Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 26. szerda - 203. szám - A jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2699 történő bejegyzésnek köszönhető. Az automatáról államtitkár úr részletesen szólt, elmondta, hogy akár egy órán belül is megtörténhet a bejegyzés. Egységes jogalkalmazási gyakorlat megteremtése, az állami adatvagyonnal történő hatékonyabb gazdálkodás, az ügyfelek számára adminisztratívteher-csökkenés, valamint az állami nyilvántartások összekapcsolásával a nyilvántartásban szereplő adatok fokozottabb helytállóságának biztosítása. Államtitkár úr részletesen beszélt a jogorvoslatról, a garanciális szabályokról, azonban fontos utalni arra is, hogy magánjogi személyek bejegyzését, törlését a jegyzék vezetését, továbbá törvényességi felügyeletét a törvényszék látja el. Ám ezen túlmenően olyan jogi személyek adatát is feltüntette a jogi személyek nyilvántartása, amelyek esetében a bejegyzési eljárást a bíróság helyett más anyagi jogi jogszabályban kijelölt szervezet, például a Magyar Államkincstár törzskönyvi nyilvántartása látja el, a bejegyzés eredményét azonban és a bejegyzendő adatokat ekkor sem kell külön nyilvántartásban vezetni, hiszen mindezek az egységes nyilvántartásban kerülnek majd feltüntetésre. Indokolttá vált a cégtörvény módosítása is, tekintettel arra, hogy annak normaszövege - nyilván a keletkezéskori időre is figyelemmel - elsősorban a papíralapú ügyintézés gondolkodásmódját tükrözi. Ugyanis azt általánosnak, míg az elektronikus ügyintézést csupán kivételes eljárásnak minősíti. Az elmúlt évek módosításai nem igazán tették koherenssé így a törvényszöveget. Az előttünk fekvő törvényjavaslat olyan jelentős szemléletváltást kíván bevezetni, amelyet a bíróság által lefolytatandó nemperes eljárások szabályozását érintően mind eljárásjogi, mind pedig informatikai értelemben a hatályos törvény keretei közé már semmiképpen sem lehet beilleszteni. Ehelyett megjegyzendő, hogy a jogalkalmazói kívánalomnak eleget téve a civilnyilvántartásban szereplő szervezetek nyilvántartásba vétele, változásbejegyzése cégjogi megoldásokból táplálkozik. Az egységes nyilvántartási eljárás kialakítása megfelelő továbblépést fog biztosítani ahhoz, hogy a civil szervezetek nyilvántartási eljárása a cégekhez hasonlóan gördülékenyen mehessen végbe. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat új eljárásként vezeti be a nyilvántartásba-vételi és a változásbejegyzési eljárás során az automatikus döntéshozatalt. Ennek köszönhetően az ügyviteli jellegű cselekmények nagyfokú automatizálásán túl lehetővé válik az is, hogy az eddig nem elektronikus nemperes eljárások elektronikus eljárásokká váljanak. Hangsúlyozandó, hogy a nyilvántartott jogalanyok tekintetében rögzítésre kerülnek a törvényi definíciók, mint például az, hogy a jogi személy a jogi személyek nyilvántartásában szereplő jogi személy vagy nem jogi személy jogalany; míg a szervezet, cég, valamint a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet. A törvénytervezet egyik kiemelkedő újítása az, hogy a cégekkel, valamint a civil és egyéb, cégeknek nem minősülő szervezetekkel kapcsolatos polgári nemperes eljárásokat összefoglalóan nyilvántartási eljárásnak, míg a bejegyzési nyilvántartásba-vételi és változásbejegyzési, továbbá átalakulás-, egyesülés- és szétválásbejegyzés iránti eljárásokat pedig egységesen bejegyzési eljárásnak nevezi a javaslat. Szükségesnek tartok még szót ejteni a törvényességi felügyeleti eljárásról is, melynek célja, hogy a nyilvántartás közhiteles, a valóságnak megfelelő és naprakész legyen. A benyújtott javaslat által azonban új, különleges törvényességi felügyeleti eljárások kerülnek bevezetésre, mint például az e-ügyintézési törvény szerinti hivatalos elérhetőség hiánya miatt indított vagy éppen az említett számviteli törvény szerinti beszámolók közzétételének elmulasztása esetén indított törvényességi felügyeleti eljárás. Tisztelt Képviselőtársak! Az Európai Unió számos tagállama, például Ausztria, Belgium, Lengyelország alkalmazza az egységes jogi személyek nyilvántartását, amely az információs korba átlépve kielégíti a világszerte felgyorsult társadalmi-gazdasági folyamatokra reagáló kormányzati döntések felgyorsításának az igényét is. Magyarországon a nyilvántartások egységesítése több fázisban valósul meg. A fejlesztés első, 2022-23. évi fázisában a jogi személyek egységes nyilvántartásának létrehozása mellett a költségvetési szervek, valamint az ügyvédi irodák nyilvántartását integrálja. A második és a harmadik fázisban, 2023-2024-ben pedig további állami nyilvántartások - például egyéni vállalkozók nyilvántartása, egyházak nyilvántartása, társasházak nyilvántartása - kerülnek majd integrálásra; ezzel válik teljes körűvé a jelenlegi kerettörvénynek a végrehajtása. Nyilvánvaló, hogy szükséges ennek a részletszabályainak majd végrehajtási rendeletekben történő létrehozatala. Summázva az elmondottakat tehát kijelenthető, hogy a tervezetnek köszönhetően egységes, állami kézben lévő és biztonságos informatikai környezet kerül kialakításra. Az új nyilvántartás szabályai értelemszerűen törvényi szinten kerülnek bevezetésre. Az adatok összekapcsolásának hatékonysága növekszik, az eljárások gyorsabbakká, korszerűbbekké és egyszerűbbekké válnak, a korszerű technológiák alkalmazása révén az emberi beavatkozásokból fakadó hibák könnyebben
