Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. február 16. kedd - 180. szám - Az ügyészség 2019. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész, a napirendi pont előadója:
234 A büntetővégzésről már szóltam, ez az eszköz egyre jelentősebb az ügyészség jogalkalmazási gyakorlatában, és növekedő számot láthatunk. Én úgy gondolom, hogy a büntetővégzés egy igen jól sikerült jogintézmény, megvoltak az előzményei 2018 előtt is, de azóta még inkább alkalmazható. Ennek oka a Be.nek a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásra vonatkozó megengedőbb szabályaiban kereshető. Említést kell még tenni a közvetítői eljárásról: kisebb súlyú ügyekben a bűncselekmény következményeinek kiváltására alkalmas konfliktuskezelő eljárás. Minden esetben igyekszünk a sértettek érdekeit figyelembe venni, és a közvetítői eljárás természetesen az ő érdekeiket szolgálja. 2019-ben az ügyészség 4631 terhelt ügyében függesztette fel az eljárást közvetítői eljárás lefolytatása céljából. A bírói út elkerülésének további lehetőségei: az eljárás megrovással történő befejezése, illetve a feltételes ügyészi felfüggesztés. 2019-ben az ügyészség 9423 személlyel szemben alkalmazott feltételes ügyészi felfüggesztést, ennek következtében egyébként 2472 személlyel szemben meg is szüntették az eljárást, tehát sikeres volt az ügyészi döntés. A vádképviseleti tevékenység során az ügyész az államot képviseli a bíróság előtt. A korábbi évek tendenciájával ellentétben, ezt örömmel mondhatom, 2019-ben az előző évhez képest is, bár csekély mértékben, de nőtt a bíróság által jogerősen elbírált ügyek mennyisége és nőtt az ezekben érintett vádlottak száma is. Figyelembe véve azt, hogy a regisztrált bűncselekmények száma ugyanakkor csökkent, e változás két okkal magyarázható. Az egyik okról beszéltek már nagyra becsült kollégáim az előzőekben; nyilvánvaló, hogy a bíróság egy gyorsabb, hatékonyabb ítélkezést érvényesített 2019-ben, mint a korábbi években. De ezenkívül, azt gondolom, hogy mindaz, amit eddig elmondtam, alátámasztja azt, hogy a változás azzal is magyarázható, hogy az előkészítő ülés új funkciójának eredményeképpen a bíróságok egyszerűbben és rövidebb eljárást követően tudtak ügydöntő határozatot hozni. (19.30) Ez, azt gondolom, hogy egy rendkívül jó irány. Az előkészítő ülés ennek megfelelően a gyakorlatban is a vádképviseleti tevékenység olyan fontos színterévé vált, ahol be lehetett fejezni számos ügyet. Egy másik fontos részét is ki kell emelni az előkészítő ülésnek, ez pedig a perkoncentráció, ez is bevált a gyakorlatban. A bizonyítási indítványok előterjesztésének legfőbb fóruma lett az előkészítő ülés. És akkor az eredmény pedig az, hogy az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését beismerő vádlottak 88 százalékának esetében első fokon elmarasztaló ítélet született. Én azt gondolom, hogy ez európai szinten is igen-igen jó eredmény. Egy dologra idén is kitérek, minden évben kitértem, ez pedig az, hogy az ítélkezési gyakorlat esetenként továbbra is megítélésünk szerint enyhe. Ezeken az ügyészség súlyosbításra irányuló fellebbezéssel próbál változtatni. Ezeknek a fellebbezéseknek az eredményessége 2019-ben a korábbi évekhez képest nőtt, abban az évben 53,6 százalék volt. Megemlítem, bár erről mindig vitatkozunk, de úgy gondolom, hogy egyik évről a másikra mégis egy összehasonlító adat, hogy a váderedményesség ugyancsak nőtt, 2019-ben az elmúlt tíz év legmagasabb értékét, 98,3 százalékot regisztráltunk. De ennél is fontosabb adat, ezt a bizottsági ülésen is elmondtam, hogy a terheltek 85,1 százalékát érintően a bíróság a váddal, illetve a végindítvánnyal minden tekintetben megegyezően állapította meg a büntetőjogi felelősséget. Ennél jobb bizonyítvány, azt gondolom, nem kell a bíróságtól az ügyészségnek. A Házban a mai nap folyamán már többször esett szó a jogegység fontosságáról, ez az ügyészségnek is elsődleges fontosságú. Számos jogértelmezési kérdést vetett fel 2019, éppen az új Be.-nek megfelelően, az ügyészség ezért iránymutatásokkal segítette a jogalkalmazási tevékenységet, és számos elvi jellegű állásfoglalást adott ki ebben az évben. Néhány szót hadd mondjak a közérdekvédelmi ügyészi tevékenységről! 2019-ben a szakterületet a büntető szakterülettel ellentétben nem érték új jogszabályi kihívások. A jogszabályi környezet nem változott lényegesen. A szakterületen iktatott ügyek száma az előző év ügyforgalmához képest nőtt, mintegy 4,4 százalékkal. Ez elsősorban a közérdekvédelmi ügyérkezés döntő hányadát jelentő törvényességi ellenőrzési tevékenység körében történt, a magánjogi ügyekben viszont kiemelkedő volt, különösen jelentős, közel 21 százalékos növekedést regisztráltunk. A törvényességi ellenőrzéssel kapcsolatos ügyek legnagyobb részét változatlanul, a korábbi évekhez hasonlóan a szabálysértési ügyek jelentik, itt az ügyészség törvényességi kontrollt gyakorol a szabálysértési hatóságok jogalkalmazása felett.
