Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 19. szerda - 199. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
2319 ezen túl az akkori kormány saját javaslataként is a nyugdíjak és a bérek csökkentéséről döntött. Tehát ebből a szempontból azért elég sajátos, hogy a nyugdíjakat többen támadták. Hadd mondjam el azt, hogy tényszerűen a nyugdíjak reálértéke 10 százalék körüli értékben növekedett. Hadd mondjam el, hogy ha a tervezett inflációt meghaladja a nyugdíjas-infláció - nem az átlagos infláció, hanem a nyugdíjas-infláció -, akkor novemberben a jogszabályok alapján kiegészítő emelést kell végrehajtani. Arra a kérdésre, amit Gyüre Csaba képviselő úr tett fel, hogy miért nem vezette vissza azonnal a 13. havi nyugdíjat a kormány, mindenkit emlékeztetnék arra, hogy túlzottdeficit-eljárásban voltunk, Magyarország volt az egyetlen tagállam, amelyik a 2004-es csatlakozás után folyamatosan túlzottdeficit-eljárásban volt kilenc évig. (21.00) Mindnyájan tudjuk, hogy milyen finanszírozási helyzet volt. 2010-ben az egy komoly vállalás volt, hogy a nyugdíjak reálértékét a kormány megőrzi. Ahogy a pénzügyi stabilitást elértük, és ahogy a gazdasági növekedés beindult, a nyugdíjak reálértékének biztosításán túl emlékezhetünk a nyugdíjprémiumra, és különböző, egyszeri jellegű kiadások biztosítására került sor, Erzsébet-utalvány, rezsiutalvány 2016-tól folyamatosan. Hogy csak hogy összegeket mondjak, mondjuk, 2019-ben a nyugdíjprémium 50 milliárd forint kiadást jelentett, az Erzsébet-utalvány 23 milliárd forint kiadást jelentett és bevételt a nyugdíjasoknak. Azért azt is hadd mondjam meg, hogy a nyugdíjak tekintetében emlékezhetünk arra, hogy milyen rezsiár-növekedés volt a 2010 előtti években, és tudjuk, hogy a rezsiár csökken. Én elfogadom, hogy a nyugdíjak növelésénél is van még tér bővítésre, épp ezért több év alatt kerül visszavezetésre a 13. havi nyugdíj, de azt is látni kell, hogy a nyugdíjak növekedése mellett például a rezsire most mindenkinek kevesebbet kell költeni, mint kellett 2010 előtt. Felsőoktatás. Keresztes Lóránt frakcióvezető úr úgy fogalmazott, hogy brutális megszorítás történik a felsőoktatási intézményeknél. Vinnai Győző képviselő úr szakszerű választ adott. Számokkal hadd egészítsem ki és hívjam fel a frakcióvezető úr figyelmét arra, hogy a modellváltó intézmények nagyobb szabadsága azt is jelenti, hogy ezen intézmények bevétele már nem szerepel a központi költségvetési javaslatban. Ez 370 milliárd forintos bevételt jelent. Az intézmények ezzel szabadon gazdálkodhatnak, ők már nem költségvetési szervi formában működnek. Ami a költségvetési javaslatban szerepel, a 2022-es költségvetésitörvényjavaslatban is szerepel, az az intézményeknek, a felsőoktatási intézményeknek átadott állami támogatás összege. Ez pedig növekszik. Képviselő úr kérdezte, hogy a béremelést biztosítja-e a kormány. Igen, a jövő évi tervezetben ez 26,9 milliárd forint összeggel szerepel. A képviselő úr kérdezte, hogy mi lesz a beruházásokkal. Említette az 1200 milliárd forintos tételt. Egyrészről hadd mondjam el azt, hogy a beruházások több év alatt valósulnak meg, tehát szerintem hiba lenne egy év költségvetésében keresni 1200 milliárd forintot. De azt el tudom mondani, hogy a jövő évi tervezetben 550 milliárd forintos összeggel egy beruházási alapot képeztünk, ezen belül a 90 milliárd forintot meghaladja a felsőoktatási intézmények beruházási kiadása. Mindezt egybevetve meg tudom erősíteni, hogy a felsőoktatási intézmények finanszírozása is növekszik 2022-ben 2021-hez képest. Frakcióvezető úr is és többen említették a területi szétszakadást. Erre többen, F Kovács Sándor képviselő úr is pontos választ adott. Épp a tegnapi nap jelent meg az a hír az Eurostat számítása alapján, amely az összes európai uniós NUTS 2-es szintű régiók gazdasági fejlődését mutatta be. Ezek a nagy régiók. Magyarországon hét ilyen régió van. Hozzáteszem, hogy az új uniós tervezési időszakban már nyolc lesz, hiszen Pest megye külön szerepel, és épp ezért Pest megyét is nagyobb eszközökkel tudjuk majd fejleszteni, nem húzza vissza a lehetőségeket a rendkívül fejlett uniós átlaghoz képest 151 százalékon lévő Budapest. A lényeg tehát, hogy mind a hét régió előrelépett ebben a rangsorban. Egyetlenegy régió sem csúszott vissza 2010-hez képest, ismétlem, Eurostat-számok. Van olyan régió, ami húsz helyet lépett előre, van olyan is, aki 23-at lépett előre. Vannak olyan régiók is, amelyek kevesebbet léptek előre. Van tehát e tekintetben feladatunk. Ebben is maximálisan egyetértek F Kovács Sándor képviselő úrral. De ami a régiókat és a fejlődést illeti, azt azért hadd mondjam el, hogy a mindenkori költségvetésekben az államnak legalább két eszköze van arra, hogy a régiók fejlődését elérje. Egyrészről állami beruházások finanszírozásával - tehát amikor önök támadják az állami beruházásokat, azt tudni kell, hogy minden beruházás fizikailag valamely térségben valósul meg - és ezen túl a magánberuházások támogatásával. Sok kritika hangzott el a tekintetben, hogy nagyvállalatok milyen támogatást kapnak. A képviselő úr Pécset is többször említi. Hadd kapcsoljam össze Pécs városát, a területi fejlődést meg a beruházásokat! Egy hónapos hír, hogy az állam 4,6 milliárd forintos támogatásával egy japán beruházó 15,2 milliárd forintos beruházást hajt végre. Képviselő úr pécsiként, pécsi kapcsolatokkal rendelkezve tudhatja,
