Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 20. csütörtök - 200. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
2331 felhalmozott tartalékok mozgásteret hagyjanak a nagy volumenű válságkezelési intézkedéseknek. A válság által negatívan érintett vállalati szektor mellett a háztartások és a családok is számíthattak átfogó segítségre. Az előirányzott közvetlen pénzügyi források már csaknem 90 százaléka elért a gazdasági szereplőkhöz. Több mint egy év távlatában elmondható, hogy mind a fiskális, mind a monetáris intézkedések hatásai jelentősek voltak, a válságkezelési intézkedések sikeresnek bizonyultak. A gazdaságvédelmi akcióterv keretében a vállalatok számára biztosított átmeneti adókönnyítések 420 milliárd forintot tettek ki. A hitelmoratórium eredményeként 1700-1800 milliárd forint elhalasztott törlesztés maradhatott a reálgazdaságban. A vállalati szektor likviditásának fenntartását segítik a kedvezményes hitelprogramok. Ez a leszerződött hitelállomány már meghaladta a 3250 milliárdot, de a háztartások, a családok és az emberek is kedvezményben, segítségben részesültek, ilyen a hiteltörlesztési moratóriumon túl a gyed-, gyes-, gyetellátások automatikus meghosszabbítása a veszélyhelyzet idejére, a 13. havi nyugdíj visszaépítése, nagyszabású otthonteremtési programok vagy az orvosok és az ápolók béremelése. A bértámogatási programoknak köszönhetően 1 millió 159 ezer magyar részesült munkaerőpiaci vagy képzési támogatásban. A támogatási programjaink, a munkahelyvédelmi programok és az adójárulékok május végéig több mint 770 ezer álláshelyet védtek meg. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon sok kritikát kap az ellenzék részéről a válságkezelési tevékenysége az országnak, a kormánynak. Engedjék meg nekem, hogy néhány makro-összehasonlítást tegyek a 2008-2009-es gazdasági válság kezelése vonatkozásában, és hogy a jelenlegi helyzettel összehasonlítsam. Talán mindenkinek természetes, hogy az ország jelenleg is működőképes, hogy nincsenek likviditási gondok, hogy épül vissza a gazdaság, hogy nincs jelentős munkanélküliség, hogy az ország megítélése kedvező a hitelminősítők tekintetében is. Talán ez mindannyiunk számára természetes, de ha összehasonlítjuk azt, hogy mi történt 2008-ban és 2009-ben, talán megértjük, hogy ez bizony nem természetes dolog, a kormány gondolkodásának, a kormány döntéseinek köszönhető, hogy az ország jelenleg ilyen stabil gazdasági szempontból. Szeretném csak a munkanélküliségi adatokat összehasonlítani. Míg 2008-tól a munkanélküliség 2010-ig mintegy 150-200 ezer fővel növekedett, és elérte a munkanélküliek száma a félmilliót, az 500 ezer főt, addig a jelenlegi válság tekintetében - több mint egy éve tart a válság - ott tartunk, hogy most már a foglalkoztatási adatok azt mutatják a KSH alapján, hogy ugyanannyian dolgoznak, mint a válság megkezdésekor. Míg 2008-ban egy elhúzódó, többéves munkanélküliséget képző, munkanélküliséget teremtő folyamat alakult ki az akkori szocialista kormány válságkezelő intézkedésének köszönhetően, most jelenleg a munkanélküliség egy átmeneti hullámzást követően visszaállt a régi állapotba. Tehát nem hatottak negatívan a munkanélküliség folyamatára azok az intézkedések, amelyeket a kormány tett. De ugyanúgy igaz ez a GDP, a gazdasági növekedés tekintetében. Míg 2008-ban nem voltak olyan intézkedések, amelyek a gazdasági növekedést serkentették volna, és ezért egy elhúzódó gazdasági növekedési nehézséggel állt szemben az ország, addig most azt láthatjuk, hogy egy évvel a válság után arról beszélünk, hogy Magyarország az Európai Unió tekintetében is az elsők között van a gazdasági növekedést illetően. Hiszen ahogy már említettem, az első negyedévben 1,9 százalékos növekedést tudott felmutatni az ország. Ugyanez igaz a költségvetési hiányra is. Az akkori kormányzás idején egyetlen évben nem tudtak javítani a költségvetési hiány helyzetén, most pedig azt láthatjuk, hogy az Európai Unió átlagát elérő mérték jellemzi a költségvetési hiányt. Ugyanúgy igaz ez az adósságra is, hiszen a szocialista kormányzásoknál nem egy válság miatti adósságnövekedés volt jellemző, mint ahogy a jelenlegi kormány kénytelen volt ezt fölvállalni, hanem egy folyamatos adósságnövelés a kormányzásuk idején, és így került 80 százalék fölé a GDP-hez mért adósságnövelés. De sorolhatnám, hiszen összehasonlíthatjuk az adók csökkenésének és növekedésének tendenciáját is. A szocialisták válság idején adót növeltek, erre jellemző az áfa kulcsának 20-ról 25 százalékra emelése, míg a jelenlegi kormány az adókat csökkenti: személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó. Igaz ez az emberek kötelezettségének, hitelük kezelése vonatkozásában is. Míg a szocialista kormányok belevittek több millió családot a devizahitelbe, a válság idején semmilyen kezelést, segítséget nem mutattak feléjük, addig a Fidesz-kormány a hitelmoratórium bevezetésével sok százezer, sőt millió család számára tudott nyújtani segítséget. Sorolhatnám a sort egészen a jövedelmek csökkenésével, sorolhatnám a sort a nyugdíjak 13. havi juttatásának elvételével, mind-mind arra utal, hogy az akkori válságkezelés megnehezítette az ország sorsát, a jelenlegi döntések pedig kiutat jelentenek az ország számára, újraindítást jelentenek az ország gazdaságának, az embereknek és a családoknak.
