Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 19. szerda - 199. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
2318 akár 60 millió forint támogatáshoz is juthat. Ez egy komplex támogatás, ami az épület felújításától kezdődően a berendezésen, az alkalmazott bérének, illetve járulékának a támogatásán keresztül elősegíti azt, hogy olyan helyeken is lehessen boltot fejleszteni, ahol most van, és olyan településen is lehet majd boltot nyitni, ahol eddig nem volt vagy korábban bezárták. A „Magyar falu” program magyar forrásait most már uniós források is kiegészítik a kistelepülési, kisvállalkozói program támogatásán keresztül. Arra szeretném kérni önöket, képviselőtársaim, hogy a Magyarország Kormánya által T/16118. számon benyújtott törvényjavaslatot, mely a „Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről” címet viseli, és legfőbb elemként tartalmazza a gazdaság-újraindítási akciótervet, szavazatukkal támogassák annak érdekében, hogy a gazdaság újraindításán túl az élet is újraindulhasson. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki a vitában felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Akkor most Banai Péter Benő államtitkár úrnak adok szót. Parancsoljon, államtitkár úr! BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem visszaélve az idejükkel, engedjék meg, hogy néhány pontban reagáljak azokra a fölvetésekre, amelyekről nem volt szó, illetőleg amelyekre kormányzati padsorokból vagy a kormány képviselőitől még nem érkezett válasz. Hadd kezdjem azzal, hogy nem véletlenül hívjuk a jövő évi költségvetést a gazdaság újraindításának költségvetéseként, mint ahogy az sokszor elhangzott. S nemcsak azért hívjuk újraindítási költségvetésnek ezt a tervezetet, mert nagyon jelentős forrásokat szánunk beruházásokra, a fogyasztás növelésére, hanem azért is, mert abban bízunk, hogy az oltások előrehaladásával a vírust magunk mögött tudjuk hagyni. Épp ezért első pontként az oltások fontosságára mint a gazdaság újraindításának az egyik feltételére hadd hívjam fel a figyelmet. Egyúttal meg szeretném cáfolni Harangozó Tamás képviselő úr állításait, aki azt mondta, hogy nálunk haltak meg a legtöbben Covid miatt. A miniszterelnök úr egy péntek reggeli interjúban úgy fogalmazott, nem egyértelmű, hogy a Covid halálos áldozataként bemutatott emberek Covidban vagy Coviddal haltak meg. Éppen ezért arra hívom föl a figyelmet, hogy az Eurostat azt vizsgálja, hogy a normál halálozáshoz képest mennyi a többlethalálozás. Ez jobban mutatja, hogy a lejelentett adatok ténylegesen milyen viszonyban vannak a vírushelyzettel. Az első helyezett országnál ebben a szomorú statisztikában 23 százalékos többletet látunk - Eurostat-adat -, az EU-átlag 11,4 százalék, a magyar adat pedig 9,2 százalék. Én Horváth Ildikó államtitkár asszonytól azt hallottam, hogy a szakmában leginkább ezt a statisztikát használják. Ismétlem, minden egyes elveszített életért szomorúságot érzünk, Varga Mihály miniszter úr az expozéjában ezt külön elmondta. Épp ezért, mivel azt gondolom, hogy az emberélet fontossága nem kérdés, lényeges az, hogy oltáspártiak legyünk mindnyájan, és minél nagyobb arányban biztassuk az embereket az oltásra. Hál’ istennek, most abban a helyzetben vagyunk, hogy nem költségvetési akadálya van annak, hogy az oltásokat tudjuk-e biztosítani, nem is vakcinából van hiány; abban bízom, hogy minél többen fognak jelentkezni. Ismétlem tehát, nagyon fontos a gazdaság újraindítása, a gazdasági növekedés elérése szempontjából az egészségügyi szempontok mellett az oltások minél teljesebb elfogadása, a vakcináció kiterjedése. Második pontként azt kell mondjam, hogy azért is hívjuk a jövő évi költségvetési javaslatot a gazdaság újraindításának költségvetéseként, mert a vírus hatásai velünk vannak gazdasági értelemben. Ismétlem, ez a válság súlyosabb, mint a 2008-9-es válság, és óhatatlanul is összehasonlítjuk azokat az intézkedéseket, amelyeket 2008-9-ben hajtott végre akkor a kormányzat, és azokat az intézkedéseket, amelyeket például a 2022-es költségvetésitörvény-javaslatban a kormányzat javasol. Engedjék meg, hogy a nyugdíjakkal kezdjem. Számomra azért elég furcsa, hogy Arató Gergely jegyző úr úgy fogalmaz, hogy „nekünk a nyugdíjasok a fontosak”, Korózs Lajos képviselő úr pedig úgy fogalmaz, hogy bajban a szociális hálót szőni kell. Emlékszünk arra, hogy a 2008-9-es gazdasági válságra adott kormányzati reakcióként egyhavi nyugdíj elvételre került. Én azt pontosan tudom, hogy az akkori kormányzat egy kényszerpályán volt, mert a megelőző években a nagy hiány, a növekvő államadósság, a gyenge foglalkoztatás, a rendkívül alacsony növekedés egy olyan kényszerhelyzetet teremtett, hogy senki nem vette meg a magyar állampapírokat, rá voltunk szorulva a külső segítségre, és bizony ajánlásokat is kaptunk, és
