Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 26. szerda - 203. szám - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (független):
2750 Igaz, önök szerintem nem konzervatív párt, ahogy itt képviselőtársaim néhányan már elmondták, önök az államosítós (Nacsa Lőrinc, felmutatva egy iratot: Ez az államosítás?), „ráteszem a kezem” alapon működő gyakorlatban hisznek. Hiszen hogyha egy pillanatra megvizsgálta volna az alkotmányosságát, mert mondjuk, ön egy jó törvényjavaslatot akar beadni, akkor valószínűleg nem emelt volna át szó szerinti részleteket abból a ’93-as lakástörvényből, amit az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélt. De önt ez nem érdekelte. És tényleg, egy paraszthajszálra vagyunk attól, hogy behoznak nekünk egy törvényt, ahol majd minket, magánszemélyeket, önt vagy engem köteleznek arra, hogy én 10-20 százalékért adjam el az önök szerint kedvezményezettnek a saját lakásomat. Tehát a helyzet az, hogy önök más izéjével verik a csalánt. Ez a helyzet! Ez a helyzet, képviselőtársak, mert ahhoz a bérlakás- vagy ingatlanmennyiséghez, amit például Budapest főváros IX. kerülete a rendszerváltástól kezdődően felújított, karbantartott, megújított, és mindent megtett annak érdekében, hogy a szociális városrehabilitációs programon keresztül megújítsa a kerületet, azért önök semmit nem tettek, de semmit! Mert amikor 2010-ben hatalomra került a Fidesz-KDNP, akkor önök ennek a szociális városrehabilitációs pályázati lábnak mind a fővárosi részét, mind az állami részét egy tollvonással rántották ki. Még 2010-ben kifutottak uniós pályázatok, de gyakorlatilag jól látjuk, hogy a törvényhozás házában az elmúlt ciklusban - és az előzőben sem - már nem érkezett be egyetlen olyan javaslat sem, ami alkalmas lett volna arra, hogy forrást biztosítson az önkormányzatok számára, hogy hasonló városrehabilitációs feladatokat elláthassanak. Ennek az eredménye egyébként az, hogy ma Közép-Ferencvárosban a lakásállomány minősége, értéke fényévekre van attól, mint a rendszerváltás idején. De önöknek erről mind-mind halovány érkezése sincsen! Önök semmi mást nem akarnak csinálni, képviselőtársaim, mint a haverokat, a Bayer Zsoltokat vagyonhoz juttatni. (Nacsa Lőrinc közbeszól.) Mert hogyha önök behozták volna azt a törvényt, ami a ’93-as lakásprivatizációs időszakban kimaradó tulajdonosokat juttatja tulajdonhoz, az csodálatos lett volna, akár ingyen is felőlem. Tehát hogyha behoz egy olyan törvényt a képviselő úr, hogy azok a bérlők, akiknek egyenes ági felmenői államosításon keresztül vesztették el a tulajdonjogukat, és ők ingyen visszakapják, akkor szerintem ez a Ház száz százalékban szavazta volna meg. De ön nem ezt csinálta, hanem a Bayer Zsolt saját bevallása szerint is kétes, jogilag megkérdőjelezhető módon megszerzett bérleményét próbálja meg 10 százalékon, 20 százalékon számára bérbe juttatni, és hogyha emellett még néhányan jól járnak, az önöknek nem számít. De nem ez a lényeg! Tisztelt Képviselőtársam! Hosszasan beszélhetnék arról, hogy hogyan erőszakolta meg a jogalkotásnak a folyamatát ezzel a törvénnyel (Nacsa Lőrinc közbeszól.), hosszasan beszélhetnék arról, hogy a széthulló bérlakásrendszer milyen következményekkel jár, és hogy fog széthullani a bérlakásrendszer, és hogy egyébként a fiatalok lakáshoz jutása miért nem biztosított az önök rendszerében, és mi tud lenni egyébként az az átmeneti lakhatási forma, ami szükséges lenne. De azt gondolom, hogy a vezérszónoki felszólalásomra biztosított idő végén járok, ezért köszönöm szépen a szót. Én itt maradok vitatkozni. Én nagyon remélem, hogy lesz önben annyi bátorság, hogy nem csak a zárszóban vitatkozik velem. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most az elsőként írásban jelentkezett és jelen lévő független képviselő, ez esetben képviselő asszony kaphat szót. Varga-Damm Andreát kérem szólásra. DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Böröcz Képviselő Úr! Tegye már meg, hogy még egy-két percre itt marad, jó? Mert önhöz szeretnék szólni. Nem rosszindulatúan fogok szólni, ígérem. Tehát, tisztelt Ház, tisztelt képviselőtársak, nem bánnám, ha Nacsa Lőrinc úr sem menne ki, mert neki is van... (Nacsa Lőrinc közbevetésére:) Igen, megvárom, majd lesz idő úgyis a beszédem alatt. Tehát, Böröcz képviselő úr, ez a javaslat az ön személyéhez egyáltalán nem kapcsolódik, ez kiderült az előterjesztéséből. Azért tudom, hogy ez nem ön írta, sőt az ötletet sem ön adta, mert teljesen mást mondott el a jogszabály céljának, mint amit az írásbeliség tartalmaz. Az, amit ön itt elmondott, hogy bárki is az ellenzékből ne akarná, hogy magyar emberek tulajdonhoz jussanak, és ez az indok lenne, hogy önök ezt a javaslatot előadják, ez egymással semmilyen módon nem áll korrelációban (Nacsa Lőrinc visszatér az ülésterembe.), merthogy az ellenzéki képviselők közül egy darab sincs, aki ne szeretné, hogy minél több magyar embernek saját tulajdona legyen. Hát, ki az az országgyűlési képviselő, aki ne azt akarná, hogy minél több embernek az a biztos tulajdona legyen, ami neki megteremti azt
