Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 21. péntek - 201. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke:
2515 Alaptörvény szerinti felelős vezetői magatartás kialakításának a rendje. Megerősíti ezt az eszközt, nem mondjuk, hogy ez szabálytalan volt, de mindenféleképpen egyértelműbbé teszi a helyzetet. A második témakörben a törvényjavaslat 17. § (2) bekezdésében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt úgy módosítja, hogy az önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó fővárosi és megyei önkormányzatok számára lehetővé teszi erre vonatkozó szabálytalanság észlelése esetén a Magyar Államkincstár ellenőrzésének kezdeményezését a számvevőszéki vizsgálat lefolytatásának kezdeményezését megelőzően, a Kincstár ellenőrzése eredményétől függően. Nagyon sokan félreértették ezt, és ezért fontosnak tartom, hogy a fennálló rend megmarad, viszont kialakul az a körülmény, amely egy 2015-ös, államháztartásról szóló, január 1-jétől érvényes 68. § B) pontjában már a Kincstár számára az ÁSZ sarkalatos törvényben meghatározott ellenőrzési feladat- és hatáskörével összhangban ellátandó feladatként határozta meg a Kincstár számára a helyi önkormányzatok éves költségvetési beszámolójának szabályszerű pénzügyi ellenőrzését. Az ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy az önkormányzati alrendszer éves beszámolói megbízhatóak-e, valós képet mutatnak-e, és tartalmaznake lényeges, megbízhatóságot befolyásoló hibát. Az önkormányzatok ellenőrzésének védelmi vonalába tehát a 2015. évtől kezdődően beépült a Kincstár által végzett pénzügyi audit, azaz megerősödött az önkormányzatok második védelmi vonalának az ellenőrzési szerepe, mely így az önkormányzatok törvényességi felügyelete mellett kiterjed az önkormányzatok pénzügyi ellenőrzésére is. Az ÁSZ éppen ezért már a ’17. évi tevékenységéről szóló beszámolójában felvetette, hogy javasolt az államháztartási ellenőrzés három szintje jogszabályi koordinációs kereteinek megerősítése. A törvényjavaslat módosítása ezt a koordinációt erősíti, hiszen kimondja, hogy a kormányhivatalok a törvényességi felügyeleti hatáskörükben a kincstári ellenőrzés eredményétől függően kezdeményezhetik a helyi önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását az Állami Számvevőszéknél, és így a Számvevőszék valóban a harmadik védelmi vonal szerepét ténylegesen is tudja majd gyakorolni, és nem kell az úgynevezett második védelmi vonalnál is megnyilvánulnia. A törvényjavaslat ezen rendelkezése tehát alkalmas arra, hogy erősítse a kormányzati ellenőrzéssel kapcsolatos, eddig is meglévő védelmi vonal szerepét, és ezáltal elősegítse a közpénzek átláthatóságával (sic!), a közpénzekkel gazdálkodó szervezetek elszámoltathatóságára vonatkozó alaptörvényi elvek érvényesülését, és így a ’15. évi szabályozással, ami átfogó rendszerellenőrzésre egyébként is alkalmat adott a Kincstárnak vagy kötelmet írt elő, így az eseti egyedi visszaélési gyanúk vagy ellenőrzési okok esetén is a Kincstár fog elsősorban eljárni az állam nevében. Úgy gondolom, hogy ebből kár politikát csinálni, mint ahogy olvastam erről a véleményeket, azt gondolom, ha a képviselők ezt szakszerűen megítélik, akkor ez egy harmóniateremtés, egy jogszabályi harmóniát teremt meg, és nagyjából a gyakorlatot fedi le, csak egyértelművé teszi a helyzetet. Az ÁSZ ezért üdvözli ennek a szereptisztázását. A harmadik ilyen módosítás az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása, a törvényjavaslat 20., 21. §-a szerint egyértelművé teszi a kulcsgazdálkodási jogköröket gyakorlók kötelezettségvállaló és teljesítésigazoló felelősségét, mely biztosítja a közpénzekkel való felelős gazdálkodás még elégséges dokumentáltságának az érvényesülését. Az államháztartási szabályok a költségvetési kifizetések teljesíthetőségét jelenleg öt aláíráshoz kötik. Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tapasztalatai szerint azonban két aláírásnak van kiemelkedő jelentősége: a kötelezettségvállaló és a teljesítést igazoló személy aláírásának. A Számvevőszék szintén már a 2017. évi tevékenységéről szóló beszámolójában ezért felvetette a folyó pénzügyek bürokráciája alapvető csökkentésének szükségességét az államháztartási jogkörök újragondolásával, vagyis a túlzottan bürokratikus, bonyolult szabályozás csökkentéseként értékeljük e módosítási tervezetet. (14.50) Mindennek veszélyhelyzetben, úgy gondolom, még különösebb jelentősége van, hiszen rövidíti az ügyintézéshez kapcsolódó feladatkörökhöz kapcsolódó minimumfeltételt, és ezáltal a hatékonyabb elszámolási rendszerben valószínűleg sok tízezer ügyintézőnek a munkáját könnyítheti meg, nyilván felelős vezetői szabályozás hozzáigazításával, ezen jogköröknek a minimális dokumentáltságát is biztosító, de még felelős gazdálkodást biztosító elszámolási rendjét, ezért ezt egyértelműen áttörésnek ítéljük az állami adminisztrációs teher csökkenésében, hiszen, ha belegondolnak, sok-sok milliárd ügyletről beszélünk, aminek a mindennapi szabályozási körülményeiben, azt gondolom, sokan üdvözölni fogják ezt a könnyítést. A negyedik témában a törvényjavaslat 30. § (2) bekezdése szerint az államháztartás módosítása előírja az államháztartásért felelős miniszter részére, hogy a kormányzati szektorba sorolt szervezeteknek és a felettük tulajdonosi jogokat gyakorló szervezeteknek értesítést küldjön a besorolásukat illetően. Az Állami
