Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 20. csütörtök - 200. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - SZABÓ SÁNDOR (MSZP):

2428 a 2 milliárd forint nem lehetett volna akkora tétel, hogy ne kerüljön be a költségvetésbe, ha például megnézzük, egy másik hasonló méretű tételhez hasonlítva, hogy például 3 milliárd forintból kerül felújításra a Groupama Aréna, ami egyébként nem is olyan rég készült el, és nem is nagyon tudom, hogy miért kellene erre annyit fordítani. Ha a közvetlen választókerületemet nézem, melynek központja Szeged, ott naprakész információkkal rendelkezem ezekről az elvonásokról. Közel 10 milliárdos a kormányzati elvonás, a járványhelyzet kialakulása óta pedig további 7 milliárd forint bevételtől esett el az önkormányzat. Nem akarom tételesen fölsorolni, de néhányat kiemelnék belőle. A helyi iparűzési adó bevételkiesése 5 milliárd forint, illetve annak az elvételével együtt; gépjárműadó elvétele kapcsán kétszer 500 millió, az 1 milliárd forint; szolidaritási hozzájárulás 1,8 milliárd forint; a parkolás ingyenessé tétele havonta 100 milliót jelentett, elértük az 1 milliárdot; a tömegközlekedés, amiről az előbb beszéltem, éves szinten 328 milliót jelentett, ez két évben már több mint 660 millió; az idegenforgalmi adó 360 millió. És sorolhatnám azokat a tételeket, amelyek összeadják azt a 10 plusz 7 milliárd forintot, amely óriási mértékű szám Szeged város költségvetésében. Összegezve tehát elmondhatjuk, hogy a jövő évi központi költségvetésben 2021-hez képest 2022-ben érzékelhető többletforrás nincs, egy belső átrendeződés látható. A kormányzati cél világos, és csupán annyi, hogy az önkormányzatok a rábízott feladataikat, az alapfeladataikat, amely módon tudják, azokat el tudják látni, egyébként nagyobb mozgástere ne legyen a következő években sem. Rá kell azonban arra mutatni, hogy az önkormányzatokat sújtó intézkedések, illetve azok a kormányzati elvonások, amelyek megvalósultak, nagyrészt olyan megoldásokkal valósulnak meg, amelyek közvetve, de mégiscsak lecsapódnak a magyar háztartásokon. A válságkezelés pedig nem lehet sikeres akkor, hogyha az önkormányzatokat a kormány nem partnerként kezeli, és ilyen mértékű elvonásokkal sújtja. (18.10) A bajba került állampolgárok ugyanis elsőként fizikailag természetesen az önkormányzatok ajtaján fognak kopogtatni, őket fogják keresni, és ott próbálják a saját sérelmüket valamilyen úton-módon orvosolni. Ezért is van az, hogy Európa számos más országában, de még a világ több országában is a kormányok támogatják az önkormányzatokat, mert pontosan tudják, hogy erre szükség van. Sajnálatos módon Magyarország Kormánya ebben az esetben is, mint sok más esetben azon törpe kisebbség oldalán áll, akik szembemennek ezzel a világszerte uralkodó tendenciával. A módosító javaslataimra rátérve két blokkban szeretném őket megemlíteni. Az első blokkba a választókerületemen kívüli, elsősorban értelemszerűen az önkormányzati szektorra vonatkozó módosító javaslataim tartoznak, melyeket egyébként már évek óta benyújtok a parlamentben, de a fideszes többség sajnos évek óta leszavazza. Az egyik a gépjárműadóra vonatkozik. Pontosan azért, hogy a kormány ne eseti támogatásokat juttasson a településeknek, ne történjen meg az, ami a tavalyi év végén is megtörtént, hogy elsősorban kormányzati vezetésű települések 1,4 milliárd forintot kapnak, egységesen, egyenlő partnerként kellene kezelni az önkormányzatokat, hogy előrelátható, kiszámítható módon gazdálkodhassanak és fejleszthessenek. Ennek érdekében a kormányzat és az önkormányzatok közötti forrásmegosztás méltányos és észszerű újragondolására van szükség. Azt gondolom, hogy a gépjárműadó tekintetében vissza kellene térni a 2013 előtti trendre, azaz a gépjárműadó-bevétel illesse meg az önkormányzatokat azzal, hogy az önkormányzatok ezt a forrást útfelújításra, illetve fejlesztésre fordíthassák. Önök is pontosan tudják, hogy nemcsak az állami utak, hanem az önkormányzati utak is katasztrofális állapotban. Biztos vagyok benne, hogy a települések helyesen tudnák felosztani ezt a forrást. A másik tétel, amiről már szintén beszéltem, 2 milliárd forint a vidéki közösségi közlekedés támogatására. Nem kívánom megismételni, már elmondtam az ezzel kapcsolatos aggályaimat. Nem hiszem, hogy költségvetési tételnek kellene lennie, ugyanakkor közel 1 millió embert érint vidéken. Szerintem helye van a következő évi költségvetésben. Kérem a kormányzatot, hogy ebben legyenek partnerek, és gondolkodjanak efelől. A közvetlen a választókerületemet érintő módosító javaslatok közül az egyik a déli híd megépítésére vonatkozik. Ez szintén több év óta beadott módosító javaslatom, már csak azért is, mert húsz éve van ígéret arra, hogy folyamatában van a déli híd megépítése Szeged városában, amely nemcsak Szegednek fontos, hanem a dél-alföldi régiónak is. A hármas határ közelségével egy komoly gazdasági, kulturális növekedést jelenthetne ennek a hídnak a megépítése. Információim szerint egyébként újabb gyorsforgalmi főúti települési elkerülő csomópont- és hídfejlesztések előkészítésével megállapodás van a kormány és a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő között, és ennek része az újszegedi híd megvalósításának az előkészítése. De miután erre való költségvetési sort nem láttam a jövő évi költségvetésben, ezért kérem, hogy ennek előkészítésére a