Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 21. péntek - 201. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke:
2514 Ezzel kapcsolatban ugyanakkor fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az előbbi eset alól indokolt törvényi kivételek vannak, például a külföldi kiküldetés esete, a külszolgálat, amiket jelen módosítás nem érint. (14.40) E visszaélésszerű tendenciák visszaszorítása érdekében a törvényjavaslat a központosított illetményszámfejtés körébe tartozó szervezetekkel kapcsolatosan pontosítja a foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvényeket. Ennek eredményeként a munkáltató kizárólag a forintszámlára utalás esetén viselné az utalás költségét, és csak ekkor vonatkozzon rá a tárgyhónap 5. napjáig történő kifizetés szabálya. Abban az esetben ugyanis, ha a foglalkoztatott a feladatát külföldön végzi, vagy oda rendelik ki, akkor indokolt lehet a külföldi számlaszámra utalás. Ebben az esetben a munkáltatótól indokolatlan elvárni, hogy ő viselje az adott havi utalás jelentős többletköltségét. A helytelen és felesleges kiadásokkal is járó gyakorlat felszámolásához kapcsolódó jogalkotói szándékot követi egy másik, hasonló jellegű módosítás, amely az illetményszámfejtéssel kapcsolatos szankció bevezetésére tesz javaslatot. Mindez azon munkáltatók esetében szükséges, akik a törvényekben rögzített adatszolgáltatási kötelezettségüknek valótlan adattartalommal vagy három hónapot meghaladó késedelemmel tesznek eleget, így mind a magyar államnak, mind pedig azon foglalkoztatottaknak, akik számára a számfejtést a Magyar Államkincstár végzi, kárt okoznak. Tisztelt Országgyűlés! Összegzésként elmondható, hogy az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat számos rendelkezése a 2022. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslattal érdemi egységet alkot. Az egyes módosítások és szabályozási pontosítások a jövő évi büdzsé felelős és hatékony végrehajtásának keretét kívánják érdemben erősíteni. Kérem ezért, hogy a törvényjavaslatot megvitatni, majd a későbbiekben támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Üdvözlöm Domokos László urat, az Állami Számvevőszék elnökét, aki jelezte, hogy élni kíván a házszabály 36. § (11) bekezdésében foglalt felszólalási jogával, így aztán meg is adom a szót elnök úrnak. Tájékoztatom, hogy 15 perces időkerettel rendelkezik. Elnök úr, parancsoljon! DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselő Hölgy és Urak! Azért kértem szót a Magyarország 2022. évi központi költségvetése megalapozásáról szóló törvényjavaslat vitájában, mert több olyan törvénymódosítás is szerepel benne, amellyel kapcsolatban indokoltnak látom felhívni a figyelmüket a Számvevőszék vonatkozó ellenőrzési tapasztalataira és szakmai álláspontjára. Felszólalásomban négy témát fogok külön támogatólag érinteni, egy témában figyelemfelhívással és két témában további módosításra a képviselők irányába élek kezdeményezéssel. Mindenféleképpen le kell szögeznem, hogy egy hosszú egyeztetés eredményeképpen jutottak el ezek a módosítások - az ezekben az évek óta felmerülő tapasztalatainkat és álláspontunkat is figyelembe véve - ezen törvény módosításához kapcsolódóan. Ezen négy téma mindegyike hozzájárul a közpénzekkel, a nemzeti vagyonnal való átlátható, felelős és elszámoltatható gazdálkodás erősítéséhez, ezért mellette érvelnék és bemutatnánk, hogy mik a tapasztalataink. Először is, a törvényjavaslat 3. § (1) bekezdésében a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint az egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló ’91. évi XX. törvény módosításával hatályon kívül helyezi a jegyző gazdálkodási feladatai és hatásköre közül a saját, valamint intézményei számviteli rendjének kialakítását, továbbá a kötelezettségvállalás ellenjegyzését. A Számvevőszék üdvözli ezt. A Számvevőszék önkormányzati ellenőrzésének tapasztalatai rávilágítottak arra, hogy különösen az önkormányzati intézmények esetében a számviteli törvény helyes értelmezésének nagy jelentősége van, szakmai szempontból magas szintű hozzáértést kíván. A számviteli törvény előírásai szerint a számviteli rend kialakításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy felelős, önkormányzati intézmények esetében annak vezetője. A most hatályon kívül helyezésre javasolt rendelkezés ezt a felelősséget gyengítette, ezért fontosnak tartjuk a törvényjavaslat szerinti módosítást, a hatályon kívül helyezést. Ugyanez igaz a pénzügyi ellenjegyzési feladatkörre is, amely az államháztartási szabályok szerint az arra szakértelemmel rendelkező, ezért felelős és elszámoltatható gazdasági vezető felelőssége, és így kerül összhangba a számviteli, illetve az
