Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 20. csütörtök - 200. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP):

2337 Itt kell szólni ezzel kapcsolatban is a környezet- és klímavédelemről. A gazdaság-újraindítási akcióterv keretében az idei év második felétől indul meg Magyarország klímavédelmi céljaival összhangban a zöldenergia- és a körforgásos gazdaság felépítése, valamint a magyar gazdaság teljes digitalizációja. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezen kiemelt célkitűzések megvalósítása a kereszténydemokrata politika számára akkor jelent igazi értéket, ha annak eredményei a társadalom minden tagjához, de kiemelten a családokhoz elérnek. 2010 óta ezt az álláspontot képviseli következetesen a magyar kormány, és ennek köszönhető, hogy mára Európában az egyik legnagyobb összeget, a GDP mintegy 5 százalékát fordítjuk családtámogatásra. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy jövőre közel 2780 milliárd forint áll majd rendelkezésre erre a célra. A családi adózás már jól bevált gyakorlatát és a korábban bevezetett kedvezményeket, támogatásokat idén és jövőre is új támogatásokkal szándékozik kiegészíteni a kormány annak érdekében, hogy a koronavírus-világjárvány okozta gazdasági visszaesésből hazánk megerősödve kerüljön ki. Mivel legnagyobb értékünk felfogásunk szerint a család, így ebben a helyzetben is az egyéni élethelyzetre szabott segítségnyújtás, valamint a gyermekvállalás és a gyermeknevelés támogatása szolgálhatja érdemben hazánk igazi célját. 2022. január 1-jétől a 25 év alattiak szja-mentessége összességében mintegy 140 milliárd forinttal segíti a fiatalok önálló életkezdését és családalapítását. A családalapítást és az otthonteremtést továbbra is segíteni fogja a babaváró hitel, amelyet jövő év végéig közel 1670 milliárd forint értékben tudnak majd felhasználni a családok. Ez a családonként akár tízmillió forintos összeg komoly segítséget jelenthet abban, hogy a 380 milliárd forintos keretösszegű otthonteremtési program nyújtotta lehetőségekkel kombinálva minőségi otthonokban születhessenek meg és nőhessenek fel a magyar gyerekek. Sajnos, vannak olyan gyerekek is, akiknek nem adatott meg, hogy családban nőjenek fel. Ezért döntött a kormány az egyszülős családok kiemelt támogatásáról, miközben egyszerűsítik és felgyorsítják, valamint hatékonyabbá teszik a tartásdíj behajtását. Tisztelt Képviselőtársaim! A koronavírus-járvány fokozottan hívta fel a kormány figyelmét és felelősségét azon egyszülős családok speciális támogatására, ahol az egyik szülő sajnálatos módon életét vesztette. Az árvaellátás havi 24 250 forintos minimumösszege január 1-jétől több mint a duplájára, havi 50 ezer forintra emelkedik, hogy segítse ezen családok újrakezdését. Bízom benne, hogy ez a köztársasági elnök úr és kedves felesége által életre hívott alapítvány támogatásaival együtt legalább anyagi értelemben képes lesz támaszt nyújtani valamennyiük számára. A család támogatása számunkra, kereszténydemokraták számára magától értetődően az idősebb generáció támogatását is jelenti. Éppen ezért a költségvetésben 230 milliárd forint került elkülönítésre a 13. havi nyugdíj második ütemére és a jövő évi nyugdíjprémium kifizetésére. Mindannyiunk számára kiemelten fontos, hogy a kormány a jövő évben rekordösszegű forrást biztosít az egészségügyre, amely az idei összeget 769 milliárd forinttal haladja meg. A jövő évi költségvetés tartalmazza az alap- és szakellátásban dolgozó orvosok tavaly megkezdett hároméves bérfejlesztése első és második ütemének, valamint az egészségügyi szakdolgozók újabb béremelésének a fedezetét is. Tisztelt Országgyűlés! Mindezek után adódik a kérdés, hogy ezek a valóban jelentős kiadások miként befolyásolják a hiányt és az államadósságot. Mint említettem, és mint az államtitkár úr a felvezetőjében külön hangsúlyt adott ennek, a kormány jövőre 5,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számol, amely - különösen a várható gazdasági növekedés mellett - alacsonynak semmiképpen nem mondható. A Költségvetési Tanács is jelezte, hogy nagyobb tere lehetne a hiány csökkentésének. A válságból való kilábalás azonban nem megszorító, hanem ösztönző, támogató fiskális politikát követel meg, amely természetesen fokozott állami kiadásokkal jár együtt. A 2010 óta követett gyakorlat e téren is egyértelmű: a fiskális élénkítés nem járhat az államadósság növekedésével. Ezzel összefüggésben fontos leszögezni, hogy az elmúlt években a magyar adósságállomány több mint 10 százalékponttal csökkent, a GDP 2010-es 80 százalékáról 65 százalékra. A koronavírus-járvány hatására - mint azt más európai gazdaságokban is tapasztaltuk - ez az arány ugyan megugrott, de az idén már csökkenésnek indult, az adósság mértéke GDP-arányosan az idén 79,9 százalékra, jövőre pedig 79,3 százalékra mérséklődik majd. Az államadósság-mutató csökkentésének alkotmányos kötelezettsége tehát teljesül, a törvényjavaslat bevételi és kiadási előirányzatai megalapozottak és teljesíthetőek, elegendőek a közfeladatok ellátására - fogalmazott jelentésében az Állami Számvevőszék. A jelentés azt is kiemeli, hogy a központi tartalékok elegendőek a megkezdett gazdaságélénkítő beruházási, gazdaságvédelmi és járvány elleni védekezési feladatokhoz kapcsolódó, valamint az év közben felmerülő egyéb kiadási kockázatok és rendkívüli intézkedések fedezetére is.