Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 26. szerda - 203. szám - A kényszertörlési eljárásra és a felszámolási eljárásra vonatkozó és kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:

2712 felügyeleti eljárásban kerültek felfüggesztésre. A kényszertörlési eljárás szabályainak újragondolása időszerűvé vált. Ezen munka eredményét a most benyújtott törvényjavaslat tartalmazza. A kényszertörlési eljárás 2012. évi bevezetése azt a célt szolgálta, hogy a cégbírósági törvényességi felügyeleti intézkedések sikertelensége után a jogszabályellenesen működő, illetve adószámmal nem rendelkező cégeket gyors eljárással vezessék ki a cégnyilvántartásból és a gazdaságból. A kényszertörlési eljárások száma évről évre nagyon magas. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a cégtulajdonosok sokszor nem is tesznek erőfeszítést annak érdekében, hogy jogszerű keretek között szüntessék meg a cégüket, hanem hagyják, hogy a cég törvényességi felügyeleti eljárás, majd kényszertörlés alá kerüljön. Úgy gondolják, hogy az állam, illetve a bíróság elvégzi helyettük a jogutód nélküli megszüntetéssel járó adminisztratív feladatokat. Ez viszont nem helyes. A jelen törvényjavaslat a kényszertörlési eljárás fő célján nem változtat, azonban erősíti az eljárás szankciós jellegét. Tisztelt Ház! Nem történik változás a kényszertörlési eljárás megindításának okai körében, és abban sem, hogy az eljárás kezdetekor a cégbíróság a Cégközlönyben közleményt tesz közzé, amelyben felhívja a cég hitelezőit, hogy a cég vagyonára vonatkozó információkat, továbbá a céggel szembeni követeléseket jelentsék be a cégbíróságnak. A bejelentési határidő azonban 60 napról 40 napra módosul. A cégbíróság a jövőben is bevonja az eljárásba a cég bejegyzett vezető tisztségviselőit, korlátolt felelősségű társaság és zártkörűen működő részvénytársaság esetében a többségi befolyással rendelkező tagot, egyéb esetben pedig a cégjegyzékbe bejegyzett tagokat. Bevonja továbbá az eljárásba a korábban bejegyzett tagokat és vezető tisztségviselőket is, ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy a kényszertörlési eljárást megelőző két évben is fennállt a cég törvénysértő működése vagy mulasztása. E személyeket nevezi a javaslat összefoglalóan eltiltással érintett személyeknek. A cégbíróság a bejelentett követeléseket megküldi az eltiltással érintett személyeknek, akik érdemben vitathatják a bejelentett követeléseket. A hitelezők és az eltiltással érintett személyek nyilatkozatai alapján a cégbíróság dönt arról, hogy melyik követelés tekinthető vitatottnak és melyik nem vitatottnak. E kérdésnek a cég tartozásaiért fennálló felelősség körében van jelentősége az eljárás későbbi szakaszában. Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat immár egységesen, egy helyen jeleníti meg a törvénysértő működésben való közrehatás vizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket. A cégbíróság írásbeli nyilatkozatok alapján, de akár személyes meghallgatáson tett nyilatkozatok, okirati bizonyítékok alapján vizsgálja, hogy az eltiltással érintett személyek az elvárható minden intézkedést megtették-e a cég törvénysértő működésének megszüntetése, a cég által megvalósított mulasztás pótlólagos teljesítése érdekében. Ha az eltiltással érintett személyt mulasztás terheli, a cégbíróság eltiltási intézkedést alkalmaz. Fontos új rendelkezés, hogy az eltiltott személy köteles a céggel szemben bejelentett, nem vitatott követelések megfizetésére, és e követelésekért felelősséggel tartozik. Több eltiltott személy esetében a felelősség egyetemleges. Hangsúlyozni kell, hogy e jogkövetkezmény nem magánjogi, hanem közjogi alapokon áll majd fenn. Látni kell, hogy ez a szabály egy, a cégbíróság által alkalmazott, törvényben meghatározott szankció, amely a jogkövető magatartást hivatott elősegíteni. Fontos újdonság, hogy a cégbíróság eltiltást alkalmaz abban az esetben is, ha az eltiltással érintett személy nem működik együtt a cégbírósággal akár a kényszertörlési eljárásban, akár az azt megelőző törvényességi felügyeleti eljárásban. A jövőben tehát a cég tagjainak és vezető tisztségviselőinek passzív magatartása sem marad szankció nélkül, ugyanakkor ebben az esetben a követelésekért automatikusan nem felel az eltiltott személy. Tisztelt Ház! A kényszertörlést érintő fontos változás az is, hogy a javaslat új viszonyrendszert alakít ki a kényszertörlés és a felszámolás között. A javaslat értelmében a cégbíróság megszünteti a kényszertörlési eljárást, és felszámolást kezdeményez, ha a céggel szemben bejelentett összkövetelés legalább 400 ezer forint, de akkor is, ha a cég vagyona legalább 400 ezer forint, és az eljárásban követelést jelentettek be. A céget felszámolják továbbá akkor is, ha a cég pénzkövetelésre irányuló perben felperes, tehát a cég vagyona a jövőben növekedhet. A kényszertörlési ügyszakban azok az ügyek maradnak, ahol követelést nem jelentettek be, vagyis nincs sérelmet szenvedő hitelező. Szintén kényszertörlési ügyszakban marad az ügy, ha a követelések összértéke kevesebb, mint 400 ezer forint, és a cég vagyona sem éri el a 400 ezer forintot. Ezekben a helyzetekben ugyanis vagy nincs fizetésképtelenségi helyzet, vagy olyan kismértékű a cég tartozása, amellyel kapcsolatos hitelezői érdekek a korábban ismertetett felelősségi szabályra tekintettel a kényszertörlési eljárás keretein belül is érvényesíthetők. Végezetül kiemelendő, hogy a jövőben a kényszertörlés illetékköteles eljárássá válik, vagyis az állam által elvégzett, jogutód nélküli megszüntetésért felügyeleti illetéket kell fizetni. Nem zárható ki, hogy a cég a cégvezetőktől, a tulajdonosoktól független ok miatt kerül kényszertörlési helyzetbe, vagy bár mulasztottak, mégis fontos számukra a cég további működtetése. Míg ma a kényszertörlés a cég kérelmére nem szüntethető meg, a jövőben az eljárás első 90 napja alatt a cég kérelmezheti a