Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 20. csütörtök - 200. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP):
2336 Természetesen pontosan nem tudhatjuk, hogy mit tartogat a jövő, hogy lesz-e a koronavírus-járványnak újabb hulláma, de a költségvetési tervezet egy ilyen, nem kívánt eshetőségre is tartalékot biztosít. Az expozéból hallhattuk, hogy a költségvetés készítése során figyelembe vették a napjainkban zajló Covid-19-világjárvány nemzetgazdasági és társadalmi hatásait, a gazdaság újraindításának feltételeit, a vállalkozások és a családok támogatását, a munkahelyteremtő beruházásokat, valamint a szükséges egészségügyi fejlesztéseket is. Mindezen célok megvalósítására összesen több mint 28 500 milliárd forint áll majd rendelkezésre, melynek döntő hányadát hazánk a belső forrásaiból biztosítja. A magyar emberekben rejlő erőre alapozva, ahogy Tállai államtitkár úr itt a mai napon is elmondta kisexpozéjában, 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel, mérsékelt 3 százalékos inflációval, 5,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, valamint a GDP 0,4 százalékát meghaladó tartalékkal számol a tervezet. Joggal tehető fel a kérdés, hogy mennyire tekinthetők teljesíthetőnek ezek a számok, amikor még véget sem ért a járvány harmadik hulláma. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank - tehát nem valami igazán barátságos, hazánkkal szoros baráti kapcsolatot tartó intézmény - , valamint a nagy nemzetközi pénzügyi elemzők és hitelminősítők az idei év második felében prognosztizált felpattanást követően jövőre már 5-6 százalék közötti GDP-növekedéssel számolnak hazánkban, mivel úgy ítélik meg, hogy a magyar gazdaság jól tartotta magát a tavalyi második járványhullám idején, és a harmadik hullám során az idei negyedévi, ahogy hallhattuk: 1,9 százalékos növekedési adatok sokkal jobbak, mint az Unió legtöbb tagállamában. Ezek az előrejelzések alátámasztják a kormány célkitűzését, hogy Magyarország visszakerüljön arra a pályára, ahonnan a koronavírus-járvány 2019-ben letérítette. Tavalyelőtt 4,6 százalékkal nőtt a hazai össztermék, a beruházások összértéke a GDP-érték 28,6 százalékának felelt meg, miközben a térségünkben a többi közép-európai gazdaságban és a balti térségben is ez az arány csupán húsz-egynéhány, inkább 21-22 százalék közötti érték volt. Ahhoz azonban, hogy újra éllovassá váljunk, a gazdaságvédelem mellett alapvetően a hosszú távon ható, versenyképességet javító intézkedésekre kell hangsúlyt fektetni. Ez alapvető és rendkívül fontos. Ezért is döntött úgy a kormány, hogy az amerikai típusú, helikopteres pénzszórás, vagy éppen a Kurzarbeitot túlhangsúlyozó döntések helyett a beruházásokat, a gazdaság távlati növekedését megalapozó intézkedéseket részesíti előnyben, és ugyanezt a szellemiséget követi jövőre a GDP 13 százalékát felölelő gazdaságújraindítási akcióterv kidolgozásával is, melynek célja, hogy a magyar gazdaság sikeresen birkózzon meg a kihívásokkal, és minél rövidebb idő alatt visszatérjen dinamikus növekedési pályájára. Ez annyit jelent, tisztelt képviselőtársaim, hogy a költségvetés a gazdaság újraindítását célzó kiemelt programokra, fejlesztésekre, beruházásokra, továbbá a foglalkoztatás elősegítésével kapcsolatos intézkedésekre 2022-ben több mint 7300 milliárd forintot meghaladó forrást biztosít. Ezek egy része közvetlenül munkahelyteremtésre fordítódik, míg másik jelentős hányada adókkal és járulékokkal kapcsolatos intézkedésekre. Az utóbbiakról szólva ki kell emelni, hogy a kormány jövőre is az adócsökkentés politikáját képviseli. A béreket terhelő munkáltatói adóterhek 2022. július 1-jétől 2 százalékponttal csökkennek; a szakképzési hozzájárulást kivezetik, a szociális hozzájárulási adó kulcsa pedig 0,5 százalékponttal csökken. A gazdaság-újraindítási akcióterv kiemelt programjai közül is néhányra külön fel szeretném hívni képviselőtársaim figyelmét. Az egyik legfontosabb a magyar vállalkozások támogatása, mely jelentős forrásokat biztosít a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak leginkább kitett szektorok védelmére. Ezeket az ágazatokat beruházási támogatási programokkal, kedvezményes hitelekkel, infrastruktúra-fejlesztések támogatásával és adócsökkentéssel segíti majd a kormány. A hazai beruházások felfuttatására a gazdaság-újraindítási akcióterv keretein belül a beruházási alap előirányzata terhére folytatódnak az oktatási, az egészségügyi, a közlekedési, a kulturális, a szabadidő- és a sport-, valamint a turizmusfejlesztési, az egyházi, illetve a környezetvédelmi területen elkezdett beruházások, és további gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt jelentős beruházások vannak már jelenleg is előkészítési fázisban. (8.50) A harmadik a digitalizáció, amelynek a terén a kormány elkötelezett a mesterséges intelligencia és a digitalizáció adta fejlődési lehetőségek minél szélesebb körű felhasználásában. Az agrár- és vidékfejlesztés az egyik legkiemeltebb gazdaságpolitikai cél, jelentős források állnak majd rendelkezésre a magyar mezőgazdaság versenyképességének, hozzáadott értékének és jövedelemtermelő képességének növelésére, valamint a klímaváltozás mezőgazdasági termelésre gyakorolt egyre erősödő hatásának mérséklésére.
