Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 20. csütörtök - 200. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
2440 amit Varga Mihály miniszter úr az expozéban már elmondott: ha csak a 2013-as növekedési fordulat utáni éveket nézzük, 2014-2019 között, a magyar gazdaság átlagos növekedése 4,1 százalék volt, az európai uniós átlag 2,1. Ez a helyi önkormányzatok számára azt jelentette, hogy az iparűzésiadó-bevételük 50 százalék fölött növekedett. A főváros tekintetében ez még magasabb volt, a fővárosnál ez közel 60 százalék volt. Ennek köszönhetően az iparűzésiadó-bevételük a 2014-es 103 milliárd forintról 2019-re 164 milliárd forintra növekedett, csak a fővárosnál. Csak a fővárosnál! Most képzeljék el, hogyha a magyar növekedés az uniós átlagszintet érte volna el, hát, akkor ez az éves pluszbevétel nem 60 milliárd, hanem mondjuk, 30 milliárd lett volna, csak a főváros tekintetében. Tehát ennek tükrében érdemes értékelni azt a gazdaságpolitikát, ami például a hipa kkv-kulcsa tekintetében ideiglenesen egyszázalékos felső határt szabott meg. És a kormány ezt a pénzt nem elvonta, szemben itt több elhangzott állítással, hanem a vállalkozásoknál otthagyta, mert az önkormányzatoknak az az érdeke, hogy a magyar gazdaság működjön, és a növekedési pályára mielőbb vissza tudjunk térni, hiszen ismétlem, az önkormányzatok gazdasági helyzetét alapvetően az határozza meg, hogy az ott lakó embereknek van-e munkája, ha van munkája, akkor a cég tud iparűzési adót fizetni. Hogyha az embereknek van munkája, akkor elmennek étterembe, fogyasztanak, beruháznak, ebből megint az önkormányzatnak is van bevétele; vagy pedig az az érdeke, hogy hagyjuk a cégeket tönkremenni, és kopogtassanak csak az önkormányzat ajtaján segélyért az illetők. E tekintetben az osztrák hasonlatot is többször hallottam, hogy Ausztriában segítik az önkormányzatokat. Hadd mondjam el azt, hogy egyrészről az önkormányzati modell Ausztriában teljesen más; Magyarországon az oktatási, egészségügyi, szociális feladatokat döntően az állam látja el. Számos olyan feladatot az állam lát el, amit Ausztriában az önkormányzatok, tehát értelemszerűen a védekezés kapcsán is mások a kiadások. És hogyha már segélyeket említettem, hogy mennyien kopogtattak az önkormányzatok ajtaján, tudjuk, hogy Magyarországon a foglalkoztatást nagyjából sikerült megőrizni azon a szinten, mint a válság előtt volt. A magyar gazdaság visszaesése kisebb volt, mint az uniós átlag. Ausztriában nagyobb volt, sajnos. Ausztriában nagyobb volt! És hogyha az iparűzésiadó-növekedési összefüggéseket említettem, akkor engedjék meg, hogy az önkormányzatok direkt közvetlen költségvetési támogatásáról szóljak. Egyrészről azt kell látni, hogy a jövő évi költségvetésben az önkormányzatok támogatása 8,6 milliárd forinttal növekszik, a szolidaritási hozzájárulás pedig, amire többen felhívták a figyelmet, Gurmai Zita képviselő asszony többek között, 2022-ben 2021-hez képest csökken. És többen mondták, hogy a 2019-es szinthez képest milyen növekedés van, csak azt sajnos a baloldali hozzászólók elfelejtették mondani, hogy az önkormányzati finanszírozási rendszerben 2020-ról ’21-re volt egy olyan módosítás, hogy a kötelező feladatok finanszírozását megnöveltük, és az önkormányzatok adóerőbeli különbségei miatti újraelosztást pedig növeltük az úgynevezett szolidaritási hozzájárulással. Ennek mi lett az eredménye? Számos önkormányzat pozíciója javult. Itt vissza kell utasítsam a pártossággal kapcsolatos megállapításokat, hogy ez csak a fideszes önkormányzatoknak tesz jót. Nézzük meg, kérdezzék meg a polgármestereket! Hadd mondjam el, hogy az a 2020-ról ’21-es változtatás, ami továbbfut a ’22-es költségvetésben az önkormányzatok finanszírozásánál, mely önkormányzatoknak a pozícióját javította. Itt csak megyei jogú városokat emelhetek ki, ismétlem, ezek már mostani, tényleges finanszírozási adatok, ellenőrizhetik, 2020-ról ’21-re. A kötelező feladatok finanszírozása és a szolidaritási hozzájárulás változása miatt javult a pénzügyi helyzete Szegednek, Tatabányának, Pécsnek, Hódmezővásárhelynek vagy Érdnek, és rosszabb lett a tényszerű, normatív adatok alapján, amelyeket a költségvetési törvényben szerepeltetünk, Győrnek, Székesfehérvárnak, Kecskemétnek vagy Veszprémnek. Tehát ennyit az önkormányzatok megkülönböztetéséről, ami a rendszerjellegű költségvetési törvényben szereplő finanszírozást illeti, ami, ismétlem, a szolidaritási hozzájárulás tekintetében csökkenő összeget tartalmaz 2022-ben, a támogatásoknál növekvő összeget. (19.30) Év végi egyedi juttatások, ezt is többen említették. Megint hadd mondjak tényszerű számokat! Az volt az állítás Ungár Péter képviselő úrtól többek között, hogy csak a kormánypárti vezetésű önkormányzatok kapnak egyedi támogatást. Itt van előttem egy hosszú lista, néhány önkormányzatot hadd említsek: Eger 714,3 millió forint, Miskolc 1 milliárd 159,7 millió forint, Pécs 1 milliárd 981,3 millió forint, ami a Zsolnay-negyed finanszírozásához kapcsolódik, de itt van a listán Szombathely, Siófok vagy Szeged is, és sorolhatnék további önkormányzatokat. Végül az önkormányzatok tekintetében még egy adatot hadd mondjak! Az meglepett, hogy a Demokratikus Koalíció részéről, Hajdu László képviselő úr részéről hallottam egy olyan hozzászólást, amely arra utalt, hogy talán kár volt a XV. kerülettől adósságot átvállalni. Megjegyzem egyébként, hogy a XV. kerület pénzügyi pozíciója is javult a költségvetési relációban 2020-ról ’21-re. Én azt látom, hogy az önkormányzatok adóssága 2002-től folyamatosan minden évben emelkedett, 1247,5 milliárd forint volt 2010-ben. Tehát az is az
