Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. február 16. kedd - 180. szám - A nemzeti adatvagyonról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - MOLNÁR GYULA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:

272 melynek működési kereteit és feladatait az előttünk fekvő törvényjavaslat határozza meg. Az ügynökség feladatai közé fog tartozni a nemzeti közadatportál üzemeltetése, a nemzeti közadatkataszter létrehozása és gondozása, valamint a közadatok nyilvántartásának létrehozása és folyamatos karbantartása. Nagyon fontosnak tartom, hogy ezt nemcsak létre kell hozni, hanem folyamatosan működtetni, folyamatosan frissíteni és folyamatosan gondozni, kezelni kell. A NAVÜ tevékenysége hozzájárul ahhoz, hogy a felső szintű közigazgatási döntéshozók számára megfelelő adatalapú támogatást biztosítson a döntéshozatal során. A NAVÜ garantálja továbbá, hogy Magyarország az adatvagyon-hasznosítás és a digitalizáció terén a legmodernebb technológiát alkalmazza és fejlessze. A törvényjavaslat létrehozza a Nemzeti Adatvagyon Tanácsot is. A tanács feladata, hogy iránymutatásokat és alapelveket határozzon meg a NAVÜ tevékenységével és általában a kormány adathasznosítási politikájával kapcsolatban. A törvényjavaslat ugyanakkor nem érinti a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályozási környezetet, a közérdekű adatok megismerése e javaslattól függetlenül továbbra is az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint történik. Ahogy államtitkár úr is elmondta az expozéjában, ebben a változó világban fontos, hogy megfelelően, jó gazda módjára bánjon az állam az adatokkal, és az adatvagyon ne csak egy hosszú-hosszú és nagy, széles adattábla legyen, hanem egy, a versenyképességet és a jó, hatékony döntéshozatalt szolgáló adatvagyon is, ezért a KDNP-frakció támogatni fogja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Schanda Tamás János tapsol.) ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Az MSZP vezérszónoka, Molnár Gyula képviselő úr jön. Tessék! MOLNÁR GYULA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Egy picit távolabbról kezdem, személyes vallomással: hogy régebbi filmélményeimben láttam azt, amikor a különböző bűnüldözők, vagy valamilyen akciófilmekben az emberek ott menet közben, a komputereikbe beütve bemennek abba, hogy egy középületben hol van, mondjuk, a szerverszoba, adatbázisokban különböző szörföléseket tesznek. Akkor arra gondoltam mindig, hogy ez biztos valahol van, valahol egy távoli jövőben, de nyilván én már nem fogom megérni, nem fogom soha használni, és mindig nosztalgiával emlékszem arra az időszakra, amikor egyetemista koromban az ember bement és keresett valamit, akkor nagy tekercseken nézegette a dolgokat, könyvtárban órákig kellett turkálni minden után. És itt vagyunk valóban, elérkeztünk abba a korba, hogy olyan adatvagyon és az adatvagyonnak olyanfajta egységesítése és hozzáférése lehetséges, amelyik, tényleg azt gondolom, hogy jelentős részben segíteni fogja az életünket, és könnyíteni fogja a világ dolgát. De szeretnék feltenni egy kérdést. Költői lesz persze, meg fogják tudni a választ, hogy bízunk-e mi önökben abból a szempontból, hogyha... (Nacsa Lőrinc: Igen.) Gondoltam, hogy a költői kérdésre tudják a választ. Tehát bízunk-e mi önökben, hogy önök egy olyan anonim, átlátható, tiszta, ellenőrizhető rendszert fognak kitalálni, hogy semmilyen módon ez a következő esztendőkben nem lesz hatással az emberek gondolkodására, nem lesz bármilyen módon hatással arra a világra, amit, úgy gondoljuk, hogy nem kéne olyan módszerekkel befolyásolni, ami valóban túl van azon a szférán, amit mondjuk, az én korosztályom elképzelt, hogy valaha egyáltalán ez létre fog jönni. Szóval, mindazokhoz képest, amit önök itt tényleg elmondtak, és őszintén, készséggel elfogadom, és mármár szinte párás lett a tekintetem többször is, amikor azt mondták, hogy nem változik semmi, és minden úgy jó, ahogy van, elfogadom, az én olvasatomban vagy a mi olvasatunkban ez a törvény tulajdonképpen arról szól, hogy állami adatbázisokat hogyan, miképpen lehet értékesíteni, ezt hogyan lehet valamilyen módon felhasználni, hogyan lehet ebből pénzt keresni, és ezt valamilyen módon olyan szerkezetbe foglalták, ami a lehető leghatékonyabb. Felteszem a legfontosabb dilemmát vagy kérdést, amire bizonyos szempontból majd a következő napokban vagy években, hetekben nagyon kíváncsi vagyok a válaszra. Nyilván önök tudják, hiszen ezzel foglalkoznak, különösen államtitkár úr, hogy jelenleg az Európai Unióban folyik ugyanez a munka. Folyik ugyanez a munka, hogy hogyan, miképpen lehet ezt az EU-ban szabályozni. Mi az oka annak, hogy mi nem várjuk meg azt, hogy az Európai Unió ezt a munkát elvégezze, valamilyen módon az irányelveket megvizsgáljuk, és megnézzük, hogy mi az, ami abból elfogadható, és mi az, ami nem. Tudom persze a tegnapi nap után, hogy mi következik ebből, hogy azt a fajta politikai hozzáállásunkat, hogy mi Brüsszel felé tekintünk nyílt arccal, ezeket próbáljuk meg háttérbe szorítani, de talán a nemzeti adatvagyonok hasznosításánál ez a fajta politikai vád mégsem ér direkt módon minket. Ráadásul, nyilván önök ezt is szintén tudják, hogy nemzetközi szinten is folyik ennek a valamilyen módon való szabályozása, végiggondolása, hogy hogyan lehet ezt valóban úgy, hogy ne tudjon senki soha, semmilyen