Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 26. szerda - 203. szám - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - HISZÉKENY DEZSŐ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:

2743 polgármester nem teszi. Nem akarnak dolgozni, nem akarják felújítani ezeket az üresen álló önkormányzati bérlakásokat, amire egyébként, ha most üresen áll, nem is vonatkozik a törvény hatálya. Úgyhogy az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy fogni kéne az ecsetet meg a gipszkartont, és fel kellene újítani ezeket a lakásokat. (Csárdi Antal: Ez nagyon vicces! - Közbeszólások az ellenzék soraiból. - Az elnök csenget.) Fel kellene újítani, és aztán ki lehetne írni pályázatra, azokra a nemes célokra, amiket önök itt felsorolnak. Csak ahhoz már lusták, mert ugye, kitesznek egy táblát, hogy méhlegelő, mert lusták lekaszálni a füvet, ezért inkább kiraknak egy táblát, hogy méhlegelő. Ez a budapesti városvezetés jelenleg. Ezek a kerületi polgármesterek, tisztelt képviselő úr. Nem akarja a XI. kerületi DK-s polgármester lekaszálni a füvet, mert Karácsony Gergely a Főkertnél elvonta a kaszálásra szánt költségvetési forrás felét, ezért László Imre fogja, és kirak egy táblát, hogy ez méhlegelő, a Bocskai út kellős közepén. Ugye, értik, hogy mennyire súlyos a helyzet, tisztelt képviselőtársaim? Úgyhogy inkább dolgozni kellene, fel kellene újítani ezeket a bérlakásokat, és akkor újra ki lehetne írni ezeket a pályázatokat. Amit képviselőtársam elmondott, nagyon fontos, hogy opcionálisan minden önkormányzatnál ott lesz a lehetőség, hogy eladja ezeket a lakásokat. Én nagyon remélem, hogy lesznek olyan önkormányzatok, akik azt gondolják, hogy igenis érdemes lakáshoz juttatni az ott élő embereket, hosszú távon tudnak számolni azokkal a családokkal, hogy helyben maradnak, hogy az ottani közösséget fogják gyarapítani és gazdagítani, hogy ott tudnak majd letelepedni véglegesen, és így hozzá tudnak járulni ahhoz az önkormányzatok is, hogy magyar emberek, magyar családok lakáshoz juthassanak. Azért, mert önök nem szeretnék, hogy a magyar családok lakáshoz juthassanak, és mindenféle dobra verésről beszélnek. Féltik a magyar emberektől a magyar önkormányzati lakásokat, ezzel nem tudunk mit tenni, de én azt gondolom, hogy a módosításokkal együtt, amikről képviselőtársam már beszélt... (Csárdi Antal: Azt látta már élő ember? Valaki, aki él? - Derültség az ellenzék soraiban. - Az elnök csenget.) Számtalan kérdést tettünk fel mi ketten, örömmel meghallgatom majd a választ, mert nem tudom, mit tud felhozni a mentségére, hogy hogy adhatta a nevét ehhez a lakásromboló politikához az I. meg a VIII. kerületben, de majd mindjárt meghallgatjuk a tisztelt képviselőtársaimat is. (17.50) Én azt gondolom, hogy szükség van ezekre a módosításokra, amiket képviselőtársam is fölsorolt, de az, hogy önök a magyar emberek lakhatása ellen mennek most már nem először, hanem sokadszor, az szerintem szégyenteljes. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Tisztelettel kérem önöket, hogy bár látom, ennyi együtt töltött idő után is tudnak egymásnak örülni (Derültség.), de a törvényjavaslatról vitatkozzanak, és ne egymásról! Így aztán megadom a szót Hiszékeny Dezső képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon! HISZÉKENY DEZSŐ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Végighallgattam Berecz képviselőtársam... (Nacsa Lőrinc: Böröcz!) Böröcz, bocsánat, elnézést kérek, igen. Tehát végighallgattam Böröcz képviselőtársam hozzászólását. Hát, ez nem lehetett egy könnyű hozzászólás. Gyakorlatilag önmaga kimiskárolásáról beszélt. Ha ezt végiggondolja, akkor igazat ad nekem. És azt gondolom, hogy azon meg nem kell csodálkoznia, hogyha ilyen megszólalásokat hall, és ilyen jelzőkkel illetik önt. Erre szokták azt mondani, hogy aki szelet vet, vihart arat. Azt hiszem, hogy amit eddig elmondtam, ez áll, ha úgy mélyen magába gondol. És akkor megígérem önnek, hogy én nem fogom bántani önt, mert megítélésem szerint ön egy eszköz volt ebben az egész történetben, ennél nem több. És aztán láthatja, hogy mi lett a vége ennek a történetnek. (Moraj.) Akkor, amikor először megláttam ezt az előterjesztést vagy törvénymódosítást, akkor az első gondolatom az volt, hogy hogy került ez ide. Az én választókerületem egy olyan választókerület, ahol hatezer önkormányzati bérlakás van. Sőt, az én politikai múltamban van nyolc olyan esztendő, amikor alpolgármesterként ezért a hatezer lakásért feleltem. Tehát van tapasztalatom ezek működtetésében. Akkor, amikor ez a javaslat először előkerült ide, a parlament elé, akkor körbenéztem: itt tényleg ilyen elementáris igény van arra, hogy meg akarják ezeket a lakásokat venni? Hatezer lakás van ott, a XIII. kerületben, a választókerületemben, de nem volt ilyen igény. Megkérdeztem a többi képviselőtársamat itt, Budapesten, ott sem volt. Sőt, megyeszékhelyen élő képviselőket, és ők is azt tudták mondani nekem, hogy nincs ilyen igény, amivel ön előállt. Nincs annak a 105 ezer lakásnak a megvételére igény.