Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 20. csütörtök - 200. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - NACSA LŐRINC (KDNP): - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ (DK): - ELNÖK: - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz):

2364 Köszönöm a szót, elnök úr. Én nem emlékszem olyan költségvetési vitára a rendszerváltás óta, hogy abban a vitában el ne hangzott volna a kisgazda álláspont. Nincs ez másként most sem. Az elmúlt tizenöt-húsz évben majdnem rendszeresen az én feladatom volt ezt ellátni, így hát most némi csalódást okozok talán, hogy nem a mezőgazdaságról, még csak nem is a környezetvédelemről kívánok részleteiben szólni, sokkal inkább magát ezt a költségvetést szeretném méltatni. Ha egy csöpp kis visszapillantót tartunk, akkor jól látjuk, hogy 2010-et követően két olyan költségvetési év következett, amikor a költségvetésnek kettős feladata volt, egyrészt a szocialista-liberális kormány által visszahagyott csőd felszámolása, másrészt a gazdaság elindítása egy új, emelkedő pályán. 2013-tól kezdődően - nem utolsósorban a gazdaságpolitikának természetesen, de a költségvetéseknek is köszönhetően - elindult a magyar gazdaság egy olyan emelkedő pályán, amely emelkedő pályát csak a koronavírus-járvány törhette meg. Tisztelt Ház! Mindezt azért tartottam szükségesnek előrebocsátani, mert meggyőződésem szerint ennek a költségvetésnek többirányú feladata van. Világos, hogy az elkövetkezendő években Magyarország olyan lehetőségekhez jut pénzügyi forrásokban, amilyenek korábban nem álltak rendelkezésre. Megnyílik a következő évben a hétéves európai uniós költségvetés, amiért hatalmas küzdelmet folytatott a kormány, hogy a nekünk járó pénzeket ténylegesen megkapjuk, ugyanezt a küzdelmet kellett folytatni majd a tagok által létrehozott alap esetében, amely alap és amely költségvetés felhasználása összhangban kell legyen azzal a költségvetéssel, amelyet majd a Ház elfogad. Ez egy nagy feladat. Ennek a feladatnak nem egy évre, hanem több évre, hosszú évekre kell megfelelnie, nem egy ágazatnak, nem néhány ágazatnak, hanem valamennyi ágazat esetében. A felhasználás meggyőződésem szerint döntő mértékben a költségvetéssel biztosított, az összhang megteremtése, úgy gondolom, még a következő időszak feladata. Világos ugyanis, hogy az Európai Unión belül nagy erők mozdultak meg azért, hogy Magyarország a neki járó forrásokhoz vagy ne jusson hozzá, vagy akadályoztatva legyen annak a magyar érdekekben történő fölhasználásában. Mert ez az egyik fontos kérdés: vajon ezeket a forrásokat az Európai Unió előírása szerint kellene felhasználnunk, vagy úgy, ahogy mi akarjuk, a magyar érdekek szerint? A történet ugyanis arról szól, hogy vagy az történik, hogy az Európai Unió határozza meg azokat az irányokat, amelyeket majd követni kell, vagy mi - akik ismerjük a saját történelmünket, a saját hazánkat, az itteni igényeket - tudjuk ezt meghatározni. (11.40) Ma a küzdelem meggyőződésem szerint döntően ezért folyik, és az is meggyőződésem, hogy ebben az ügyben nem lehetünk vesztesek, ebben az ügyben ugyanis történelmi távlatokban kell gondolkodni. Az az időszak, amelyben föl tudjuk használni ezeket a forrásokat, és hasznosan tudjuk, az egész társadalom érdekében tudjuk felhasználni, meggyőződésem szerint hosszú távon meghatározza a magyar sorsot. A helyzet az jelen pillanatban, hogy az Európai Unió számára van egy csodafegyver. Ezt már bedobták, és meggyőződésem szerint ez a következő lépés, amelyet majd föl fognak használni, és ez az éghajlatváltozás. Arról szól a történet ugyanis, hogy az éghajlatváltozást, amelynek tudományos kérdésnek kellene lennie, átpolitizálták, és a politika használja a saját céljaira nagymértékben ezt a lehetőséget. A magyar kormány egy észszerű álláspontot foglalt el, ezt kell folytatni. A politika nem a tudományos kérdések eldöntésének a helye. A tudományos kérdéseket a tudománynak kell elbírálnia és eldöntenie. Amíg ez nem történik meg, addig nyitott kérdések vannak. Mi tehát azon az állásponton vagyunk, hogy minden olyan lépést megteszünk, amely az éghajlatváltozás tekintetében hasznos és jó, de semmi olyat nem teszünk, amely csak egy ideológiát kívánna szolgálni. Világos ugyanis, hogy az éghajlatváltozás következtében két dologra kell felkészülni itt, Közép-Európában, és ez a költségvetés, úgy gondolom, ezt már figyelembe vette, azt ugyanis, hogy az éghajlatváltozásnak lehetnek a mi számunkra pozitív és olyan tartalmai, amelyeket használni tudunk, ezt használni kell, és lehetnek olyan részei, amelyek nyilvánvalóan károsak, ezt csökkenteni kell, vagy ha lehet, ki kell zárni. Meggyőződésem szerint az elkövetkezőkben tehát a költségvetések összehangolása talán a legfontosabb, amit nyilvánvalóan alkalmas és megfelelő szakemberek végre is fognak hajtani. És végül, de nem utolsósorban, tisztelt Ház, beszélnem kell arról is - mégse okozzak csalódást -, hogy a Covid-vírusnak mégiscsak volt egy hatalmas nagy pozitívuma is. Ennek a járványnak az eredményeként az egész ország rádöbbent arra, hogy itt a legfőbb érték az, amely itt van az országon belül, itt is fog maradni, amelyre építkezni lehet, amelyet nem visznek el a külföldi cégek, az egyértelműen a magyar termőföld, ez egyértelműen az a magyar vidék, amely itt szilárdan biztosítja a megmaradásunkat. Az elkövetkezendő arról is szól tehát, hogy miután ez a költségvetés megteremtette az alapokat, a bejövő további forrásokat úgy tudjuk fölhasználni, hogy azok a források szolgálják ennek a számunkra oly nagyon fontos és oly nagyon az