Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 20. csütörtök - 200. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:

2439 szerintem a gazdaságpolitika eredményességét mégiscsak le lehet mérni a makrogazdasági számokban, és abban is, hogy a mindennapokban ebből az emberek mit érzékeltek. Itt vissza kell utasítsam azt a megfogalmazást, amit Szilágyi György képviselő úr mondott, még ha nincs is itt, hogy manipulált statisztikák vannak. Ha a kormányzati statisztikának nem hisz a képviselő úr, akkor ajánlom figyelmébe az európai uniós statisztikákat. Az Eurostat honlapján azt fogják látni, hogy a 2010-2020 közötti időszakban az Európai Unió gazdasága kicsivel több mint 10 százalékkal növekedett, a magyar gazdaság tekintetében ez 30 százalék. Ha megnézzük a foglalkoztatottak számát, akkor azt látjuk, hogy míg 2010-ben a magyar foglalkoztatási ráta érdemben alacsonyabb volt, mint az európai uniós átlag, most megfordult ez a helyzet. Ha megnézzük az adósságrátát, akkor tudjuk, hogy 2010-ben a magyar adósságráta érdemben magasabb volt, mint az uniós adósságrátaszint, most megfordult ez a helyzet. (19.20) Én azt gondolom, hogy a gazdaságpolitika tehát e tekintetben, a számok tekintetében sikeres, és majd kifejtem azt, hogy a mindennapokban szerintem ez hogyan volt érzékelhető. Képviselő úr, Balczó képviselő úr arra is felhívta a figyelmet, hogy a gazdaságpolitika eredményeit mindenkihez el kell juttatni, illetve volt egy olyan megfogalmazása a beruházásoknál, hogy csak egy szűk csoportot preferál. Én a 2022-es költségvetés kapcsán azért arra felhívom a figyelmet, hogy ennek a keresletélénkítő és valóban az elmúlt évtized hiányszámaihoz képest nagyobb hiánynak azért az is a része, hogy a 25 év alattiak foglalkoztatását szeretnénk javítani. Ez egy makrogazdasági szempontú megközelítés is, hiszen ebben a korcsoportban alacsonyabb a foglalkoztatási ráta. Azt szeretnénk, hogy a fiatalok kapjanak egy ösztönzést arra, hogy vállaljanak munkát; ha munkát szeretnének vállalni, ennek a lehetőségeit könnyítsük. És igen, ez egy egyén számára is előrelépést jelentő intézkedés, ez egy széles intézkedés, mindenki élhet vele. Ugyanígy, ha úgy tetszik, egy keresletélénkítő intézkedés a 13. havi nyugdíj visszaépítése. Igen, ezzel mindenki nyer, de nézzük az adóoldalt: jövőre is számolunk azzal, hogy 2 százalékponttal csökkennek a munkáltatói terhek, hiszen a szakképzési hozzájárulás kivezetésre kerül - ez a bruttó bérekre rakódott 1,5 százalékos adó -, és ezenkívül a szociális hozzájárulási adó kulcsát fél százalékkal csökkentjük. Tehát én arra hívom fel a tisztelt Országgyűlés figyelmét, hogy a kormányzati intézkedések széles körű intézkedések, mindenkit érintenek. Hallottam azokat a véleményeket, amelyek kiemelnek a múltbeli tapasztalatokból, hogy milyen csoportok milyen beruházási támogatásokat kaptak. Itt hadd hívjam föl ismét arra mindenki figyelmét, tavaly a legnagyobb beruházástámogatási program egy normatív jellegű program volt, ahol bárki, aki jelentkezett, és vállalta azt, hogy beruházást hajt végre a munkahely megőrzése mellett, az támogatást kapott. Mindenki, legyen szó az SZDSZ korábbi elnökéről, a volt gazdasági miniszterről, vagy bármilyen más személyről. Tehát én azt gondolom, hogy ez a gazdaságpolitika igenis széles tömegekhez ért el. Ami a makrogazdasági számokat illeti még, köszönettel vettem, hogy Szabó Sándor jegyző úr úgy fogalmazott, hogy az 5,2 százalékos növekedés megugorható vagy elérhető, ez volt az üzenet, amit képviselő úr mondott. És itt fejezem be az átfogó makrogazdasági számokra vonatkozó észrevételemet, hiszen hogy ha komolyan vesszük azt, hogy az adósságrátát azért hosszabb távon csökkenteni kell, mert az a mindnyájunk által fizetett államadósság, és el kéne kerülni azt a helyzetet, ami bő tíz évvel ezelőtt volt, amikor az adósságráta finanszírozása a mostani kiadási szinthez képest, mondjuk, ezermilliárd forinttal nagyobb kiadást jelentett, hogyha a GDP-arányos számokat összevetem, akkor igen, csökkenteni kell az adósságrátát, és hál’ istennek azt látjuk, hogy az Európai Bizottság jövő évi növekedési előrejelzése 5,5 százalék, a Nemzetközi Valutaalapé pedig 5,9 százalék. Sokszor elhangzottak ezek a számok, de ismét azért mondom el, mert ha nem a kormány előrejelzése valósul meg, és ahogy jegyző úr fogalmazott, ez az 5,2-es növekedés könnyen elérhető, sőt, ne adj’ isten, ezt képviselő úr, jegyző úr nem mondta, de bízzunk abban, hogy még nagyobb lesz a gazdasági növekedés, akkor könnyebb lesz az adósságráta csökkentése, és bizony hosszabb távon ennek a pozitív részét mindnyájan kell hogy tapasztaljuk. És akkor ezt követően engedjék meg, hogy áttérjek arra, hogy a mindennapokban mit jelentett az a gazdaságpolitika, ami a 2022-es költségvetést is meghatározza. Nagyon sok hozzászólás, talán a legtöbb hozzászólás az önkormányzatokra vonatkozott. Sokszor hallom azt a kifejezést, hogy az önkormányzatokat kivérezteti ez a gazdaságpolitika, a kormány elvon forrásokat, az önkormányzatok a vesztesek. Engedjék meg, hogy azért megint néhány tényszámot mondjak el, ami az önkormányzatok szempontjából mutatja be az eddigi gazdaságpolitikai lépéseket, és világít rá arra, hogy miért olyan javaslatot tettünk le a tisztelt Országgyűlés elé, amiről most tárgyalunk. Az első dolog az, hogy az önkormányzatoknak, sokszor mondtam, de mégis ismételnem kell, a legfőbb bevétele a helyi iparűzési adó. Ha már uniós számokat és Eurostat-adatokat mondtam, akkor ismétlem azt,