Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 21. péntek - 201. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP):

2478 kivérezteti a kormány, az méltatlan vád, mert a költségvetési számok egy konkrét város esetében is azt mutatják, hogy ez nem így van. Plusz, ha még hozzátesszük azt, hogy ez a növekedés a köznevelési feladatok tekintetében, a szociális és a gyermekjóléti feladatok tekintetében is hasonlóképpen működik, sőt a kiesett iparűzésiadó-bevételt a kormány kompenzálni tudta, a megyei jogú városok tekintetében talán még többet is adott, mint amennyi a tényleges hiányt jelentette, úgy gondolom, hogy az önkormányzatok, amelyek nem politizálni akarnak, hanem a városuk, településük, falujuk érdekében akarnak dolgozni, a 2022-es költségvetési számok alapján is megtehetik ezt. Még egy gondolatot engedjenek meg: szintén fontos kérdés a választókerületem szempontjából a zajvédelem területe. Hosszas egyeztetések után várható és elképzelhető, hogy Érd, Diósd és Törökbálint tekintetében a hiányzó zajvédelmi beruházások vagy a meglévőknek a korszerűsítése 2023-25 között meg tud valósulni. Erre az uniós helyreállítási alap is lehet forrás, továbbá az uniós pályázatokban is el lehet érni ezeket a forrásokat. Biztos vagyok benne, hogy az Unió nem fogja megakadályozni, hogy a zajcsökkentő, azaz környezeti életminőséget támogató beruházások prioritást kapjanak, amikor a kormány egyeztet ezekkel az európai uniós szervekkel. Én úgy gondolom, hogy összességében egy kiegyensúlyozott, az adott helyzethez jól igazodó és egy kellően rugalmas, a jövőt szolgáló és biztosító, sikeres költségvetésitörvény-tervezetet tudunk támogatni, és ennek a tervezet tökéletesen megfelel. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Varga László képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport. Parancsoljon! DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Kormánypárti megszólalóktól hallhattuk, hogy ez az újraindítás költségvetése. Hallhattunk sikerpropagandáról: próbálták a maguk világképe, hozzáállása szerint egy pozitív képben felfesteni a helyzetet. Hát, nézzük az érem másik oldalát! Nagyon beszédes számokat és tényeket szeretnék a beszédem első részében leszögezni. Először is, mi úgy látjuk, hogy az elmúlt időszakban, bő évtizedben, 2010 óta nőtt a lemaradás a régiós országokhoz képest, az önök minden, ezzel ellentétes állításával szemben. A növekedés üteme kapcsán egy olyan időszakban, amikor a koronavírus-járvány kitöréséig azért növekedés, stabil növekedés jellemezte egész Európát, tehát ez nem egy egyedi történet, azt látjuk, hogy a régió országai, Szlovákia, Lengyelország jelentősen jobb számokat produkált átlagban, de meg kell említenünk, hogy nagyon stabilan közelített Románia is a magyar gazdaság mutatóihoz is, jelentősen zárkózott fel hozzánk. Tehát itt azért egy olyan év adatát, amikor egyszer itt 5 százalék nagyságrendű volt a növekedés, azt gondolom, nem jó kiemelni, hiszen egy szélesebb időintervallumot, nagyjából tíz évet, egy évtizedet kell áttekintenünk ebben a dologban. Elmondható, hogy a régi gazdaságpolitikai álom, hogy Ausztriához közelítsünk, változatlanul távoli. Egy elemző újságcikk fogalmaz úgy, hogy már csak tízezret kell aludni ahhoz, hogy újra utolérhessük Ausztriát, ha jól alakulnak a dolgaink. Azt gondolom tehát, kijelenthető, hogy még mindig nagyon távoli ez a magyar álom, Ausztria életszínvonalának utolérése. (11.10) Az államadósságról sokat beszéltek a fideszes megszólalók, hivatkoztak 2010 előtti problémákra. Nézzük nominálisan, és azért ez is beszédes: 2010-ben mintegy 20 000 milliárd forint volt az államadósság, 2022-re - a tervezetet is figyelembe véve és a tervezet számait használva - majd 45 000 milliárd forintra fog nőni az államadósság az önök tervei szerint. Ez jelentős különbség, különösen, ha idevesszük azt, hogy a magánnyugdíjpénztári megtakarításokat is sikerült elkölteni, felhasználni. Itt mintegy 3000 milliárd forintról beszélünk. Nyilván nagy társadalmi vita volt ezeknek a pénztáraknak a helye és szerepe. Egy biztos, hogy az itt lévő megtakarítások a jövő nyugdíjkifizetéseinek egy részét szolgálták volna. Ma már nem tudják szolgálni, mert önök ezeket a forrásokat is elköltötték. Tehát érdemes ezt a 3000 milliárdot is ideszámolni. Jelentősen gyengült a forint az elmúlt bő évtizedben. Itt is azért szerintem tekintsük ki egy kicsit a környező országokra; tehát ne Nyugat-Európát nézzük ebben az ügyben, nézzük csak a környezetünket. A forint több mint 34 százalékkal gyengébb, mint 2010-ben volt - ez egyedülálló és nagyon kiemelkedő a régióban -, a cseh korona gyakorlatilag ugyanott van, ahol volt az elmúlt bő évtizedben, a román lej gyengült mintegy 19 százalékot, és a lengyel złoty mintegy 16 százalékot. De akkor is elmondható, hogy ilyen hatalmas gyengülés,