Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 26. szerda - 203. szám - Egyes törvényeknek a turizmus-vendéglátás ágazatot érintő stratégiai célú módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BARCZA ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2668 belátható időn belül ez a szektor újraindulhat. Ez azt is jelenti, hogy újra meg fog indulni a verseny mind a belföldi, mind pedig a nemzetközi turistákért. Ezért van szükség az ágazati működés korszerűsítésére. Ki kell arra térnem, hogy a fogyasztói elvárásoknak megfelelő szálláshely-kínálat és a kötelező minősítés már alapfeltétel a XXI. századi turizmusban valamennyi szálláshely tekintetében. A piaci szereplők számára viszont nem lesz ismeretlen a nemzeti szálláshely-minősítési rendszer, hiszen a Nemzetgazdasági Minisztériumnak és a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének volt egy 2012-es megállapodása, ami alapján a Hotelstars európai minősítő rendszerhez a szállodák önkéntesen eddig is csatlakozhattak, most ez fog kötelezővé válni minden szálloda számára. (10.50) A Hotelstars adta előnyökkel egyébként nagyon sokan éltek, viszont a fogyasztóvédelmi ellenőrzések kapcsán feltárult az a negatív tendencia, hogy a szállodák 49 százaléka nem pontos és valós adatot közölt az NTAK-regisztráció során. Tehát fontos az, hogy a tisztességes piaci szereplőket jobb helyzetbe hozzuk, és ezen a téren is tudjuk a turisztikai szektort tovább fehéríteni. Az új rendszer bevezetése során kifejezett szándék a minőségi szolgáltatások és a fogyasztók közötti bizalom sorosabbá tétele, a szolgáltatók szemléletformálásán és folyamatos edukációján keresztül a színvonal emelése. A rendszer fokozatosan, több év alatt felkészülési időt hagyva kerül majd bevezetésre, és ahogy említettem, ingyenes lesz az első bevezetés. A javaslat széles körű támogatást élvez, a szakmai érdekképviseleti szervek együttműködési megállapodást kötöttek a Magyar Turisztikai Ügynökséggel az új szálláshely-minősítési rendszer bevezetése érdekében. Ha turizmustörvényről beszélünk, meg általánosságban turizmusról, akkor mindenképpen el kell mondanom azt az előrelépést, amely a magyar turizmusszektorban az én véleményem szerint nagyon jó irányban halad, és további megerősítésre szorul, ez pedig a magyar egyetemi kutatóműhelyek és a Magyar Turisztikai Ügynökség további sikeres együttműködése. Azt gondolom, ezekre büszkéknek kell lennünk. Nekünk olyan kiváló turisztikai kutatóműhelyeink vannak, mint a Pécsi Tudományegyetem, a Corvinus Egyetem, a Kodolányi Főiskola, a Savaria Egyetemi Központ, a soproni, győri, veszprémi kutatóműhelyek, és olyan kiváló hazai és nemzetközi szinten is elismert kutatóink, mint Michalkó Gábor, Aubert Antal, Rátz Tamara, Csapó János, Dávid Lóránt, Happ Éva, Bánhidi Miklós vagy az új generációból Marton Gergely, Hinek Mátyás, Pálfi Andrea, folytathatnám a sort, és a Magyar Turisztikai Ügynökség vezetésében és szakmai kutatóhálózatában is kiváló szakemberek ülnek, akiket most nem sorolok fel. Azt gondolom, hogy rájuk mind nagyon büszkék lehetünk, és nagyon sokat tesz hozzá az ő szakmai tudásuk ahhoz, hogy a magyar turisztikai szektor az elmúlt években ilyen kimagasló eredményeket tudott bevezetni. Azt gondolom, hogy ezt a tudást a jövőben is használnunk kell. 2016-ban, amikor a térségek nevesítéséről szóló kormányrendelet létrejött - az azóta módosult, és 11 turisztikai térség meghatározására került sor, ezek nagyon jól körülhatárolható desztinációk -, a korábbi fejlesztésközpontú személet helyett most már a desztinációs szemlélet mellett az értékesítésre és a marketingre tud áthelyeződni a hangsúly. Ez is egy előrelépés. A turisztikai térségek meghatározásával a desztinációs szemléletű turizmusfejlesztés alapjait is lerakta a kormány. Így került nevesítésre például a Sopron-Fertő kiemelt turisztikai térség, amely tulajdonképpen a soproni választókerületet jelenti, ahol szintén láthatjuk már ennek a turizmusfejlesztésnek a pozitív példáit. (Arató Gergely közbeszól. - Az elnök csenget.) Pontosan, igen, képviselő úr, majd el fogja tudni mondani, amikor ön szólal fel, ha kérhetem; csendben fogom végighallgatni. A térségek kijelölésével azonban a szakmai munka és az élménypontok összekapcsolása még nem ért véget. Magyarország látnivalók tekintetében nagyon gazdag és bővelkedik, éppen ezért egy olyan új elem is bekerül ebbe a törvénymódosításba, hogy kiemelt jelentőségű településeket lehessen kormányrendeletben nevesíteni. Gondolhatunk itt Hollókőre, Kecskemétre vagy akár Zalalövőre, akiknek minden szakmai szempont rendelkezésre áll, hogy ebbe be tudjanak kerülni. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Minden válság egyben egy lehetőséget ad az újrakezdésre is, és arra, hogy kedvező pozícióból várhassuk az újraindítást. Magyarország Kormánya nem tétlenkedett, nagyon sok dologban tudta segíteni a turizmusszektort, amiről már az expozéban államtitkár úr beszélt, és így jöhetett létre, egyeztetve az ágazati szereplőkkel, a Turizmus 2.0, amiben én nagyon bízom, hogy sikeres turizmusfejlesztés tud megvalósulni. Jelen törvényjavaslat illeszkedik a teljes ágazatot képviselő szakmai szervezetekhez, és ahogy elhangzott ez is, az öt történelmi egyház is ezt támogatja. Azt gondolom, hogy a most elkezdődött szakmai vitában, biztos vagyok benne, hogy pártok felett álló érvrendszerrel is arra fogunk jutni, hogy ez a módosítás szükséges, ezt vitassuk meg, és én azt kérem mindenkitől, hogy a turizmustörvény új módosításait támogassuk és fogadjuk el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
