Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 20. csütörtök - 200. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - SZABÓ SÁNDOR (MSZP):

2427 babakötvényt, 14. éve változatlan lesz, mint ahogy egyébként a nyugdíjminimum összege is, noha egyébként a kormány az indokolásban előszeretettel hangoztatja, hogy a koronavírus-járvány idején és azt követően is a gyerekvállalás ösztönzése nagyon fontos számára. Miközben jelentősen nő a lakástámogatásra fordított kiadások mértéke, ebből tulajdonképpen nem nagyon kapnak a rászoruló családok, akik az eleve jobb helyzetűeknek szóló támogatások feltételeinek sem tudnak megfelelni. Rátérve az önkormányzatok helyzetére, elmondhatjuk, hogy a jövő évi költségvetésről szóló javaslat tovább erősíti az önkormányzatokkal szemben a már eddig is megtett kormányzati lépések irányát, azaz az önkormányzati források korábbi elvonása sajnálatos módon a következő évi költségvetésben is megmarad, azaz nem lesz kevesebb. Csak bízni tudunk benne vagy remélni tudjuk, hogy ennek mérete, azaz az elvonások mérete nem fog nagyobb méreteket ölteni akár a következő évi költségvetésben vagy az azt követő időszakban. Ha megnézzük a költségvetés számait és végignézzük a költségvetés tervezetét, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy nagyjából ugyanakkora összeggel számolhatnak az önkormányzatok a következő évi költségvetés kapcsán, mint ebben az évben. Igazából a működési támogatás összege emelkedik minimálisan, ez pedig elsősorban a minimálbér, illetve a garantált bérminimum emelkedésének tudható be. A költségvetés önkormányzatokat érintő fejezetét számos tekintetben, mint ahogy mondtam, a tavalyi számok ismétlődése jellemzi. Rengeteg olyan közfeladat ellátását biztosító sor fedezhető fel, amelyben a magas infláció és a forint árfolyamának romlása ellenére ugyanakkora összeg szerepel, mint a tavalyi évi számok, sőt már az ezt megelőző években is. Ez pedig azért jelent óriási problémát az önkormányzatoknak és a településeknek, mert a járványhelyzetnek köszönhetően egyrészt tudjuk, hogy óriási mértékű kormányzati elvonást kellett elszenvedniük, másrészt az önkormányzatoknak a szolgáltatásukból eredően is jelentős mértékben csökkentek a bevételeik. Azaz pénzügyileg tényleg olyan helyzetbe kerültek a települések, az önkormányzatok, hogy a rájuk bízott önkormányzati alapfeladatok ellátása is sok esetben nehézséget jelent számukra, ami, azt gondolom, hogy legalább a következő évben, ha már egyébként az újraindítás költségvetéséről beszélünk, indokolta volna, hogy az idei évnél sokkal magasabb forrásokat biztosítsanak a települések számára. (Az elnöki széket dr. Brenner Koloman, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Összességében tehát elmondható, hogy ez a költségvetés nem fogja megoldani az önkormányzatok tavalyi évben, de akár mondhatjuk, 2019 óta keletkezett gondjait. És mikről beszélünk? A képviselőtársaim már beszéltek róla. Itt van például a szolidaritási hozzájárulás. Ez az összeg 2019-ben még 43 milliárd volt; ennek most a következő évi költségvetésben az összege közel háromszoros, majd’ 130 milliárd forint. A gépjárműadóról már nagyon sokat beszéltünk. Ez a költségvetésben most 90 milliárd forintként van beütemezve a következő évben. Tudjuk nagyon jól, hogy ennek egy jelentős részét a kormányzat már ’13-ban elvette, maradt ebből 40 százalék a településeknél, a tavalyi évben ez is elvételre került, elvonásra került a településektől, és a következő évben sem kapják vissza az önkormányzatok. Óriási érvágást jelentett, erről is beszéltünk már, a kis- és közepes vállalkozások iparűzésiadó-kedvezménye, ez közel 150 milliárd forintot jelentett. Itt némi korrekció, kompenzáció történt: a 25 ezer főnél kisebb települések esetén ez megtörtént, ez egy 50 milliárdos tétel, de például nagyvárosok esetében, ami a 25 ezer főnél nagyobb lélekszámú nagyvárosokat jelenti - ez nemcsak a megyei jogú városokat jelenti, hanem több más várost, 64 városról beszélünk -, teljesen hektikus módon, nem tudni, hogy milyen szándékok és vezérelvek alapján, csupán 32 várost kompenzáltak 23,6 milliárd forintból, és Budapest például egyetlen fillért sem kapott. Az ingyenes parkolásról is beszéltünk. Végre üdvözölhetjük azt a kormányzati döntést, hogy belátták, hogy ennek a járványügyi helyzethez semmi köze nincs, az önkormányzatokat viszont jelentős mértékben sújtja. A település méretétől és fekvésétől függően 10-100 millió forint közötti bevételtől fosztotta meg a településeket. Erről sokat beszéltünk korábban is a parlamentben. Itt van például a vidéki városok helyi közösségi közlekedésére fordítható 2 milliárd forint. Biztos vagyok benne, hogy államtitkár úr is tudja, hogy ez nem számottevő, szóval, nem is mondható költségvetési tételnek, de nem kapják meg a települések. 2021-ben már elvételre került, és 2022-ben sem kapják meg a települések. Noha egyébként itt is hatvan, jószerivel megyei jogú város, de ezen túl további huszonvalahány település részesült ebből a forrásból, és bizony-bizony nagyon fontos volt a tömegközlekedési szolgáltatás ellátásában. Ha ezt a hatvan települést megnézzük, és azokat, akik egyébként igénybe vették a tömegközlekedést, közel egymillió emberről beszélünk. Én azt gondolom, hogy ez