Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 26. szerda - 203. szám - A kényszertörlési eljárásra és a felszámolási eljárásra vonatkozó és kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2715 Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Figyelemmel arra, hogy Völner Pál államtitkár úr az expozéjában és Bajkai István képviselőtársam a vezérszónoklatában már részletesen ismertette a törvényjavaslatot, ezért én a következőkben a javaslat alábbi főbb pontjaira kívánom felhívni a figyelmet. Az előttünk fekvő törvényjavaslat által egyrészt erősödik a kényszertörlési eljárás szankcionális jellege, másrészt az eltiltás jogintézményének fenntartása mellett bevezetésre kerül az eltiltás új jogkövetkezménye, nevezetesen, hogy az eltiltott személyek egyetemlegesen felelnek a cég kényszertörlési eljárásban bejelentett kiegyenlítetlen tartozásaiért. Harmadrészt tovább bővül az eltiltással és ezzel a felelősségáttöréssel érintett tagok köre, közkereseti és betéti társaság esetén minden tag eltiltható, nem csak a korlátlanul felelős tag. Negyedrészt a javaslat akkor is előírja a felszámolás kezdeményezését, ha a céggel szemben bejelentett követelések összértéke eléri a 400 ezer forintot. Ötödrészt pedig a gazdaságvédelem és a munkahelyvédelem érdekében a tovább is működni képes cégek számára a javaslat megteremti az eljárás megszüntetésének a lehetőségét. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A KDNP parlamenti frakciója támogatja a T/16205. számú törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) (15.20) ELNÖK: Köszönjük. A következő vezérszónokunk Varga László, az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka. Jegyző úr, öné a szó. DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy az előttem szólók többen elmondták, a javaslat fő célja a kényszertörlés szabályrendszerének módosítása. Ugye, kényszertörlésről beszélünk abban az esetben, ha a cég nem a törvényeknek megfelelően működik, és a törvényességi felügyeleti eljárást követően sem tudja vagy éppen nem akarja a törvényes működését helyreállítani. Ebben az esetben a bíróság kényszertörlési eljárást folytat le, aminek eredményeképpen a céget törli a nyilvántartásból. A módosítás célja, ahogy ezt az előttem szólók is megfogalmazták, hogy a kényszertörlés elrendelése idején a cég könnyebben tudja helyreállítani működőképességét; ez egyébként nyilvánvalóan lehet egy támogatható cél. Mindemellett az eljárás díjának 250 ezer forintban való meghatározásával a cég vezető tisztviselőit és tagjait arra sarkallja, hogy a törvényes működést helyreállítsák; ez egyfajta ösztönző. Amennyiben ez sikerül, akkor az eljárás díjtétele 50 ezer forintra csökken. A javaslat érinti az eltiltás jogintézményét is. A jelenleg hatályos szabályok egy alkotmánybírósági határozattal megsemmisített szövege helyébe lépnek rendelkezések, amelyek biztosítják, hogy az a személy kerüljön csak eltiltásra, akinek közrehatását a szabálytalan működésben a cégbíróság megállapítja. Az eltiltás időtartama ugyanakkor kizárólag a ki nem elégített hitelezői követelésektől függ. A javaslat az Országgyűlés előtt jelenleg is fekvő Ptk.-módosítással kapcsolatos összhangot is megteremti, ami a közkereseti társaságok és a betéti társaságok megszűnésével kapcsolatos eseteket illeti, tehát nyilván ez volt az előző vita itt a Ház előtt. A törvényjavaslat fő célja a kényszertörlési eljárás ideje alatt is a törvényes működés helyreállítása, lehetőségének biztosítása, azonban vannak olyan esetek, amikor ez kizárt, például, ha az adószám törlésre került, vagy ha a társaság már megszűnt létezni. A javaslat külön per indításának lehetőségét teremti meg arra az esetre, ha az eltiltási ok következményeként az eltiltott személyt kötelezi a cégbíróság a kényszertörlési eljárásban bejelentett, vitatott követelésnek nem minősülő, ki nem elégített követelése megfizetésére. A cégbíróság nem alkalmazza a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti eltiltás jogkövetkezményét. Az előterjesztő szerint ez eddig is így volt, és az állami szektor gazdasági társaságainak működése egyébként is sajátos, emiatt szerinte nem indokolt, hogy a szankció ebben a szektorban is érvényesüljön. Az általam említettek figyelembevételével, illetve az előttem szólók által is elhangzottak alapján látszik, hogy ez az előterjesztés alapvetően szakmai jellegű, gyakorlati tapasztalatokon alapuló módosításokat tartalmaz, azonban nehezen látható át, hogy mindemellett mi is lehet a kormány részéről a jogalkotói cél, különösen ami az állami gazdasági társaságok kivételének említett esetét képezi. Azt gondolom, a főbb, általunk is górcső alá vett pontokról beszéltem, és nagyon sok mindent elmondtak az előttem szólók, úgyhogy én tovább nem szaporítom a szót. Tehát alapvetően egy szakmai javaslatról van szó,
