Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 21. péntek - 201. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
2475 rokonként vinni egy nagyobb tételt. Vannak ilyen átlagos magyar emberek. Rájuk nem gondol ez a kormányzat. Azt látom, hogy amíg megspórolja a bérlakások tömeges építését, addig elárulja, felzabálja a magyar jövőt azért, hogy most Bayer Zsolt és egy-két Fidesz-közeli kegyenc, akik furcsa körülmények között szereztek bérleti jogot, mondjuk, a budai Várban, most filléres áron örökre szóló tulajdonjogot szerezhessenek azon kikötés nélkül, hogy adott esetben nem is adhatják el azt. Dehogynem! A megszerzés után egy fél évvel gyakorlatilag dobra verhetik a nemzeti vagyont. Ezt a spontán privatizációra hajazó hozzáállást én ismerem egy régebbi korszakból, és nem szeretném ezt vissza. Önök se csinálják, vonják vissza ezt a förmedvényt! A megoldást pedig letettük már 2011-ben az asztalra. A „Mi Várunk” című otthonteremtési, bérlakásépítési koncepció visszaköszön minden más ellenzéki pártnál ilyen-olyan márkanév alatt és ilyen-olyan formában. Nincs köztünk vita az ellenzéken belül azt illetően, hogy bérlakásprogramra szükség van, pontosan azért, hogy a kevésbé szerencsésebbek is kapjanak életlehetőségeket. Államtitkár úr, a magyar gazdaság alkalmas és képes arra, hogy évente 5-10 ezer bérlakást építsen, új építésűt, a félmilliós üresen álló ingatlanvagyont kimondottan a bérlakásokra koncentráló módon felülvizsgálja. Ha csak ezek tizedét visszahozzuk bérlakásként a magyar életbe és magyar vérkeringésbe, nagyon sokat segítettük, és aztán, miután költségvetési forrásból megépítjük évente ezt a bérlakástömeget, a növekmény felét lehet kedvezményes körülmények között értékesíteni a korábbi bérlők számára. Ez egy win-win szituáció. Magyarország nemzeti vagyona növekszik. Az önkormányzatok kezelésébe adott bérlakásvagyon növekszik. Magyarországon tudnak a szülőföldjükön boldogulni a fiatalok, akik itt válnak adófizetővé, itt vállalnak gyermeket, nem mennek el kényszerből külföldre. Negyedsorban: aki régóta bérlő, a növekmény felének terhére kedvezményesen tud vásárolni. Miért van az, hogy mindenki látja, hogy ez egy működő, jó koncepció, egyedül Magyarország Kormánya az akadálya annak, hogy ezt keresztül tudjuk vinni? Arra szólítom fel tehát önöket, hogy járuljanak hozzá az értelmes gondolatok keresztülviteléhez, ne csak a saját mantrájukat nyomják, miszerint minden magyar fiatal önálló tulajdont szeretne, mert persze, hogy így van, csak van, aki nem annyira szerencsés, hogy ezt a következő 15 éven belül realizálni tudja. Lehet, hogy úgy gondolja, hogy akkor külföldön próbál meg kényszerből boldogulni, én pedig ezt nem szeretném. Azt szeretném, hogy aki a szülőföldjén szeretne boldogan élni és családot alapítani, az minden körülmények között megtehesse ezt. Magyarország Kormányát arra szólítom fel, hogy ne legyen akadálya mindennek. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Banai Péter Benő államtitkár úrnak, soron kívül természetesen. Parancsoljon, államtitkár úr! Öné a szó. BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen a hozzászólását. Egy fontos területről szólt, a lakhatás- és építésügyről, ugyanakkor volt olyan megállapítása, amivel vitatkoznom kell. (10.50) Képviselő úr úgy fogalmazott, hogy kudarcos terület a lakhatás. Fölhívta a figyelmet az árak emelkedésére is, és azt gondolom, ezzel az első fontos megállapítást megtehetjük. Nevezetesen, egy piacgazdaságban a kereslet és a kínálat határozza meg az árak alakulását. Ez az alapszituáció. Azt látni kell, hogy igen, a lakások iránti kereslet növekedett. Miért? Mert a lakosság jövedelme növekedett. Hadd mondjam el, hogy 2012-től folyamatosan érdemben növekedtek az átlagkeresetek és a reálkeresetek is. A nettó átlagkeresetek 2012-höz képest 2020-ban 86,6 százalékkal voltak magasabbak. A nettó reálkeresetek, tehát az inflációt is figyelembe véve pedig 63 százalékkal. Tehát hál’ istennek, az első állításával arra hívta föl a figyelmet, hogy az elmúlt években egy olyan gazdasági bővülés valósult meg Magyarországon, amely a foglalkoztatottak számának és a béreknek a növekedésével járt együtt, és értelemszerűen többletjövedelemből a családok lakásokat is vásároltak. Mi az, amit ebben a helyzetben az állam tenni tud? Azon túl, hogy egy olyan gazdaságpolitika valósult meg, ami a jövedelmek növekedését eredményezte, pont a lakhatás területére erősen koncentrált az állam. Hogyan tud beavatkozni piacgazdaságban keresleti és kínálati oldalon? Nézzük a keresleti oldalt! A bérek növekedésén túl célzottan pont olyan fiataloknak, akik családvállalásban, gyermekvállalásban gondolkoznak,
