Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 26. szerda - 203. szám - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2749 véleményét szeretném idézni, ami rövid, tömör, jól érthető. „Marhaság” - ezt írta ki Kovács Péter, amikor szembesült az ön javaslatával. De nézzük meg, hogy ez a javaslat milyen következményeket jelent ebben az országban! Egyrészt lesznek kevesek, akik jól járnak vele, én ezt elismerem. Lesznek ezek a kevesek, akik jól járnak vele, viszont azt is pontosan látjuk, és tényleg nem kell hozzá sok, nem kell heteket őrlődni rajta, ha veszi a fáradságot, képviselő úr, hogy öt percig elgondolkodjon rajta, és van egy minimális alapismerete az ilyen típusú történetekről Magyarországon, akkor meg fogja találni, hogy a lakásmaffia egy ilyen esetben szinte kivétel nélkül jelenik meg. Így történt ez Miskolcon, és hosszú felsorolást nyomtattam ki, hogy hol jelent meg a lakásmaffia ezekben az esetekben. Meg fog jelenni az uzsorakölcsön, és meg fognak jelenni a nyomor vámszedői. Arról szól majd a történet, hogy azok a honfitársaink, akik az eredeti javaslat szerint szociális bérlakásban élnek - szociális bérlakásban, nem piaciban, nem költségelvűben, szociális bérlakásban élnek -, aminek sokszor a bérleti díját sem tudják kifizetni, azt a 12 ezer forintot, ők is majd meg akarják venni. Gyakorlatilag lesz mögöttük egy nem létező vagyon, amelyre egyébként ezek a maffiózók majd rástartolnak. Ilyenkor történik az, hogy odamennek a rászoruló családhoz, a gazdasági válság kellős közepén vagyunk, tehát nem életszerűtlen a példa, hogy mennyit ér a lakásod, amit, tudom, most meg lehet venni 10-20 százalékért. És meg fogja mondani, hogy mit tudom én, 20 millió forint. 20 millió forintos lakást körülbelül 3-5 millió forint között tud megvenni, ez egy szegényebb környék, ezért azt fogja mondani, hogy itt van 1 millió forint pluszban, vedd meg a lakást. Így ez a maffiahálózat gyakorlatilag minimális pénzért fog hozzájutni ennek a lakásnak a tulajdonjogához. Az lesz az eredménye, hogy egy idő után kilakoltatja, utcára kerül a család, és nem lesz már segítség, hiszen a bérlakásrendszer szétverésével bezárul a kör, és nem fog tudni például az önkormányzathoz fordulni, hogy a lakhatásához segítséget nyújtson. A másik következménye, és itt most a vári lakásokról beszélünk - azt gondolom, ez az önök legnagyobb szégyene ebben a törvényjavaslatban -, hogy megnyitják az eladás lehetőségét, 10-20 százalékon kiszórják ezeket az ingatlanokat, és semmilyen, szeretném jelezni, semmilyen garanciát nem építenek be a törvényjavaslatba a tekintetben, hogy ne történjen visszaélés. Mi fog történni tehát? Gyakorlatilag néhány hónapon vagy néhány éven belül az összes vári ingatlan kevesebb része a Fidesz-haverok kezében lesz, a nagyobbik része pedig külföldi befektetők kezében. Igen, mert ma Magyarországon kevesen engedhetik meg maguknak, hogy tömegesen 100 millió forint értékű lakást vásároljanak meg. Higgye el nekem, képviselő úr, bármilyen furcsán is hangzik, hiába veszi meg a jelenleg ott élő 10 millió vagy 12 millió forintért azt az önkormányzati bérlakást, amiben él, ha annak a piaci értéke 100-110 millió forint, akkor azt pénzzé fogja tenni, méghozzá azért, mert a gyerekeinek, unokáinak ezzel tud segíteni, hogy megalapozza az ő lakáshoz jutásukat is. Ennek ez lesz a vége. Tisztelt képviselő úr, ha ön egy másodpercig is jó szándékkal, tiszta szívvel komolyan gondolta volna ezt a törvényjavaslatot, akkor két dolgot mindenféleképpen megvizsgált volna. Az egyik dolog, hogy vannak-e benne garanciák a visszaélés ellen. A másik pedig az, hogy meg kellett volna vizsgálni tán, hogy e törvényjavaslat eredményeképpen milyen társadalmi változások fognak történni, milyen társadalmi hatása lesz ennek a törvényjavaslatnak. Mert a helyzet az, hogy komplexitásából adódóan ezeket a hatásokat hosszasan lehetne sorolni. A képviselőtársamnak láthatóan halovány lila érkezése nincs arról, hogy ma Magyarországon hány tízezer ember, százezrek szeretnének önkormányzati bérlakáshoz jutni. Szó nincs tulajdonról, mert az olyan távol van az ő valóságától, amit ön el sem tud képzelni. Persze, értem, ahogy Vadai képviselőtársam elmondta, ön abból a belvárosból érkezett ide az Országgyűlésbe, ahol gyakorlatilag mindennapos gyakorlat volt, hogy hogyan játsszuk ki a haveroknak ár alatt azokat az ingatlanokat, amelyek a rendelkezésünkre álltak. (Nacsa Lőrinc közbeszól.) Millió és kettő ilyen példát lehetne hozni, elég, ha annyit mondok, hogy Juhász Péter, ő elég sokat foglalkozott ezzel a kérdéskörrel. Azt gondolom, hogy innentől kezdve nincs ezen mit csodálkozni. Lehetett volna ezt tisztességesen csinálni, csak akkor azt kellett volna mondani, hogy tisztelt Országgyűlés, azt javaslom, hogy azok a honfitársaink, akik méltatlan módon kimaradtak a ’93-as lakásprivatizációból, vehessék meg a lakásukat. Ebben a pillanatban rendben van ez a törvényjavaslat. De ön nem ezt mondta. Ön azt mondta, hogy minden önkormányzati bérlakást, függetlenül attól, hogy szociális alapon van kiadva, függetlenül attól, hogy költségelvű módon van kiszámítva a lakbér vagy piaci alapon, el kell adnia az önkormányzatnak. Önök, és az egész pártcsaládról beszélek, hogy ne érezze magát Nacsa képviselőtársam kirekesztve, a Fidesz és a KDNP olyan távol van a tulajdon tiszteletétől, amit egyébként még konzervatív párt a világon nem látott. (18.30)
