Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 26. szerda - 203. szám - Egyes törvényeknek a turizmus-vendéglátás ágazatot érintő stratégiai célú módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára:
2680 Vagy például mondok mást: amikor a kormány a magánszállások számára meghirdetett egy soha nem látott mértékű támogatási programot, akkor a szürkezónából nagyon sok szálláshely előkerült és regisztrált, amikor már a támogatás reménye ott volt; tehát fehérítette is az ágazatot. Az azzal kapcsolatos felvetésére, hogy ez jelent-e terhet, szeretném önnek elmondani, hogy miképpen korábban a szálláshelyek kaptak jelentős segítséget - szoftvert, kézikönyvet, oktatóvideót, akár online oktatást is -, a vendéglátóhelyek is megkapják ugyanezt a segítséget. A mi megközelítésünkben az, hogy az adminisztráció online zajlik majd és nem papíralapon, csökkenti az adminisztrációt, nem pedig növeli. Ami a minősítési rendszert illeti: volt önnek egy felvetése azzal kapcsolatban, hogy elsősorban a közösségi médiafelületekről tájékozódnak már. No de ez nem ad választ arra a problémára, tisztelt képviselő úr, hogy mi van akkor, ha valótlan az adatszolgáltatás, valótlan az, amit állítanak magukról egyes szálláshelyek. 2018-ban volt egy átfogó vizsgálat, ez alapján 25 százalékban nem megalapozott módon használtak csillagokat egyes szálláshelyek. Na, ezt a problémát orvosolja az egységes minősítési rendszer, amely nemzetközi szabványokon alapul, mégpedig úgy, hogy más országok is használnak hasonló módon minősítési rendszert. Nem tudom, hogy a booking.com ügyét mely képviselőtársam vetette föl. A helyzet az, hogy a booking.com követni fogja ezt a minősítési rendszert. Számukra is segítség az, ha van egy egységes minősítési rendszer Magyarországon. Ami pedig azt a felvetést illeti, talán Varga-Damm képviselőtársam fogalmazott így, hogy kinek az agyában születik meg egy ilyen javaslat, erre szeretnék válaszolni: szállodaszövetség, kempingszövetség, Szállodák és Éttermek Szövetsége, Falusi Szálláshelyek Szövetsége azon szervezetek közül, amelyek részt vettek ezen javaslatok kidolgozásában. (12.00) Volt még egy mondat, ami megütötte a fülemet, Szilágyi képviselő úrtól, miszerint az állami beavatkozás kontraproduktív azokban az ágazatokban, ahol verseny van. Tényleg? Tehát akkor ön szerint az elmúlt másfél évben a kormánynak semmiféle támogatást nem kellett volna adnia a turisztikai ágazatnak azért, mert verseny van egyébként, ez az ön álláspontja? Mert ezt mondta. Akkor álljanak ki, álljanak ki a nyilvánosságba, és mondják azt, hogy semmiféle állami, kormányzati segítséget nem akarnak a turisztikai szektornak! (Szilágyi György: Járványhelyzet idején teljesen más!) Ne haragudjon, önt idézem (Az elnök csenget.), ön mondta azt, hogy az állami beavatkozás kontraproduktív. (Szilágyi György: Nem járványhelyzet idején! Bezáratják a boltokat!) Mi nem ezen az állásponton vagyunk. Szerintünk járványhelyzetben és járványhelyzeten túl is van létjogosultsága az ilyen típusú támogatásoknak. Ami a célzott támogatásokat illeti: csak egyet hadd emeljek ki, ami önmagában cáfolja azt, amit önök állítanak. 14 ezer magán- és egyéb szálláshely újult meg a járvány időszaka alatt is. Ez 44 ezer szobát jelent. Csak ez önmagában 42 milliárd forint értékű támogatást jelent. Tehát ha az ön álláspontja szerint mennénk, akkor ez a támogatás egyáltalán nem létezne, akkor 14 ezer szálláshely nem kapott volna semmilyen támogatást a járvány hónapjai alatt. És hogy mást is mondjak, mert nem ez az egyetlen támogatás, amiről a kormány döntött: akkor nem lenne bértámogatás a turisztikai szektorban, nem lett volna munkaadói adócsökkentés, nem növekedett volna a SZÉP-kártyára feltölthető összeg, mint ahogy egyébként csökkent az adóteher. Akkor ön ezt sem támogatná. Hogy még egyet mondjak: nullaszázalékos hitelt biztosított a kormány a Széchenyi turisztikai kártya segítségével. Hogy kisebbet is mondjak: nem kellett közterület-használati díjat fizetni a teraszok után, a november 8-a utáni foglalások után 80 százalékos visszatérítésről döntött a kormány, ez jelentős segítség volt abban az időszakban. Emlékszem az akkori vitákra. Volt képviselőtársam az ellenzéki padsorokból, aki azt is elvitatta, hogy egyáltalán voltak szálláshelyfoglalások ebben az időszakban, márpedig voltak, és jelentős visszatérítés járt utánuk. Még egyet hadd mondjak: a kiszállított ételek áfája 27-ről 5 százalékra csökkent. Ez egy azon sok támogatási forma közül, amelyről a kormány döntött. Visszatérve az eredeti törvényjavaslatra. Bár azt egy kicsit sajnálom, hogy vagy nem olvasták, vagy olvasták, de itt már a nagyotmondás fontosabbnak bizonyul. 2019-re a vendégek száma Magyarországon a szálláshelyeken megközelítette a 13 milliót, a vendégéjszakák száma meghaladta a 30 milliót, 31 millió körül volt, ennek felét hazai, felét külföldi turisták tették ki, és a 2020 előtti időszakban, a járvány előtti időszakban a turizmus növekedése a gazdasági növekedés kétszerese volt, ami európai léptékben is egyedülálló növekedés. Ezért mondhattuk el azt, hogy a turisztikai szektor a magyar GDP 13 százalékát adja, és valamilyen formában 450 ezer magyar ember megélhetését biztosítja. Ezek a számok nem így alakultak volna, és nem így alakulnának, hogyha az, amit önök állítanak a turizmussal kapcsolatban, kicsit is igaz lenne. Szóval, mindent összefoglalva, az előttünk lévő törvényjavaslat elősegíti a digitalizációt, egységes minősítési rendszert hoz létre, ezzel egy régi adósságot pótlunk, és létrehozza a turisztikailag kiemelt
