Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 26. szerda - 203. szám - A kényszertörlési eljárásra és a felszámolási eljárásra vonatkozó és kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. BAJKAI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2713 kényszertörlési eljárás megszüntetését. Ehhez igazolnia kell, hogy a törvényes működését helyreállította, érvényes adószámmal rendelkezik, az esedékes tartozásait kiegyenlítette és a felügyeleti illetéket megfizette. Ha a cégbíróság megszünteti a céggel szemben a kényszertörlési eljárást, a cég ismét részt vehet az üzleti forgalomban, vagyis tovább működhet. A kényszertörlési eljárás reformjához kapcsolódóan kerül módosításra a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, amelyben bevezetésre kerül a hitelezők által fizetendő költségátalány intézménye. E költségátalány célja, hogy felhasználható költségkeret álljon a felszámoló rendelkezésére ahhoz, hogy az adós vagyonát felkutassa, és igényérvényesítési eljárásokat kezdeményezzen. Sok esetben ugyanis az adósnak - így a kényszertörlésből felszámolás alá kelült adósnak is - azért nincs fellelhető vagyona, mert azt a kényszertörlés, illetve a felszámolás előtt jogellenesen kivonta a cégből. A vagyonkimentési magatartások feltárása, a kimentett vagyonelemeknek a csődvagyonba való visszaperlése, vagy akár a felelősségáttörési perek indítása a felszámolók kiemelt feladata. Tisztelt Képviselőtársaim! A fenti célok mellett a javaslat sürgető cégjogi kérdések megoldását is szolgálja. E körben kiemelhető, hogy a javaslat tisztázza a bűnügyi nyilvántartó rendszerrel kapcsolatosan felmerülő nyitott kérdéseket. Világossá teszi, hogy ha az éves adatigénylés során megállapítást nyer, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett tisztségviselő büntetőjogi okokból már nem szerepelhet a cégjegyzékben, akkor e személy törlésére az erről rendelkező végzés jogerőre emelkedésének napjával kerül sor. Cégjogi szempontból a másik fontos rendelkezés a T/16207. számú törvényjavaslattal, a polgári törvénykönyv módosításával függ össze. Új, különleges törvényességi felügyeleti eljárás kerül a cégtörvénybe, amelynek célja, hogy kezelje a közkereseti társaság és a betéti társaság esetében azt a helyzetet, ha a társaság tagja meghalt, és a Ptk. előírása alapján új tagot kell bejelenteni a cégbírósághoz, azonban a társaságban maradó tagok az örökössel kívánnak megállapodni. Ebben a törvényességi felügyeleti eljárásban lehetővé válik, hogy az új tag bejelentésére csak az után kerüljön sor, ha az örökösödési eljárás lezárult. E szabályozás egyébként megegyezik a 2023-ban hatályba lépő, a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló törvényjavaslat keretében kimunkált szabályozással. Tisztelt Ház! A beterjesztett törvényjavaslat célja, hogy világosan elhatárolja egymástól a fizetésképtelenségi, a kényszermegszüntetési és a végelszámolási helyzeteket. A rendelkezések célja, hogy fokozzák a cégtulajdonosok és cégvezetők felelősségét abban, miként működtetik és - legfőképp - hogyan szüntetik meg a cégüket. Cél az, hogy a kényszertörlési eljárást ne lehessen visszaélésszerűen megszüntetési eljárásként használni, és ne lehessen kikerülni vele a felszámolási eljárást sem. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a fenti célokkal egyetértve támogassa a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Bajkai Istvánnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Képviselő úr, öné a szó. (15.10) DR. BAJKAI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a kényszertörlési eljárásokat alapjaiban változtatja meg az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai alapján. A kényszertörlés esetén elsődlegesen alkalmazandó jogszabály a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, amely tartalmazza a kényszertörlés elrendelésének eseteit, röviden összegezve egy olyan cégbírósági eljárás, amely a jogsértő módon működő cég jogutód nélküli megszüntetését és a cégjegyzékből való végleges törlését eredményezi. A hatályos szabályozás szerint a kényszertörlést abban az esetben rendeli el a cégbíróság, ha a céget megszűntnek nyilvánítja, a végelszámolás három éven belül nem lett befejezve, vagy a társaság jogutód nélküli megszűnése állt elő, és a végelszámolás lefolytatásának egyébként nincsen helye. A kényszertörlés a cégbíróság által megszűntnek nyilvánított és jellemzően vagyontalan cégek cégnyilvántartásból való törlését célzó úgynevezett nemperes eljárás. Az eljárás fenntartása indokolt, mert ezeket az ügyeket felszámolási eljárás keretében sem lehetne a hitelezők szempontjából eredményesen lefolytatni. Tisztelt Képviselőtársaim! A kényszertörlési eljárásokat illetően meg kell jegyezni, hogy jelenleg a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos egyes szabályok megállapításáról és a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CIV. törvénnyel 2021. június 30-áig felfüggesztették azokat, új eljárások így nem indulnak. A kényszertörlések tehát gyakorlatilag 2020. május 29-étől úgymond leálltak.
