Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 26. szerda - 203. szám - A jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2695 Magánjogi szempontból kiemelt jelentőségű változás, hogy a civil- és a cégnyilvántartásban szereplő jogalanyok, valamint a társasházak egységes bírósági nyilvántartási rend alá kerülnek. E bírósági bejegyzéssel nyilvántartott jogalanyokat nevezi a javaslat összefoglaló néven szervezeteknek. A szervezetek nyilvántartását végző bíróságok elkülönülése is megszűnik, a jövőben külön cégbíróságokról már nem beszélhetünk. A javaslat nem változtat a bírósági bejegyzéshez fűződő joghatásokon, tehát a szervezetek mint magánjogi jogalanyok továbbra is a bírósági bejegyzéssel jönnek létre, és a bíróság általi törléssel szűnnek meg. Megváltozik azonban a bíróság szerepköre a nyilvántartásba-vételi és a változásbejegyzési eljárásban. A javaslat normatív módon is meghatározza a bíróságok feladatkörét, a jogi szempontú vizsgálat korlátait. Ennek keretében kimondja, hogy a létesítő okiratnak és egyéb nyilvántartási iratnak a felek szerződéses szabadsága körébe eső rendelkezéseit a bíróság a bejegyzési eljárásban nem bírálhatja felül, azokra nézve hiánypótlásra felhívó vagy kérelmet elutasító végzést nem hozhat. A bíróság feladata a bejegyzési eljárás során az, hogy a feltétel nélkül érvényesülő normáknak, illetve a Ptk. kógens rendelkezéseinek való megfelelést vizsgálja, valamint azt garantálja, hogy a bejegyezni kért adatok formailag és jogilag megfelelőek. Ez azt fogja jelenteni a gyakorlatban, hogy a bíróság vizsgálja azt, hogy a szervezet megfelel a választott jogiszemély-típus, illetve gazdasági társasági forma definitív követelményeinek, a tagok, a képviselők és az egyéb tisztségviselők bejegyzésének jogi akadálya nincs, a kérelemben megadott adatok formailag helyesek, valamint azt, hogy az iratok nem tartalmaznak olyan rendelkezést, amelyet a Ptk. vagy más ágazati szabály kifejezetten tilt. (13.30) A bíróság tehát részleges érvénytelenségi vizsgálatot végez el a bejegyzéskor. Annak elkerülése érde-kében, hogy a forgalomban minél kevesebb olyan magánjogi jogi személy vegyen részt, amely érvénytelen kikötést tartalmazó létesítő okirattal rendelkezik, változnak a kapcsolódó Ptk.-beli szabályok, amelyek a T/16207. számú törvényjavaslat tárgyát képezik. A bírósági munkát érintő szemléletbeli változás azzal az előnnyel jár, hogy a sematizálható bejegyzési kérelmek intézése a jövőben automata által elvégezhető lesz. A javaslat a bírósági ügyintézésben elsőként vezeti be az automatikus döntéshozatalt, amelynek során kizárólag automatizált bírósági intézkedésekre kerül majd sor. Az automatizált döntéshozatalban hiánypótlási eljárás lefolytatására nem kerül sor. Ha a kérelem megfelelő, a bejegyzés egy órán belül megtörténik. Ezen eljárástípus sikerét több feltétel biztosítja. Egyrészt az állami nyilvántartásokkal való közvetlen kapcsolat révén automaták tudják majd a kérelemben feltüntetett adatoknak a helyességét ellenőrizni, hiba esetén azt a kérelmet benyújtóval közölni. Másrészt szükséges, hogy az eljáró jogi képviselő a kérelem mellékletében foglalt iratok megfelelőségét igazolja. A harmadik feltétel pedig az, hogy ezen kategóriába tartozó ügyek egyszerű megítélésűek legyenek, és hogy a felmerülő vizsgálandó kérdések és a döntési lehetőségek tipizálhatók legyenek. A nyilvánosan működő részvénytársaságokat leszámítva a gazdasági társaságok kérelmei főszabályként automatikus döntéshozatallal kerülnek majd elbírálásra, azonban a törvény végrehajtási rendelete határozhatja majd meg azokat az ügytípusokat, amelyek kivételt képeznek az automatikus döntéshozatal alól. Nem tekinthető sematizálható ügynek például az átalakulás, az egyesülés és a szétválás bejegyzése. Ha az automata a kérelemről egy órán keresztül nem tud dönteni, a rendszer átszignálja az ügyet humán elbírálási szakba, tehát a kérelem nem fog megrekedni az informatikai rendszerben. Ha a kérelem elutasítására kerül sor, akkor az elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye, és a fellebbezés folytán induló másodfokú eljárás nem automatizált eljárás, tehát ember általi felülvizsgálat történik. Ha az automatikus döntéshozatal során a kérelemnek helyet adó bejegyzés történik, azonban a bejegyző végzés eltérést nem engedő jogszabályi rendelkezésbe ütközik, vagy a kérelmet jogosulatlan személy terjesztette elő, kérni lehet, hogy az ügyet a bíró újból vizsgálja meg. Ebben az esetben a bíró akár a bejegyző végzés hatályon kívül helyezéséről is határozhat. És végezetül, az automatikus döntéshozatali eljárások általános kontrolljaként kerül bevezetésre az utóellenőrzés, amelynek során a bíróság szúrópróbaszerűen vagy célzott vizsgálattal ellenőrzi az automatikus döntéshozatallal kezelt ügyeket, a kérelem mellékleteként benyújtott iratokat. Az utóellenőrzést is szakember végzi majd. A javaslat az automatizált ügyek mellett természetesen fenntartja a szakember által lefolytatandó bejegyzési ügyeket is. A kérelmek elbírálása elsődlegesen bírák vagy bírósági titkárok hatáskörében marad. Kiemelendő, hogy a kérelem előzetes ellenőrzése ebben az esetben is automaták által elvégezhető lesz, ezért a bíráknak, a bírósági titkároknak a jogi szempontú ellenőrzést kell elvégezniük. Erre tekintettel ezek a bejegyzési eljárások is felgyorsulnak. A bíróságnak főszabályként 10 munkanapon belül, civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet esetén pedig 25 munkanapon belül kell döntenie a bejegyzésről vagy a kérelem elutasításáról. Sajátos bejegyzési szabályok fognak érvényesülni azoknál a jogi személyeknél,
