Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 26. szerda - 203. szám - A jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2698 részletes szabályok kidolgozására és megállapítására az igazságügyi minisztert hatalmazza fel a törvényjavaslat. Ezt a szabályozási megoldást nem vitatva szükségesnek tartjuk e helyt is felhívni a figyelmet arra, hogy a részletszabályok kidolgozása nem vezethet arra az eredményre, hogy a jogi személyek végső soron abban a tudatban legyenek, hogy a számviteli beszámoló a közzétételi eljárás során alkalmazott és kitöltött elektronikus űrlapokkal egyezik meg. Ezért fontos, hogy a rendeleti szabályozásban meglegyenek azok a garanciák, melyek érvényre juttatják a törvény helyesen megfogalmazott rendelkezéseit. Mindez elengedhetetlen a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás átláthatóságára, a tisztességes gazdasági verseny feltételeinek érvényesülésére, továbbá a gazdasági forgalom biztonságára és a hitelezői érdekek védelmére vonatkozó alapelvek érvényesülése érdekében. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Kovács Zoltán képviselő úr, aki felszólalását itt a szónoki emelvényen mondja el. Megvárom, amíg képviselő úr fölfárad az emelvényre. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Alelnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Az előttünk fekvő T/16206. számon benyújtott, a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló törvényjavaslat célja, hogy a cégnyilvántartás és a civil szervezetekre, illetve az egyéb jogi személyekre vonatkozó nyilvántartás összeolvadjon, és ahogy államtitkár úr is felvezette, egységes nyilvántartás jöjjön létre, ugyanis jelenleg a nem természetes személyek alapadatainak hazánkban nincsen egyetlen olyan központi nyilvántartása sem, amelyből például egy kereskedelmi ügyletben érintett partnerről a gazdasági szereplőknek egységes formában, egyszerűen informálódni lehetne. Az új szabályozás célja: létrehozza a jelenleg egymástól elszigetelten működő jogi személyeket érintő nyilvántartások egységes platformját, optimalizálja a fenntartási és működési költségeket, hatékonyabbá teszi a nyilvántartások közötti adatáramlást, lehetőséget teremt a korszerű informatikai megoldásokra és arra is, hogy megszüntesse az egyes nyilvántartások között fennálló átfedéseket és adott esetben ellentmondásokat, racionalizálja az egyes eljárásokat, illetve a szolgáltató rendszereket, továbbá biztosítja az állami adatvagyonra épülő központi adatvagyon biztonságos működését. Tisztelt Képviselőtársaim! A hatályos polgári törvénykönyvünk a klasszikus értelemben vett polgári jogi jogviszonyok mellett a magánjogi jogi személyekre vonatkozó általános szabályokat és a társasági jogra irányadó normákat is tartalmazza. Az 1959. évi IV. törvénnyel szemben tehát a jogalkotói munka eredményeként megszületett hatályos kódexünk alaposan kimunkálta a jogi személyek általános szabályait, illetve magába olvasztotta a polgári jogi jogviszonyokban megjelenő, kiemelt jelentőséggel bíró jogiszemélytípusokra vonatkozó speciális szabályokat is. Mindez azt jelenti, hogy a Ptk. a gazdasági társaságok és szövetkezetek mellett az egyesületeket és az alapítványokat is szabályozza. Mint tudjuk, korábban külön törvények szabályozták ezeket. A Ptk. szabályozási alapját az egységes magánjogi szemlélet adja, ami azt jelenti, hogy a legfontosabb garanciális szabályok - például a jogi személy alapítása, megszűnése - szempontjából nem differenciál az egyes jogiszemély-típusok között. Ebből a szemléletből pedig logikusan következik, hogy az egységesség a nyilvántartás vonatkozásában is meg kell hogy valósuljon. Jelenleg a jogi személyeket átfedő nyilvántartások között a legtöbb esetben nincs átjárhatóság, valamint az átláthatóság sem érvényesül teljeskörűen, mivel az adatokat egymástól eltérő formában és eltérő struktúrában tárolják, az adatszolgáltatás pedig egymástól különböző platformokon keresztül történik. (13.50) Éppen emiatt a jogi személyek nyilvántartásai hatékonyan nem kapcsolhatók össze, ami viszont korlátozza a gazdasági versenyképességet. Tisztelt Országgyűlés! A jelenlegi problémák és a javaslatban foglalt koncepciók felvázolását követően engedjék meg, hogy néhány példával szemléltessem az egységes nyilvántartás főbb előnyeit, amelyek a következők. Egységes eljárási szabályok; gyors eljárás a kötött ügyintézési határidőknek és az automaták útján
