Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. február 16. kedd - 180. szám - A nemzeti adatvagyonról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:

274 ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Képviselők! Kíván-e még valaki szólni? (Nincs jelentkező.) Megállapítom, hogy nem. Minthogy további felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom. Államtitkár úr kíván-e reflektálni az elhangzottakra? (Jelzésre: ) Parancsoljon! SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Nagyon szépen köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egyrészt köszönöm, hogy a késői óra ellenére is aktívan tudtunk eszmét cserélni erről a fontos kérdésről. Engedjék meg, hogy egyrészt megköszönjem a támogató szavakat és azokat a mondatokat, amelyekben azt jelezték, hogy támogatják az Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslatot, másrészt, hogy kísérletet tegyek arra, hogy akinek még van bármilyen kételye, azt hátha el tudom oszlatni, és meg tudom győzni arról, hogy egy fontos ügyről van szó, és fontos lenne, hogy minél szélesebb körben támogassuk ezt a közös nemzeti sikereink eléréséhez szükséges törvényjavaslatot. Engedjék meg, hogy Molnár képviselő úrnak a felvetéseivel kezdjem, visszafelé haladva. Valóban - részben Nacsa képviselő úr már meg is válaszolta -, itt valóban arról van szó, hogy itt meglévő adatokról beszélünk, és hogy a meglévő adatokat hogyan tudjuk összekapcsolni, és azok elemzése hogyan tud megvalósulni. De a törvény világosan és egyértelműen fogalmaz, és emiatt van szükség arra, hogy az Országgyűlés is foglalkozzon ezzel a kérdéssel. Képviselő urat itt meg kell hogy cáfoljam, nemcsak kormányzati hatáskörről van szó, hiszen a törvény egyértelműen és világosan kimondja, hogy személyes adatok összekapcsolása nem történhet meg, csak ha megtörtént a személytelenítése. Magyarul, itt alapvetően elemzésekhez, tudományos kutatásokhoz, gazdasági fejlesztésekhez akár ezek az adatok így is használhatóak, trendeket és sok minden mást is lehet ezeknek az adatoknak a segítségével kezelni, de senkinek semmilyen személyes adatának a megismerhetőségére itt a törvény erejénél fogva sem lesz a továbbiakban sem lehetőség. Remélem, hogy így ezzel a legfontosabb kételyeit képviselő úrnak el tudom oszlatni, és az is talán érv emellett, hogy a NAIH-hal folyamatosan egyeztettünk egyébként a törvényjavaslat elkészítése során, és az ő álláspontjuk szerint is megfelelő ez a szabályozás, megfelelőképpen GDPR-kompatibilisan védi a személyes adatainkat. Fölmerült képviselő úr mondataiban az értékesítés kérdése, és ez egy jogos dilemma. De ha azt szeretnénk, hogy a magyar vállalkozások, a magyar kutatóintézetek, a magyar cégek versenyképesek legyenek, sőt ne kövessék a trendeket, hanem diktálni tudjanak bizonyos területeken, akkor bizony erre szükség van. Nagyban tudjuk segíteni a magyar vállalkozásokat és a magyar fejlesztéseket, ha az állam számára rendelkezésre álló adatokat számukra is elérhetővé tesszük. Gondoljunk bele abba például, hogy a világon nem sok helyen, nem sok hasonló módon működő rendszer van, mint Magyarországon például az egészségügyi adataink kezelésére. Bizony abból nagyon komoly kutatásokat, nagyon komoly fejlesztéseket lehet megvalósítani, ha ezeket az adatokat az ezzel foglalkozó cégek, vállalatok, fejlesztők tudják használni, komoly versenyelőnyt képes ez biztosítani akár a hazai gyógyszeriparnak vagy az egészségipar különböző szereplőinek. Kár lenne erről lemondanunk, kár lenne arról lemondanunk, hogy versenyelőnybe kerüljünk más országokhoz képest. Mi arra teszünk javaslatot, tisztelt képviselő úr, hogy ne versenyhátrányba kerüljünk, ne kövessük a trendeket, hanem megpróbáljuk azokat diktálni, és a magyar cégeknek még több és még több esélyt adjunk. Én arra kérem képviselő urat, hogy támogassa a magyar cégeket, támogassa a magyar kutatás-fejlesztésben dolgozókat, és tegye lehetővé azt, hogy ezek a cégek versenyelőnybe kerüljenek a nemzetközi konkurenseikkel szemben. Engedje meg, hogy arra a dilemmára is reagáljak, hogy az EU-s jogalkotással kapcsolatban mi a helyzet. És itt nem akarnék önök közé az indokoltnál nagyobb feszültséget tenni Stummer képviselő úrral, de az a helyzet, hogy ebben is Stummer képviselő úr álláspontját osztom, aki szerint ez nemzeti érdek. Nem akarok ezzel gondot okozni képviselő úrnak, de hogy mégiscsak az a helyzet, hogy (Molnár Gyula közbeszól.) ebben én inkább önnel értenék egyet (Stummer János felé: ), képviselő úr. Itt valóban arról van szó, hogy nemzeti szuverenitási kérdés, ez egy olyan fontos kérdés, hogy nemzeti szuverenitási kérdés. Tehát érdemes ezeket a kérdéseket nekünk saját magunknak rendeznünk. És természetesen mint európai uniós tagállam, mint büszke európai uniós tagállam, részt veszünk az irányelvek kialakításában, és ha lesz közös elfogadott irányelv, és az a nemzeti érdeknek is megfelelő, akkor azt Magyarország implementálni is fogja - lehet, hogy nem is olyan távoli jövőben. De mégiscsak fontos, hogy ezekben a fontos, a következő évszázadot meghatározó kérdésekben saját nemzeti álláspontot tudjunk képviselni, és ne az európai uniós érdekből, ne az Európai Unió mögé bebújó technológiai óriások érdekeiből vezessük le a szabályozásunkat, hanem fogalmazzuk meg, hogy