Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 21. péntek - 201. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SZABÓ ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2516 Számvevőszék ellenőrzési tapasztalatai azt mutatták korábban, hogy a kormányzati szektorba sorolt szervezetek gyakran nem rendelkeztek információval arról, hogy ilyen státuszú szervezetnek minősülnek, így nem tettek eleget a besorolásukból adódó többletkötelezettségeiknek, ami végső soron az államháztartás egyenlegére is hatással lehet. Az államháztartás módosításával előírt tájékoztatási kötelezettség tehát támogatja a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeteket szabályszerű gazdálkodásuk elősegítésében. Itt kell jeleznem, hogy jó néhány vállalat esetében az ÁSZ ellenőrzése tárta fel ezt a feladatot. Tehát a vezetésnek mi az ellenőrzés harmadik védelmi vonalában tudtunk jelzést adni, hogy bizonyos beszámolási kötelmei, bizonyos elszámolási kötelmei vannak, mert ez az ő látóköréből kikerült. Nyilvánvalóan látszik, hogy kiszélesedett ez a korábban még néhány vállalatra kiterjedő jogintézmény, most már száz fölötti darabszámú és egyre szaporodik, ezért ezek, azt gondolom, komoly jelentőséggel bírnak a jogállami működés úgymond preventív típusú megközelítésében. De engedjék meg, hogy ezen törvénymódosítás kapcsán nem kifogásomat, de megjegyzésemet megtegyem. Amennyiben elfogadják az Államadósság Kezelő Központtal kapcsolatos törvénymódosítást, a Számvevőszék a gazdálkodási működési kockázat megemelkedéseként értékeli előzetesen, ezért gyakoribb számvevőszéki figyelmet kap majd a szabályozást követően ezen intézmény. Ez semmi különöset nem jelent, hiszen valóban, ha az első és a második védelmi vonal betölti szerepét ezen jogszabály nélkül is, akkor nyilvánvaló majd az ÁSZ ezt később nyugtázva megváltoztatja álláspontját, de mindenféleképpen így első hallásra egy különös szabály, amelynek a tényleges életben való érvényesülése majd a valóság próbáján kell hogy valóban bemutassa ezt az előremutató változást, amit vár az előterjesztő. Tisztelt Ház! Az említett négy plusz egy témán túl a Számvevőszék további két témát is fontosnak tartott képviselni a törvényjavaslat előkészítése és egyeztetése során, amelyekről most csak röviden szólok. Amennyiben mégis a vita során ez támogatást kap, azt külön szeretnénk üdvözölni, de azért engedjék meg, hogy külön is felhívjam a figyelmet. Egyrészről a közpénzek minőségi mérhető felhasználását támogatná az a megoldás, amennyiben az államháztartási szabályok kifejezetten előírnák, hogy a költségvetési szervek vezetői kötelesek legyenek a teljesítmény mérésének alapjául szolgáló indikátorokat, mérőszámokat kidolgozni, illetve majd arról beszámolni. Ez egyben a vezetés teljesítményének az értékelésére is alkalmas, erősíti az állami szervek felé a társadalmi közbizalmat, végső soron pedig az eredményesség, a hatékonyság mérésével pénzügyi forrásokat szabadíthat fel, esetlegesen - amennyiben a forrás felszabadul - az adott szervezetnél több eredményességet hozó többletforrást teremthet az intézmények, a pénzköltő szervek számára, ami összhangban lenne azzal az évek óta általam számvevőszéki elnökként jelzett problémával, hogy javítani kell a közpénzek minőségi elköltésének a feltételét, és ennek elemi dokumentációs alapja lehetne az, amit egyébként sok esetben tapasztalunk, hogy a gyakorlatban érvényesül, de nem igazolható dokumentumokkal, hiszen ennek nincs semmiféle jogszabályi háttere, ezért kérem, majd ezt fontolják meg. A másik téma, amit még szeretnék kiemelni, az állami szervek szabályozottságára vonatkozik. A költségvetési szervek szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyására vonatkozóan, melynek hiányát több esetben is tapasztaltuk az ellenőrzéseink során, sok esetben a felügyeleti szervre mutogatva, hogy ez a hiányosság emiatt van, felvetettünk egy olyan megoldást, hogy a jelenlegi szabályozáshoz képest sokkal gyakorlatiasabban biztosítaná a szervezetek mindenkori állapotának megfelelő szabályozottságát, szervezeti és működési szabályzatának az érvényességét, és ezáltal egy felelősebb és elszámoltathatóbb felhasználást erősítene, hiszen a szervezeti és működési szabályzat a felelősségi viszonyokat szabályozza, és amennyiben az nincs a jelenlegi helyzethez igazítva, akkor egy exlex állapot van, és az sok esetben akár több hónapnyi üres teret adott ebben az esetben. Azt gondolom, hogy ez segítené a nyilvántartások jó vezetését. Amint arra az előzőekben elmondottak is rávilágítanak, a Számvevőszék a továbbiakban is folyamatosan figyelemmel kíséri a jogalkotást, ellenőrzési tapasztalatainkon alapuló felvetéseinkkel, a jogalkotás szereplői számára megfogalmazott javaslatainkkal is szeretnénk elősegíteni a jó minőségű jogszabályok alkotását és azok végrehajthatóságát. Ezért bízom abban, hogy felvetéseinket, figyelemfelhívásainkat és javaslatainkat a jövőben is megfontolják majd a jogalkotók. Tisztelettel köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Vezérszónoki felszólalások következnek. Ezek sorában elsőként a Fidesz vezérszónoka, Szabó Zsolt képviselő úr szólhat. Parancsoljon! SZABÓ ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
