Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 26. szerda - 203. szám - A polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2724 Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat a polgári peres eljárás befejezéséhez általánosságban ötéves időtartamot nyilvánít feltétlenül elégségesnek, vagyis 60 hónapot. A fentieken túl meghatározásra kerültek a polgári peres eljárás egyes fokainak befejezéséhez szükséges eljárási időtartamok is, így elsőfokú eljárás legfeljebb 30 hónapig minősül észszerűnek, másodfokú eljárás legfeljebb 18 hónapig, felülvizsgálati eljárás pedig legfeljebb 12 hónapig minősül észszerűnek. A gyorsabb elbírálást igénylő ügyekben, mint ahogy elhangzott, például gyermekek tartása iránti perek, munkaügyi perek esetén, rövidebb időtartamok kerültek meghatározásra. A teljes bírósági eljárásra három év áll rendelkezésre, ezen belül elsőfokú eljárás vonatkozásában 18 hónap, másodfokú eljárás tekintetében 12 hónap, felülvizsgálati eljárásra pedig 6 hónap. Amennyiben pedig az eljárás fizetési meghagyásos eljárásból alakul perré, úgy hosszabb idő az indokolt, így az elsőfokú eljárás lefolytatására 36 hónap áll rendelkezésre. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A vagyoni elégtételként megítélhető összeg mértékét a törvényjavaslat végrehajtására kiadandó kormányrendelet alapján kell majd kiszámítani. Az a fél, aki az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti eljárásban már részesült az úgynevezett igazságos elégtételben, a kétszeres kártérítés elkerülése érdekében az adott ügyben ki van zárva az újabb vagyoni elégtételre való jogosultságból. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az igényt azzal a törvényszékkel szemben kell érvényesíteni, amely az elhúzódott ügyben első fokon eljárt, ha pedig járásbíróság járt el első fokon, akkor pedig azzal a törvényszékkel szemben, amelynek illetékességi területéhez az első fokon eljárt járásbíróság tartozik. Vagyoni elégtétel iránti igény bírósági polgári nemperes eljárásban érvényesíthető; a nemperes eljárásban kizárólag okirati bizonyításnak lesz helye. (16.10) A bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján egyszerűsített írásbeli eljárásban dönt. A törvényjavaslat a kizárólagos illetékességet a Debreceni és a Pécsi Törvényszékhez telepíti, ezen nemperes eljárások elbírálását. A vagyoni elégtétel érvényesítésének könnyítése érdekében tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg a nemperes eljárás kezdeményezőjét. A törvényszéknek a felek érdemi nyilatkozatainak beérkezését követően három hónapon belül kell az érdemi határozatot meghoznia. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A KDNP parlamenti frakciója támogatja a T/16218. számú törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. A vezérszónokok körét Varga László zárja, aki az MSZP képviselőcsoportjának véleményét ismerteti. Jegyző úr, öné a szó. DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az én helyzetem nem ilyen egyszerű, mint Vejkey képviselőtársamé, nyilván másfajta szempontokat is asztalra fogok tenni, nem is elsősorban a javaslat tartalma kapcsán, hanem mondjuk, az időszerűsége kapcsán, illetve az előélete kapcsán. A javaslat indokolt, az indokoltsága kiderül az indokolásból, amelyből szó szerint idéznék most néhány mondatot. „Az Emberi Jogok Európai Bírósága, a továbbiakban EJEB, az elmúlt évtizedekben többször jelezte, hogy az egyezmény 13. cikkében foglalt követelmény teljesítésére a magyar jogrendszer nem biztosít olyan, az EJEB által hatékonynak ítélt hazai jogorvoslatot, amely a bírósági eljárások elhúzódásának megelőzését, illetve az ilyen eljárásokkal okozott jogsérelem orvoslását kimerítően szolgálná. A Gazsó kontra Magyarország ügyben meghozott ítéletében az EJEB felhívta hazánkat, hogy hozzon létre olyan hazai jogorvoslatot vagy jogorvoslat-együttest, amely megfelelő módon az EJEB esetjogában lefektetett egyezményes elvekkel összhangban állva képes kezelni az ítéletben azonosított strukturális hiányosságokat.” A javaslat itt tehát az elmúlt évtizedekre utal, ebben a vonatkozásában azonban nem teljesen őszinte, ha finoman fogalmazok, a hivatkozott Gazsó kontra Magyarország ügy, amelyben konkrétan felhívták hazánkat ilyen szabályok megalkotására, 2015-ös, a vonatkozó szabályok megalkotásával tehát a mostani kormány az adós, semmiképpen nem több évtizedes helyzetről van tehát szó. Adós maradt az ilyen szabályokkal annak ellenére a kormány, hogy 2018 végén már nyújtottak be egy ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot, amelynek az általános vitája is lezajlott, és amely a parlament honlapjának tanúsága szerint a mai napig a Törvényalkotási bizottság eljárására vár. Szóval, nemcsak 2015-höz képest,
