Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 20. csütörtök - 200. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
2441 önkormányzati finanszírozás részét képezi, hogy a feladatok változásával, a gazdasági növekedés miatti pluszbevételek realizálásával az adósságtól is megmenekültek. Elismerem, elfogadom azt, hogy az önkormányzatoknak sem volt egyszerű a tavalyi év, de mégis azért kivéreztetésről nem beszélhetünk. Ismét elmondom, hogy 2019 végén az önkormányzatok teljes állampapír- és kereskedelmi banki pénzeszközállománya 1080,5 milliárd forint volt, ez 2020 végén 1048,1 milliárd forintot tett ki. Tehát azt gondolom, hogy ha a koronavírus-járvány súlyos évében, a tavalyi évben, amikor az egész világgazdaság visszaesett, az Európai Unió is visszaesett, és Magyarország gazdasági teljesítménye is csökkent, az önkormányzatoknak összességében sikerült így átvészelni az évet - köszönet illet minden önkormányzatot, aki részt vett a védekezésben -, akkor reményünk van arra, hogy a 2022-es év számukra is előrelépést jelenthet. Közszférabérek. Szó volt az önkormányzatok juttatásairól, a szociális területről, a kulturális területről. Nyilván az a célunk, hogy a gazdasági növekedéssel párhuzamosan a közszférában a bérek növekedhessenek. Én mint hosszú ideje a közszférában dolgozó olyan személy, akinek a családtagjai számos területen dolgoznak a közszférában, tudom, hogy miről beszélnek. És azt is tudom, hogy 2010-hez képest a közszféra, az államháztartás bérjellegű kiadásai 2010-2022 között 2200 milliárd forinttal növekedtek. Tehát 2010-ben ez még 2600 milliárd forint volt, a 2022-es költségvetésben 4800 milliárd forintos számot látok. Tehát ez messze az infláció fölötti növekedési szám. Abban bízom, hogy ha az a prognózis, amit a jövő évi költségvetési törvényhez a kormányzat hozzácsatolt 2025-ig gazdasági kitekintés tekintetében, megvalósul, akkor lehetőség nyílik majd további béremelésekre a közszférában, amellett, hogy azért ismétlem, a jövő évi költségvetés is főként egészségügyi területen nagyon jelentős béremeléseket tartalmaz. Ezzel, azt gondolom, hogy meg tudjuk cáfolni, vagy meg lehet cáfolni Keresztes László Lóránt frakcióvezető úr egyik állítását, aki úgy fogalmazott, hogy a kormányzat tudatosan alacsonyan tartja a béreket. Az alacsony bérekre Balczó Zoltán képviselő úr is utalt. A jövő évi költségvetési tervezetben a bruttó bérek növekedésénél 7,7 százalékkal számolunk, és a bérek alacsony szintjét azért a termelékenységhez képest kell nézni. Tehát ha a termelékenységgel hasonlítjuk össze a bérszínvonalat, akkor valóban Magyarország versenyképes, ez egy versenyelőnyt jelent. De ez nem azt jelenti, hogy a bérek ne emelkedtek volna. Nem akarom nagyon hosszú ideig húzni az idejüket, de itt van előttem egy adatsor, tényszámok, mármint ellenőrizhetőek: a nettó reálkeresetek változása 2013-tól 2020-ig végig jelentős pozitív számokat mutat, a legnagyobb érték 2017-ben nettó reálkereset, tehát adó- és inflációkorrigált szám, 10 százalék fölötti béremelkedés. A nettó reálkeresetek 2020-ban a 163 százalékát teszik ki a 2012-es értéknek. Tehát egy érdemi bérfelzárkózás történt az elmúlt években, és azon dolgozunk, hogy ez a következő időszakban is megvalósulhasson. Nemcsak a bérek emelkedtek, hanem a nyugdíjak is. Varju László, a Költségvetési bizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy a nyugdíjasok elszegényednek a kormány miatt. Amennyiben a tisztelt Országgyűlés elfogadja a kormány jövő évi költségvetési javaslatát, akkor nemcsak a nyugdíjak reálértékét tudjuk megőrizni, hanem lehetőség nyílik arra, hogy kétheti nyugdíjat kapjon meg minden nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesült személy, illetve, amennyiben a gazdasági prognózisunk megvalósul, akkor nyugdíjprémium kifizetésére is sor kerülhet. Itt azért kontrasztos az az időszak, amit most látunk, szemben azzal, amikor baloldali kormányzat volt. Bocsássanak meg, hogy megint ezt mondom, de idéznem kell Keresztes László Lórántot: nem azt kell nézni, mit mondunk, hanem mit teszünk. Ilyen szempontból szerintem beszédes ez a költségvetési javaslat a nyugdíjak tekintetében is. És az inflációnál többen mondták, hogy a 3 százalékos prognózis talán túlságosan alacsony. Két dolgot hadd jegyezzek meg. Jelenleg a jegybank is 3 százalékos inflációval kalkulál, s természetesen a gazdaságpolitika irányítóinak azért van eszköze arra, hogy az inflációt kordában tartsák. Ez a jegybank alapvető feladata is. De a másik dolog, ami talán biztonságot jelent a nyugdíjasok számára, az az, hogy amennyiben év közben a nyugdíjas inflációs index - nem az átfogó, a nyugdíjas inflációs index - nagyobb értéket mutatna, akkor kiegészítő emelésre kerülhet sor. Oktatás, egészségügy, ezek olyan területek, ahol szintén növekednek a kiadások. S ezzel zárom a felszólalásomat: én egyetértek azokkal az észrevételekkel, amelyek arról szólnak, hogy nem minden rózsaszín. Nem volt célunk szerintem semmilyen kormányzati oldalról történő felszólalásnál, akár miniszter úr expozéjára gondolok, akár kormánypárti képviselők hozzászólásaira gondolok, azt sugallni, mintha itt lenne a Kánaán. Természetesen nem erről van szó, számos területen rengeteg feladatunk van.
