Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 21. péntek - 201. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - RITTER IMRE nemzetiségi képviselő:
2466 kötelezettséget és egyetértési jogot kell biztosítani az Országos Nemzetiségi Tanácsnak, ugyanúgy, ahogy ez a nemzetiségi köznevelési intézményeknél az érintett nemzetiségi önkormányzatok részére biztosítva van. Mindezek alapján, azt gondolom, megkérdőjelezhetetlen, hogy rendkívül sürgősen és nagyon komoly további előrelépésekre van szükség a nemzetiségi felsőoktatás területén úgy a szükséges kiegészítő nemzetiségi támogatás biztosítása, mint a szabályozás és a szervezet terén. Ehhez kérem a továbbiakban is a parlament és az önök segítségét. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A tegnapi 20 perces felszólalásomban elmondtam, hogy a 13 magyarországi őshonos nemzetiség a T/16118. számú, a Magyarország 2022. évi központi költségvetésére vonatkozó törvényjavaslathoz összesen 2 milliárd 970,3 millió forint összegű módosítást kíván benyújtani, majd teljeskörűen kifejtettem, hogy a módosítások milyen nemzetiségi területeket érintenek, és ezeket részletesen meg is indokoltam. Az igényelt többlettámogatásokat alapvetően az elmúlt években, főként az utóbbi két évben történt törvénymódosítások tették objektíven szükségessé. A támogatási igények részletezésénél, a nemzetiségi köznevelési intézmények működési, gazdálkodási feladatai kiegészítő támogatására igényelt 350 millió forint támogatásnál jeleztem, hogy erről ma még fogok részletesebben beszélni, amit ezúton szeretnék megtenni. Ahogy a tegnapi felszólalásomban elmondtam, a nemzetiségi köznevelési intézmények jelentős részénél, most már több mint száz intézménynél a fenntartói jogok, valamint a nevelési-oktatási feladatok ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon tulajdonjogának a fenntartó nemzetiségi önkormányzatok által történt átvétele gyökeresen új helyzetet teremtett, ami nemcsak a finanszírozás, támogatás szükségszerű átstrukturálását teszi szükségessé, hanem komoly szervezeti, szabályozási és gazdálkodási változásokat is igényel. A szervezeti keretek biztosítására már évek óta keressük a legjobb megoldást. Átmeneti megoldásként már 2017-ben biztosítottunk a Magyarországi Német Pedagógiai Intézet részére három fő többletstátuszt, meghatározóan az ő munkájuk révén tudtuk megoldani a nemzetiségipedagógus-hallgatói ösztöndíjrendszer bevezetését, kibővítését, folyamatos lebonyolítását, szakmailag segíteni a nemzetiségi köznevelési intézmények helyi nemzetiségi önkormányzatok által történő átvételének lebonyolítási folyamatát és egyéb más feladatokat is. (10.00) Ugyanakkor időközben az is egyértelművé vált, hogy egyik oldalról mi nem kívánjuk az országos pedagógiai intézetekre előírt valamennyi tevékenységet végezni - elsősorban természetesen azokat, melyeknek nincs nemzetiségi vonatkozása -, másik oldalról viszont egy sor olyan nemzetiségi feladatot, létfontosságú nemzetiségi feladatot kell megoldjunk, melyeket a pedagógiai intézetekre vonatkozó általános szabályozás nem tartalmaz vagy nem tesz lehetővé. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ezért az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelési államtitkárságával és a Miniszterelnökséggel történt hosszú egyeztetések után arra a remélhetőleg végső megoldásra jutottunk, hogy az elmúlt év végén megszüntettük a Magyarországi Német Pedagógiai Intézetet, és megalakítottuk helyette a Magyarországi Német Pedagógiai Módszertani Központot, melynek tevékenységi körét már viszonylag szabadon, a tényleges igényeknek megfelelően határozhatjuk meg. Így többek között a módszertani központ feladata lesz a helyi nemzetiségi önkormányzatok által átvett nemzetiségi köznevelési intézmények pedagógiai, szakmai segítésén túl természetesen a jogi, gazdasági, szabályozási, sőt a felújítások, beruházások tekintetében műszaki jellegű segítése is. Ezt a módszertani központ - a nemzetiségipedagógus-hallgatói ösztöndíjrendszer lebonyolításához hasonlóan - a nemzetiségi köznevelési intézmények helyi nemzetiségi önkormányzati fenntartásában érintett további három nemzetiség, vagyis a román, a horvát és a szlovák intézmények részére is a szükséges és igényelt mértékben biztosítja. Ehhez a tevékenységhez a 2022. évi központi költségvetéshez benyújtott nemzetiségi bizottsági módosító indítványban négy státusz és az ehhez szükséges anyagi támogatás biztosítását kértük. Azt az alapproblémát kell többek között a módszertani központ révén megoldani, hogy a helyi nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények elemi szintű költségvetéseinek évenkénti elemzésével és felülvizsgálatával, azonos elvek szerinti egységes értékelésével a központilag biztosított egyedi döntésű nemzetiségi kiegészítő keretből évente minden nemzetiségi köznevelési intézménynek biztosítsuk azt a szükséges és elégséges kiegészítő támogatást, amely az évenként eltérő vagy esetenként minden évben jelentkező többletköltségek finanszírozását, az egyenletes, kiegyensúlyozott, hatékony gazdálkodást teszi lehetővé. Az országos önkormányzatok által fenntartott nemzetiségi intézményeknél, főleg a nagyobb
