Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 26. szerda - 203. szám - A kényszertörlési eljárásra és a felszámolási eljárásra vonatkozó és kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdaságvédelmi akcióterv végrehajtása érdekében a kényszertörlési eljárásokat először 2020. május végétől 2020. októb... - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdaságvédelmi akcióterv végrehajtása érdekében a kényszertörlési eljárásokat először 2020. május végétől 2020. októb...

2714 A jelen törvényjavaslat a kényszertörlési eljárások reformját valósítaná meg. Gyakran előfordul, hogy a cégek azért élnek a kényszertörlés eszközével, mert ez a legkényelmesebb, legegyszerűbb és a legolcsóbb alternatíva a számukra. Ha a vezető tisztségviselő, a tagok nem kommunikálnak a hatóságokkal, a cégbíróságokkal, akkor számviteli, adójogi és egyéb kötelezettség nélkül is törlik a céget, csak az eltiltással kell számolni, de sokszor a cégek már cégtemetős szolgáltatást nyújtó személyek tulajdonában állnak ilyenkor a legtöbb esetben. E kiskapu megszüntetésére a javaslat az eljárás lefolytatására tételes illetéket vezet be, így a cégbíróság nem állami szolgáltatásként törli a céget. A javaslat csak a kis értékű ügyeket hagyja a kényszertörlési ügyszakban. Ha a céggel szemben 400 ezer forintot elérő összkövetelést jelentenek be, vagy a cégnek van vagyona és van követelés vele szemben, felszámolási eljárásként folytatódik a cég kivezetése a gazdaságból. A felszámolási eljárásban a felszámoló a vezető tisztségviselővel, illetve a tagokkal szemben lép fel, a számviteli és adójogi kötelezettségeket pedig teljesíti. A kényszertörlésben maradó ügyeknél, ha a vezető tisztségviselő tagot a cégbíróság eltiltja, akkor e személynek a bejelentett követeléseket meg kell fizetnie a hitelezőnek. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat jelentősen átalakítja a kényszertörlés végelszámolással és felszámolással való viszonyát is. Ha a céget kényszertörlésben törlik, akkor vagy nem volt hitelezői követelés, vagy az 400 ezer forint alatti összeg volt, amelyet az eltiltott tagok kötelesek a hitelezőnek megfizetni - tehát a hitelezők nem járnak rosszabbul, mint a végelszámolás esetén jártak volna. Ha a cégnek van 400 ezer forintot elérő vagy afölötti vagyona és van hitelezői követelés, akkor a céget felszámolják. Ha a céggel szembeni követelések elérik a 400 ezer forintot, szintén felszámolásra kerül sor, ahogy ezt említettem. Vagyis a javaslat megszünteti a jelenlegi úgymond szürkezónát, a javaslatnak köszönhetően a jövőben nem lesz már olyan szegmens, ahol a tartozásokat maga után hagyó cég a hitelezőit ne kelljen hogy kielégítse. Fontos tehát, hogy az úgymond kis értékű eljárások maradnak a kényszertörlési ügyszakban, a nagyobb vagyonnal vagy tartozásállománnyal rendelkező cégeket felszámolási eljárásokban vezetik ki a gazdaságból. Tisztelt Országgyűlés! Új szabályokat tartalmaz a törvényjavaslat a bejelentések alapján a céggel szemben fennálló követelések és a közrehatás vizsgálata tekintetében is. A cégbíróság felhívja szükség szerint a kényszertörlést megelőző két évre vonatkozóan az eltiltással érintett személyeket, hogy nyilatkozzanak arról, hogy vitatják-e a bejelentett követeléseket, továbbá igazolják, hogy milyen intézkedéseket tettek annak elkerülése érdekében, hogy a cég kényszertörlés hatálya alá kerüljön, vagyis hogy a jogszabályellenes működést, mulasztást megszüntessék. Az eltiltással érintett személyek vitathatják a bejelentett követelést, ebben az esetben a követelést bejelentő is nyilatkozatot tehet. E vizsgálat alapján a cégbíróság megállapítja azt, hogy mely követelések minősülnek vitatottnak és melyek nem vitatottnak. Az eltiltás jogintézménye fennmarad, azonban tovább bővül. A cégbíróság eltiltja az eltiltással érintett személyt, ha egyrészről nem tudta kétséget kizáróan igazolni, hogy minden intézkedést megtett, hogy a cég jogellenes működését megszüntesse, valamint akár a korábbi törvényességi felügyeleti eljárásban, akár a kényszertörlés alatt a személy a bírósággal való együttműködési kötelezettségét megszegte. Lényeges pont, hogy amennyiben a cég helyreállítja a jogszerű működését és kifizeti az esedékes tartozásait, akkor lehetőséget kap arra, hogy kérje a kényszertörlés megszüntetését. Erre az eljárás kezdetétől 90 napig van jogszerű lehetősége. Tisztelt Ház! Számos lényeges eljárásiszabály-változást lehetne még kiemelni az előttünk fekvő törvényjavaslatból, amelyek szinte kivétel nélkül a gazdasági élet tisztaságának és a hitelezővédelem biztosításának az eszközei. A javaslattal egyértelművé válik, hogy a kényszertörlési eljárás nem egy állami szolgáltatás, amit a cégek úgymond ingyenesen igénybe vehetnek a cég jogutód nélküli megszüntetésének eszközeként, ugyanakkor fontos, hogy a gazdaságvédelem és a munkahelyvédelem érdekében a továbbműködni tudó cégek számára a javaslat által lehetővé válik az eljárás megszüntetése is. Az elhangzottakra tekintettel a Fidesz képviselőcsoportja a törvényjavaslatot támogatja. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönjük. Most megadom a szót Vejkey Imrének, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr! DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdaságvédelmi akcióterv végrehajtása érdekében a kényszertörlési eljárásokat először 2020. május végétől 2020. októberig, majd ezt követően 2020 októberétől 2021. június 30-áig felfüggesztették, új eljárások nem indulnak, vagyis a kényszertörlések 2020. május 29-étől leálltak.