Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 21. péntek - 201. szám - A Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a Magyarország Kormányának a magyarországi atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról szóló megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv kihirdetésé... - ELNÖK: - DR. SZÉL BERNADETT (független):

2542 átütemezni, de végül alulmaradtak. Megpróbáltak mindent, tényleg megpróbálták ezt kiváltani, előtörlesztés volt, nagyon sok minden volt - végül itt maradt a nyakunkon. De közben ott van a Budapest-Belgrád vasútvonal, 600 milliárd; a Fudanra, nem tudom, 450 milliárd, nagyjából 5 ezer milliárdnál tartunk, ami olyan hitel, ami Keletre visz minket, nálunk sokkal erősebb birodalmak gyarmatává tud tenni minket nagyon-nagyon egyszerűen. És ez egy olyan megbocsáthatatlan bűn, egy olyan történelmi bűn, amely a Fidesznek és a KDNP-nek a lelkén szárad. Én azon kevés képviselők közé tartozom, akik egyáltalán belenéztek azokba a titkos iratokba, amelyeket ott őriznek titokszobákban, de ennek nem ez lett volna a módja, hogy a hátunk mögött így a magyar parlamenten átviszik magát a szerződést és utána a hitelszerződést is. A hitelszerződés egyébként egy világos helyzet volt, akkor is mondtuk, most is azt mondtuk, önök azt mondták, hogy ez az évszázad biznisze, hogy az évszázad szerződése, mi mondtuk, hogy az oroszoknak. És milyen érdekes, most, hogy a Ria Novosti ügynökségtől megtudhattuk, tehát az ő híreiket kellett olvasni, az orosz híreket, hogy Magyarországon hír legyen abból, hogy önök megpróbálták módosítani a szerződést úgy, hogy Magyarországnak egy kicsit jobb legyen, orosz sikerként tálalták azt, hogy marad a horrorkamat és a 16 év futamidő, ami világosan mutatja azt, hogy sokkal nagyobb megterhelés lesz a majdani magyar adófizetőknek kitermelni azt a pénzt, amit önök most felvesznek hitelbe. Próbáltunk az elmúlt években így rendet vágni abban, hogy egyáltalán mit jelent nekünk ez az orosz hitel. Csak egy kis anekdota erről. Ugye, 2014-ben volt a szerződés, és tudomásunk szerint 2017-ben hívták le az első adagot - egyébként nagyon beszédes, hogy a fordulópontok mikor vannak, az egyik pont március 15-én, a magyar nemzeti ünnepen -, és emlékszem rá, hogy, igen, elkezdték lehívni, és utána pedig azt mondták, 2020-ban már Süli János mondta, hogy 23 számlát fizettünk ki, és rögtön meg is próbáltak belőle előtörleszteni. Na most, logikusan gondolkodva... Merthogy Varga Mihály hiába ült fel a repülőre, nem tudta elintézni azt, hogy kedvezőbb legyen számunkra ez a hitel. Na most, a helyzet az, hogy előtörleszteni meg átütemezni meg hitelt azért felvenni, hogy ezt a hitelt ki tudjuk fizetni, akkor szoktunk..., tehát ez egy beismerés, hogy valami rossz hitel van rajtunk, és ez akkor kiderült, tehát ezt azóta tudjuk. Na most, ez, ami most kiderült számunkra, ez egyértelműen azt mutatja, hogy a lehető legrosszabb forgatókönyv valósult meg, semmi nem sikerül. Önök gyakorlatilag beleszaladtak egy hatalmas pofonba, Vlagyimir Putyin erősebb, mint Orbán Viktor - ez derült ki. Ez egyébként borzasztó szomorú, mert akkor is, amikor önök már, ha minden igaz, nem lesznek itt hatalmon, nekünk akkor is meg kell oldanunk valahogy ennek a hitelszerződésnek a lezárását, és ebből ki kell valahogy jönnünk, úgyhogy ezért mondom, hogy ne gondolják azt, hogy örülök annak, hogy egy ilyen helyzetben vagyunk itt. 3600 milliárdnyi euróhitelről beszélünk - tehát forintban ennyi - a piacinál sokkal magasabb kamatozással, úgy, hogy egyébként Orbán Viktor Brüsszelből meg úgy jött haza, hogy a, nem tudom, 0,5-0,6 százalékos kamatra meg azt mondta, hogy az nem kell neki, merthogy nemzeti szuverenitás; szerintem meg azért, merthogy abból nem lehet lopni. (17.20) Azért azt is szeretném itt egyértelművé tenni, hogy az oroszok meg a kínaiak viszonylag kevés kérdést tesznek fel azzal kapcsolatban, hogy utána hova kerül ez a pénz, hogyan hívják le, egyáltalán mire fordítják. Az Európai Unióban azért más szabályok vannak. Emlékeztetném önöket arra is, hogy például Finnországban egyértelműen megmondták, hogy azért léptek ki egy szerződésből a Roszatommal, mert azt mondták, hogy más kultúrája van a nagy orosz cégnek, mint amilyen a finneknek. Ott előbb elkezdenek cselekedni, és utána papíroznak, a finnek azt mondták, hogy ők előbb szeretik megvitatni a kérdéseket, és utána kezdenek el cselekedni. Két más kultúra találkozott, és a finnek azt mondták, hogy köszönjük, ez nekünk így nem megfelelő; Magyarországon önök ezt nem mondják. Próbáltam utánanézni, hogy egyáltalán mik jöttek most létre az elmúlt időszakban abból a pénzből, amit már belefeccöltek Paks II.-be. Azt látjuk, hogy 120 milliárdból már épült két irodaház meg egy konyha, a Paks II. Zrt. meg a PIP Kft., nem tudom, közel 28 milliárdos közbeszerzést költhet el, 250 darab konténer meg fémáruraktár, acélterméket készítő részleg, betonkeverő meg betonvizsgáló. Tehát elkezdtek ilyen infrastruktúrát Paksnál felhalmozni ebből a pénzből úgy, azért szeretném önöket arra emlékeztetni, hogy még nincs meg az Országos Atomenergia Hivataltól az engedély arra, amire önök készülnek, az új nukleáris blokkok létrehozására. Arra is szeretném az önök figyelmét felhívni, hogy számomra nagyon nyomasztó változások jöttek létre itt hirtelen az OAH környékén. Elolvastam a jelentést, írták, hogy munkaerőhiány van, több kolléga kellene ahhoz, hogy egy ilyen hatalmas kaliberű dolognak, mint a Paks II., az engedélyeztetését megfelelő ütemben tudják végezni, és nem új kollégákat kaptak, hanem egy új vezért kapott az Országos Atomenergia Hivatal; már nem is főigazgatót, hanem elnököt, és egy ilyen állam az államban dolgot működtethet ott abban a