Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 26. szerda - 203. szám - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Z. Kárpát Dániel úgy kezdte a felszólalását, hogy nagyon bizonytalan ember az, aki másik gyalázásával tölti az idejét, majd 12 percből... - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Z. Kárpát Dániel úgy kezdte a felszólalását, hogy nagyon bizonytalan ember az, aki másik gyalázásával tölti az idejét, majd 12 percből...

2742 során 71 darab lakást értékesített, vert kalapács alá, miközben most nagyon támadja ezt a törvényt, eközben 36 darab lakást sikerült kiírnia pályázatra. Pedig ő azt mondta, hogy 1100-1500 lakás áll ott üresen, és ő mindegyiket fel fogja tölteni. 71-et eladott áron alul, tisztelt képviselőtársam. Ehhez mit szól? És itt miért nem emelte fel a hangját? A másik kérdés, hiszen lakásrendeletekről, önkormányzatokról van szó, Ózd kérdése. (Z. Kárpát Dániel: Na!) Ja, ott van a wellnesst kisajátító jobbikos polgármester, aki fenyegeti az alkalmazottjait, mint ezt tudjuk. Az a kérdésem, tisztelt Z. Kárpát képviselő úr, mert ön számtalanszor hívott bennünket kilakoltatásokra, hogy közösen menjünk el (Z. Kárpát Dániel: Hányszor jöttél el?), az a kérdésem, tisztelt képviselőtársam, hogy amikor 2015-ben a jobbikos ózdi lakásrendeletet törvénytelennek minősítette az ombudsman - a Párbeszéd meg a DK szólalt fel ellene egyébként, és támadták meg a jobbikos polgármestert -, hogy milyen törvénytelen az a lakásrendelet, amiről egyébként kimondta az ombudsmani vizsgálat, hogy függőségi viszonyt eredményez, csak azért akarja kiadni a jobbikos polgármester, hogy tőle függőségi viszonyban legyenek az ott élők, és egyébként mindenféle politikai alapon elkezdte a kilakoltatást -, ott volt ön akkor? Nem volt ott. (Z. Kárpát Dániel: Hányszor jöttél el?) Mert akkor becsukta a szemét, amikor a jobbikos polgármester barátja elkezdte kirakni az ózdi lakásaikból a rászoruló embereket (Z. Kárpát Dániel: Dunakeszit kihagytad!), akkor ön szépen úgy gondolta, hogy ehhez önnek semmi köze. És ön, aki rendszeresen szót emel a kilakoltatások ellen, akkor nem ment el Ózdra, és nem szólt a polgármester barátjának, hogy ez azért túl sok, ezt nem kéne. (Z. Kárpát Dániel: Hányszor jöttél el?) Ilyen alapon jönnek önök ide beszélni a lakhatás témájában, amikor az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy önök egy otthonteremtési programot nem támogattak, sőt azokat segítik most hatalomba, akik a teljes családi otthonteremtési rendszert szétverték. Beszélhet itt a lakástakarékról, tisztelt képviselőtársam, de nézzük meg, a kamattámogatott lakáscélú hiteleket, nézzük meg a szocpolt, a félszocpolt, megszüntették a szocialisták, gyurcsányista politikusok! (Dr. Vadai Ágnes és Csárdi Antal tapsol. - Dr. Vadai Ágnes: Hát, végre a Gyurcsány-szál, sose feledjük!) Vadai Ágnes személyesen megszavazta azt, hogy több százezer magyar család ne jusson lakhatáshoz. Ez a helyzet, tisztelt képviselőtársam, és ön most minden egyes lélegzetvételével, minden egyes felháborodott Facebook-posztjával azon dolgozik, hogy Vadai Ágnest visszasegítse kormányzati pozícióba, és a többi DK-s politikust. (Közbeszólások az ellenzék padsoraiból.) Azon dolgozik, hogy az az otthonteremtést romboló és családellenes politika visszajöjjön. Szoktunk néha közös pontokat találni a népesedéspolitikai, demográfiai kérdésekben, de ön is pontosan tudja, hogy a családok történetében nem volt olyan káros kormányzás, mint a baloldali kormányzás. És ön mégis őket akarja visszasegíteni, miközben Lukács László György képviselőtársa már abban sem biztos, hogy a határon túliak szavazati jogát önök támogatják-e majd, ha kormányra kerülnek, vagy nem, hiszen erre sem tudott egy egyenes választ mondani a televízióban. (Dr. Lukács László György: Nem én írom a programot. Honnan tudjam, mi van abban a programban, amit még be sem jelentettek?) Hát, ez a helyzet, mert akkor majd az is külföldi országnak minősül, és viheti ki az orvosokat a tisztelt képviselő úr. Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy lesznek módosító javaslatok, ahogy ezt Böröcz képviselőtársam elmondta. (Csárdi Antal: Tényleg, komolyan? - Közbeszólások az ellenzék soraiból. - Az elnök csenget.) Minden értelmes kritikát szívesen fogadunk, de hogy önnek helyből az a testtartása, hogy nehogy véletlenül magyar családok tulajdonba kaphassanak lakásokat, és megvehessék az önkormányzati bérleményüket, azt egyszerűen felháborítónak tartom. És az a helyzet, tudja, jöhet itt mindenféle nevekkel, az a helyzet, hogy számtalan olyan ember él például a Várban, akinek az a családjának, a nagypapájának a saját lakása volt, csak a kommunisták, akikkel most összefog, elvették tőle. (Dr. Vadai Ágnes: Magukkal nem fogunk össze!) 1947 után elvették tőle, és ’90-ben visszabérelhette a nagyapja lakását, és azóta bérlőként él benne, és a nagyapja lakását nagy kegyesen megengedték, hogy visszabérelje, amikor az az ő tulajdonukban volt. Az ilyen emberek nem érdemelnek igazságszolgáltatást? Az igazságérzete nem terjed odáig, hogy megkaphassák azok az emberek, megvehessék a lakásukat, akiktől a kommunisták elvették 1950 előtt? Hát hol élünk, tisztelt képviselőtársaim? Azt mondja, hogy az az ember, akinek a nagypapája vette azt, és megdolgozott érte, vagy a dédnagyszülei vették, és utána elvették tőle, az ne vehesse meg újból? Hogy gondolják ezt, hogy ilyen embereket szeretnének eltaszítani a lakásvásárlás lehetőségétől? És önök folyamatosan arról beszélnek, hogy jaj, az önkormányzatok, szegények, miért nem maradhat náluk a lakás. Mert önök ezt zsaroló eszközként akarják, azért akarják az embereket bérlakásprogramokba kényszeríteni, hogy ne juthassanak önálló lakáshoz, ne juthassanak saját tulajdonhoz, hanem önök örökké bérlakásprogramokba akarják kényszeríteni a magyar fiatalokat és a magyar családokat. Miközben ott áll 21 ezer önkormányzati lakás üresen, csak venni kéne a fáradságot, dolgozni kellene, és fel kellene újítani ezeket a lakásokat (Potocskáné Kőrösi Anita: És kellene rá adni pénzt!), és ki kellene írni, mint ahogy Pikó András nem teszi, ahogy V. Naszályi Márta nem teszi, és ahogy nagyon sok baloldali