Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 21. péntek - 201. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - RITTER IMRE nemzetiségi képviselő:
2465 nemzetiségeknek két-három nemzetiségi pedagógus is egy-egy nemzetiségi köznevelési intézmény fennmaradását, megőrzését jelenti, jelentheti. Mindmáig nem került elfogadásra a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapszakon a nemzetiségi szakirány létesítése. A Bologna-revízióhoz kapcsolódó javaslatok keretében nem került elfogadásra a nemzetiségi nyelvi képzés arányának javasolt jelentős növelése. Elfogadhatatlan a magyarországi nemzetiségek számára, hogy a nemzetiségipedagógus-képzésben mindössze a képzés 15-20 százaléka történik nemzetiségi nyelven, a többi magyarul; ennek minimum a fordítottjára lenne szükség. Az elmúlt években az ELTE-n, mely a magyar nemzetiségipedagógus-képzés egyik alapvető intézménye, a bölcsész- és természettudományi karok támogatása jelentősen megemelkedett, de a nemzetiségitanító- és óvodapedagógus-alapképzési szakok normatívája nem került megemelésre. Az ELTE-TÓK esetében ennek kompenzálására a korábban külön soron biztosított 63 millió forint normakiegészítés, valamint a 10 millió forint lektori támogatás a 2021. évben már nem külön soron lett biztosítva, és ugyan az ELTE 1,1 milliárd forinttal több támogatást kapott, a szenátus döntése alapján ugyanakkor az ELTE-TÓK ebből egyetlen forintot sem kapott vissza. Az ELTE Origó az elmúlt ősszel meg akarta szüntetni 13 úgynevezett kisebb nyelv, köztük öt nemzetiségi nyelv nyelvvizsgáit. Hosszas tárgyalásokat követően az elmúlt hetekben tudtuk biztosítani az ITM-mel közösen azokat a finanszírozási, támogatási összegeket, amelyek révén ezt meg lehetett menteni, részben vissza lehetett állítani. Időközben az ELTE Origó áttért vagy részben áttért az online nyelvvizsgáztatásra, és a problémák ezen a területen újratermelődtek. Lehetne még hosszan sorolni, mert ezek a nemzetiségi képzéssel kapcsolatos kisebb-nagyobb problémák szinte valamennyi képzőhelyen különböző mértékben, de megjelennek. Rendszerszintű, generális problémának tartjuk, hogy míg a nemzetiségi köznevelés minden szintjén, az óvodák, általános és középiskolák esetében, minden nemzetiségi oktatást-nevelést végző intézménynél a törvény által garantáltan legalább véleményezési joga, a nemzetiségi köznevelési intézmények esetében pedig egyetértési, tehát vétójoga van az érintett nemzetiségi önkormányzatoknak minden érdemi kérdésben, addig a felsőoktatás nemzetiségi képzést érintő döntéseiben a magyarországi nemzetiségeknek a képző intézmények vonatkozásában sem egyetértési, sem véleményezési joga nincsen, sőt az alapvető tájékozódás is rendkívül nehézkes és körülményes, többnyire utólag jutnak tudomásunkra az egyetemek, főiskolák nemegyszer nemzetiségi képzésre vonatkozó, számunkra hátrányos döntései. A felsőoktatás területén a nemzetiségekkel való egyeztetésre vonatkozóan a 2011. évi CCIV. számú, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 64. § (4) bekezdése írja elő: „A miniszter a nemzetiségi képzés tekintetében hozott döntéseihez beszerzi az Országos Nemzetiségi Tanács véleményét. Ha a nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján az országos nemzetiségi önkormányzat kezdeményezi az anyanyelvű vagy anyanyelvi felsőfokú oktatás feltételeinek a megteremtését...”, akkor a feltételeket biztosítja. Ugyanakkor most az új, modellváltás alatt lévő, alapítványi fenntartásba átmenő egyetemeknél a kuratóriumok átveszik az állam mint fenntartó szerepét, és a miniszter helyett a kuratóriumok döntenek majd például az egyetemek stratégiai kérdéseiben, amelyik nemzetiségi képzéssel is foglalkozik, így természetesen a nemzetiségi képzésre vonatkozó kérdésekben is, ezért úgy gondoltuk, hogy a miniszter részére a felsőoktatási törvényben előírt véleménybeszerzési kötelezettséget ki kell terjeszteni ugyanúgy a kuratórium nemzetiségi képzésre vonatkozó döntéseire is. Ezért ennek érvényesítésére a T/15728. számú, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsán 2021. április 12-én önálló képviselői módosító indítványt nyújtottam be, amelyet a Kulturális bizottság, majd ezt követően a parlament is elfogadott. Az elfogadott módosító indítványom szerint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 73. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „A fenntartó a nemzetiségi képzés tekintetében hozott döntéseihez beszerzi az Országos Nemzetiségi Tanács véleményét.” Ez egy komoly előrelépés a jövőre nézve, de még mindig csak az út elejét jelenti. Nyilvánvalóan a véleménybekérési kötelezettséget a nemzetiségi képzés tekintetében hozott döntésekhez ki kell terjeszteni a nemzetiségi képzést végző felsőfokú intézmények dékánjaira, szenátusaira, valamint az önálló nemzetiségi tanszékek dékánjaira is. Úgyszintén meg kell vizsgálni azt is, hogy melyek azok a nemzetiségi képzés szempontjából kiemelt fontosságú döntések, például nemzetiségi tanszék alapítása, átszervezése, megszüntetése, tanszékvezető kinevezése, nemzetiségi tanszék költségvetése és a többi, amelyeknél a véleménybekérés helyett egyeztetési
