Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. február 16. kedd - 180. szám - Az ügyészség 2019. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész, a napirendi pont előadója:
233 személlyel szembeni vádemelés vagy egyéb intézkedés eldöntésének vizsgálatára, az ehhez szükséges bizonyítékok beszerzésére irányul. Természetesen a munkát befolyásolta a bűnözés alakulása is. Itt örvendetes az a tény, hogy a korábbi évek tendenciájához hasonlóan a regisztrált bűncselekmények száma 2019-ben is tovább csökkent: 2018-ban ez 199 830 volt, 2019-ben 165 648. Az az érdekes fejlemény azonban mindenképpen kiemelésre méltó, hogy a regisztrált összbűncselekményszám csökkenése ellenére jelentősen növekedett az ügyészség büntetőjogi szakági ügyiratforgalma: 2018-ban ez 744 603 volt, 2019-ben már 1 032 720. (19.20) A Be. hatálybalépését követő időszakban, így 2019-ben is, az ügyészségi ügyiratforgalomban bekövetkező több százezres nagyságrendű növekedés okai egyrészt a Be.-nek az új rendszere, amire részben, de szeretném hangsúlyozni, hogy csak kis részben kitértem, másrészt pedig a változásokat követő ügyviteli rendszer részletszabályai adnak magyarázatot. A büntetőeljárás - ismert tények szerint - nyomozással kezdődik. A nyomozó hatóság az általa elrendelt nyomozásról, valamint határozatairól haladéktalanul köteles változatlanul tájékoztatni az ügyészséget, és az ügyészség törvényességi szempontból ezt felülvizsgálja, de csak törvényességi szempontból, ezt szeretném hangsúlyozni. Az ügyészséghez 2019-ben 324 651 határozat érkezett, ez is több tízezerrel magasabb szám, mint az előző, 2018-as évben. Ugyanakkor érdemben a felülvizsgált határozatok száma csökkent, annak a ténynek következtében, amit az előbb mondtam, hiszen csak törvényességi szempontból vizsgálhatja felül az ügyész a határozatokat, illetve szólhat bele azok alakításába. Az ügyészség azonban nemcsak felügyeli a nyomozást, hanem maga is nyomoz. Az új büntetőeljárási törvény szükségessé tette az ügyészségi nyomozás szervezetrendszerének az átalakítását és megerősítését is. 2019-ben ennélfogva egy jelentős strukturális változás következett be az ügyészségi nyomozás szervezetében. A Központi Nyomozó Főügyészség, illetve a regionális nyomozó ügyészségek nyomoznak immár minden ügyészségi nyomozati hatáskörbe tartozó ügyben. Ezenkívül még megmaradt a budapesti Fővárosi Nyomozó Ügyészség is, bizonyos speciális feladatok ellátására. A Központi Nyomozó Főügyészség természetesen, ugyancsak a jogszabályi változások következtében, kiemelten foglalkozott 2019-ben a korrupciós bűncselekmények elleni nyomozásokkal, amely az új büntetőeljárási törvény hatálybalépésével még hangsúlyosabbá vált. Ennek oka az, hogy a hivatali korrupciós bűncselekmények nyomozása ügyészségi hatáskörbe került. Ezt 2019-ben a szervezeti változások mellett az ügyészség azzal is próbálta még jobban ellátni, hogy a különböző felderítő szervekkel és a Nemzeti Védelmi Szolgálattal eddig is fennálló jó kapcsolatát tovább erősítette. A statisztikai adatok egyébként azt mutatják, hogy 2019-ben növekedett a hivatali korrupciós bűncselekmények miatt az ügyészségen folyamatban lévő iktatott eljárások száma. A nyomozást követő legjelentősebb intézkedés a vádemelés, amelyről közvádlóként kizárólag az ügyészség dönthet. Nyilvánvaló, hogy a váddal szemben támasztott általános követelmény, hogy az törvényes és megalapozott legyen. 2019-ben a vádemelésre alkalmasság szempontjából megvizsgált ügyekkel kapcsolatos ügyészségi döntések száma több mint 83 ezer volt, 2018-ban ez mintegy 5 ezerrel kevesebb volt. A vizsgált ügyeknek 56,5 százalékában az ügyészség vádat emelt, 22,8 százalékában az eljárást megszüntette, 9,7 százalékban feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmazott, 3,8 százalékát pedig az ügyeknek közvetítői eljárásra utalta. Vádemeléstípus szerint a következőképpen alakult: 8300 ügyben az ügyész hagyományos vádiratot nyújtott be, 6920 ügyben a terheltet bíróság elé állította, míg 27 633 ügyben büntetővégzés meghozatalára tett indítványt. Ez már önmagában is mutatja, hogy 2019-ben kiemelt figyelmet fordítottunk az eljárások gyors és hatékony befejezésére, hiszen a vádemelések 73,3 százalékában eljárásgyorsító intézkedésekkel sikerült lezárni az ügyeket. Ez jelentősen meghaladta a korábbi évek eredményeit is. Külön ki kell emelni a büntetővégzések számának jelentős emelkedését. A beismerésen alapuló terhelti együttműködés, ahogy már erre utaltam az előzőekben, meghatározza a vádemelés formáját és a vádirat tartalmát is. Az ügyészségnek arra is lehetősége van, hogy a vádiratban indítványt tegyen a büntetés vagy intézkedés mértékére vagy tartamára arra az esetre, ha a terhelt az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését beismeri. Az ügyészség 2019-ben 91 esetben emelt vádat a nyomozás során létrejött egyezség alapján, és 3984 esetben tett indítványt a vádiratban a joghátrányra, ha a terhelt az előkészítő ülésen beismeri a tettét és lemond a tárgyaláshoz való jogáról. E mellett a két, az eljárást rendkívüli mértékben meggyorsító eszköz mellett az ügy gyors lezárását szolgálja a bíróság elé állítás intézménye is, amelyre 2019-ben az összes vádemelés 14,7 százalékában került sor.
