhat meg. A 34. cikk pedig azt mondja, hogy a vagyona feletti rendelkezést kizárólag az önkormányzat teheti, az önkormányzati feladatokat illetően viszont lehetnek korlátozások, de ezek a korlátozások nem járhatnak jogkörelvonással. Tehát a lényeg, Böröcz képviselőtársam, az, hogy ezt a javaslatot az Alaptörvény szerint meg sem lehetett volna tenni, mert még az Országgyűlés sincs abban a helyzetben, hogy az önkormányzatoknak a saját tulajdonjoga feletti rendelkezési jogát elvonja. Az más kérdés, hogy tudjuk, Magyarországon mind a köztársasági elnök, mind az Alkotmánybíróság már nem annyira érzékeny az alkotmányosságra, és általában a legalkotmányellenesebb javaslatokat vagy törvényeket is aláírja a házelnök, és az Alkotmánybíróság pedig nem talál bennük hibát. Tehát nincs illúzióm, hogy ezt, mondjuk, nem osztaná a köztársasági elnök vagy az Alkotmánybíróság, de ettől még ez a kérdés így van. Tehát ennek a javaslatnak az alapjával van probléma: egy törvény egy más személy, közösség vagyonát, amely felett mi nem vagyunk jogosultak rendelkezni, nem rendelheti eladási kötelezettségre, nem teremtheti meg ezt a vételi jogot. (18.40) Pontosan tudjuk mindannyian, hogy ez a törvényjavaslat Bayer Zsolt és társainak a bérlakásukhoz való tulajdonjog-megszerzéséről szól. Az más kérdés, megmondom önöknek, hogy el sem tudom képzelni, miért akar valaki a Várban lakni. Ezt most komolyan mondom. Mitől lesz több valaki, hogy a Várban lakik? Szebben néznek rá, szebben süt a nap, azt gondolja majd valaki, hogy ők valakik, netán még majd sétapálcát is vesznek a kezükbe, amint végig sétálgatnak a Vár utcáin, netán majd még lovakat is fognak rendszeresíteni, hogy a régi tradicionális viszonyokat még meg is teremtsék, vagy netán bevezetik a Várban a postakocsi- meg a lovashintó-rendszert? Vagy nem is tudom, valami ilyesmit tudok elképzelni, hogy valaki, aki nem a Várban született, nem élt ott soha, az egész személyi kultúrája abszolút idegen a Vár miliőjétől, hirtelen úgy érzi, hogy neki a Várban kell laknia. Hát, nem leszel általa több, barátom, hogy ott laksz! Hát, nem attól vagy több, hogy te hol laksz, hanem attól vagy több, hogy milyen ember vagy! Ugye? Nem is értem ezt az egész „Várba akarunk költözni” stílust. Tényleg lassan az lesz, hogy az számít, aki nem a Várban lakik, komolyan! Egyébként a Várban lakó, régóta ott élő tradicionális családoknak kifejezetten arculcsapása az, ami a Várral kapcsolatban, az odaköltözést illetően ilyen nagy fideszes vágyálom lett. Tudjuk jól, hogy ez az egész javaslat róluk szól. Amit az előbb Csárdi Antal képviselőtársam mondott - és most Nacsa Lőrinc képviselőtársamhoz szólok, a kereszténydemokratához -: tudja, mit kellett volna önnek nekünk mondania? Azt kellett volna mondania, hogy maguk sajnálják azoktól a családoktól (Nacsa Lőrinc: Ezt mondtam.) - várjon! -, akiknek esetleg a tulajdonuk volt az a ház, amiben most bérlakásban laknak, és nem adták nekik vissza a privatizációkor. Egyébként senkinek nem adták vissza, csak a Zwack családnak, meg még egy-kettőnek a vagyonát, a kivételezetteknek. Miért nem azt mondja, hogy tőlük sajnálja? Mert ön nem ezt mondta. De képviselőtársam, ha maga azt hozza ide ebbe a Házba, hogy akik vagy akiknek a felmenői már ezekben a lakásokban bérlők voltak, azok nemhogy vegyék meg, hanem odaadjuk nekik, érti? Mert azok megérdemlik. Ugyanis a ’93-as privatizációs törvény olyan szinten volt diszkrimináció, hogy ki hol lakott, annak függvényében vehette meg a lakást. Aki panelben lakott, a külvárosban lakott vagy lerobbant nagykörúti bérházban lakott, az megvehette, az az ember meg, aki