Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 21. péntek - 201. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2513 beillesztésén túl, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapban való megjelenítésének törvényi szintű megalapozását biztosítja a szakpolitikai célkitűzések megfelelő teljesítése érdekében. A javaslat által kiegészítésre kerül továbbá a „Nemzeti laboratóriumok” alaprész terhére nyújtható támogatások köre is, megteremtve az összhangot a Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatban foglaltakkal. Szorosan a tudományos szabadsághoz kapcsolódik a jövő nemzedék érdekeinek védelme is, a kellő szakértelemmel rendelkező személyek elhelyezkedésének biztosítása és megkönnyítése, valamint az értékteremtő munka megteremtése és védelme. E célt szolgálja a javaslat azon rendelkezése, ami lehetővé teszi azt, hogy a költségvetési szervek az arra érdemes tanulókat, hallgatókat ösztöndíjban részesíthessék. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatták, hogy az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek részéről ellenérték nélkül vállalható kötelezettségek, valamint teljesítendő kifizetések garanciális tilalma miatt eddig nem volt lehetőség arra, hogy e szervek az arra érdemes tanulókat, hallgatókat ösztöndíjban részesíthessék. A javaslat tehát ezen irányban is a jövőbe tekint. Tisztelt Ház! A továbbiakban röviden szólnék egy Államadósság Kezelő Központot érintő módosításról. Az átlátható és ellenőrizhető költségvetési gazdálkodás elvének minél szélesebb körben való érvényesülése érdekében a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény módosításával kikerül a törvény hatálya alól az Államadósság Kezelő Központ. A módosítást a társaságnak a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény szerinti speciális feladata indokolja, ami szerint e gazdasági társaság elsődleges és legfontosabb tevékenysége az adósságot keletkeztető ügyletek kezelése. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél a belső kontrollrendszer működtetésére vonatkozó rendelkezések végrehajtása e speciális tevékenység miatt nem tekinthető értéknövelőnek, és azok adott esetben kapacitást is elvonhatnak olyan feladatoktól, amelyek végrehajtása a gazdasági stratégiai célok teljesítéséhez szükséges. Eszerint tehát értelemszerűen az adósságkezelő központnak is kell belső ellenőrzési rendszert működtetnie, de nem olyan módon, mint az például támogatásokat folyósító állami szervezeteknél elvárt. A módosítás pontosítja továbbá a köztulajdonban álló gazdasági társaságoknál működő felügyelőbizottságok tevékenységeit, és a felügyelőbizottság soron kívüli ellenőrzésre, illetve tanácsadói tevékenységére vonatkozó szerepét. Az államháztartás részét képező szereplők működésének, gazdálkodásának átláthatósága és jogszerűsége nemzeti érdek, ezt elősegítendő a törvényjavaslat nyomatékosítja a belső kontrollrendszer szabályait, illetve hangsúlyozza az államháztartás alrendszereit alkotó gazdasági szereplők vezetőinek ezzel kapcsolatos felelősségét is. A javaslat szerinti módosítással lehetővé válik továbbá, hogy az ilyen gazdasági társaságok esetében a felügyelőbizottságon túl a tulajdonosijog-gyakorló is kezdeményezhesse a belső kontrollrendszer kialakítását és működtetését. Tisztelt Országgyűlés! Az egészségbiztosítási ellátórendszer adminisztratív terheinek csökkentése, a kapcsolódó informatikai rendszerek hatékony, biztonságos és zavartalan működése, valamint a biztosítottak egészségbiztosításhoz kapcsolódó feladatainak megkönnyítése érdekében a törvényjavaslat elfogadásával lehetővé válik, hogy az utazási költségek megtérítését a biztosítottaknak már nem szükséges papíralapú nyomtatványon igényelnie. A gyakorlati tapasztalatokból az következik, hogy ez a beutalót kiállító orvosnak és a biztosítottnak is egyaránt jelentős többletterhet jelent. A jelen törvényjavaslat szerinti utazási támogatások új rendszerének kiindulópontja az, hogy a biztosítottnak a beutaló orvosától már nem szükséges előzetesen kérnie az utazási útiköltség-térítéshez kapcsolódó utalványhoz szükséges nyomtatvány kiállítását. Ehelyett a megjelenés helye szerinti intézmény fogja egy informatikai rendszerben rögzíteni azt, hogy a beteg kért-e utazási támogatást. A módosítással az utazásiköltség-térítésre vonatkozó döntés a jövőben így egy automatikus döntéshozatali eljárás keretében fog megtörténni, ami gyorsíthatja az utazási költségek kifizetését is az igénylők felé. A joggal való visszaélés visszaszorítása érdekében kerül törvénybe iktatásra a közszféra széles körét érintően több jogállást szabályozó törvényben bizonyos illetmények külföldi számlára történő utalását lehetővé tevő rendelkezés módosítása is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a Magyarországon élő és itt is foglalkoztatott, közszolgálati jogviszonyt vállaló személyek esetében az állam kiadásainak indokolatlan növekedését eredményezi az, ha a külföldi fizetési számlákra is ugyanolyan feltételekkel, ingyenesen utalhatják a munkáltatók a foglalkoztatott illetményét. Szükséges tehát ezen a gazdaságilag is előnytelen gyakorlaton változtatni, és a központi költségvetést ezen hibás gyakorlattal járó felesleges kiadásoktól mentesíteni.
