Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 20. csütörtök - 200. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
2330 TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt évek következetes gazdaságpolitikájának köszönhetően a járvány egy erős, ellenálló, kiegyensúlyozott szerkezetű gazdaságot ért tavaly márciusban. A magyar gazdaságnak a járvány kitörését megelőző tíz évben elért igen jó eredményei, az erős fundamentumok, valamint a válság kezelése érdekében megtett kormányzati lépések sikere alapján joggal várható, hogy hazánkban gyorsabban épül majd vissza a gazdasági növekedés, mint más érintett országokban. Ennek első bizonyítéka az első negyedéves GDP-adat, hiszen 1,9 százalékkal növekedett a GDP az első negyedévben; az elemzők, a kormányzat, senki nem várt ilyen jó eredményt. Nyilván ennek megvannak a maga okai, beszédemben többek között erre is szeretnék majd kitérni. Mit tartalmaz ezzel kapcsolatban a ’22-es költségvetés? Dinamikus, 5,2 százalékos GDP-bővülést, mérsékelt, 3 százalékos inflációval. Az európai uniós országokban várható hiánycsökkentési trendhez illeszkedően 5,9 százalékos GDP-arányos hiánycélt. Biztonsági tartalékot is képez a ’22-es költségvetés, ez a GDP 0,4 százalékát éri el. A jövő évben a várt gazdasági bővülés és a fegyelmezett gazdálkodás eredményeként az átmeneti növekedés után az államadósság is újra csökkenő pályára fog állni, ez a GDP 80 százaléka alá fog majd csökkenni, és ez a folyamat tovább fog folytatódni. Engedjék meg, hogy visszatekintsek a magyar gazdaság 2010 óta nyújtott teljesítménye vonatkozásában. A magyar gazdaság 2010-2019 között komoly fejlődést tudott felmutatni. Míg hazánkat 2009-ben a világ egy legsebezhetőbb országaként tartották számon, és a globális válság kitörésének pillanatában az akkori kormány az elsők között fordult a nemzetközi szervezetekhez hitelért, addig 2019-re, tíz évvel később, közben tíz év Fidesz-KDNP-kormányzásnak köszönhetően hazánk gazdasági növekedésében az Európai Unió egyik motorjának számított. Az elmúlt években visszafizettük az IMF-től és az Európai Bizottságtól korábban, az előző válságban felvett hiteleket, és Magyarország képes döntő részben belső forrásokból finanszírozni működését. Ellentétben a szocialista kormányzás időszakával, nem az eladósodás jellemző, hanem stabil és kiegyensúlyozott fundamentumokon nyugszik a gazdaság, ahol az adósságszint is csökkenő pályán állt a járvány kitörését megelőző időszakban. 2013-ban a magyar gazdaság stabil és kiegyensúlyozott növekedési pályára állt, és a GDP 2013 és 2019 között 30 százalékkal, közel 30 százalékkal bővült. 2019-ben Magyarország vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP-je az uniós átlag 73 százalékát érte el, 2010-ben csupán 66 százalék volt. Most arról szeretnék beszélni, hogy mit okozott a magyar gazdaságnak a koronavírus. Sajnos a világjárvány megakasztotta a korábbi kedvező trendeket. De nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon. 2020-ban a magyar gazdaság teljesítménye 5 százalékkal esett vissza, ugyanakkor ellenállóbbnak bizonyult a válsággal szemben, mint az uniós átlag. Az elmúlt évek következetes gazdaságpolitikájának köszönhetően Magyarország erős fundamentumokkal és stabil államháztartással felvértezve, több lábon álló gazdaságként nézett szembe a világjárvány okozta kihívásokkal. Bár a járvánnyal érintett 2020 első negyedévében még 2,1 százalékkal bővült a magyar gazdaság, a második negyedévben 13,3 százalékos volt a GDP-visszaesés a korlátozó intézkedések eredményeképpen. A kényszerű keresletcsökkenés következtében leginkább a szolgáltatások szenvedtek visszaesést: szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, a szállítás, a szórakoztatás, a szabadidős ágazatok. A feldolgozóipari termelés rendkívüli mértékben maradt el az egy évvel korábbitól, miután az első hullám során több gyárban hetekre megszakadt a termelés folyamata. De csökkent a beruházási ráta is, ugyanakkor mégis elérte a 27,3 százalékot, ami az európai összehasonlításban így is magasnak számít, de ha saját folyamatainkat tekintjük, ez bizony visszaesés. Tisztelt Országgyűlés! A járvány a gazdasági szereplők fogyasztási döntéseire is hatással volt. A háztartások fogyasztásának korábbi dinamikus bővülése megtört. (8.10) Nehéz helyzetbe került gazdasági szempontból is az ország. Nyilván a kormánynak döntenie, lépnie kellett annak érdekében, hogy hogyan védi meg a magyar embereket, hogy hogyan védi meg a magyar gazdaságot. Mit tett a magyar kormány ebben a nehéz helyzetben? A világjárvány negatív gazdasági hatásainak enyhítése érdekében a kormány az egész gazdaságra kiterjedő intézkedések elindításáról döntött a járvány kitörésekor. A teljes mentőcsomag nagysága, így az egészségügyi kiadások, a családtámogatás, a gazdaságvédelem, a munkahelyvédelem, a munkahelyteremtés, a költségvetésen kívüli pénzügyi intézkedések, hitelkeretek és hitelösztönzők megközelítették a 2020-as magyar GDP 30 százalékát. A világjárványt megelőző évek következetes gazdaságpolitikája biztosította, hogy a korábbi években
