Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 19. szerda - 199. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY (DK): - ELNÖK (LEZSÁK SÁNDOR): - DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP):
2279 megyében élőknek, hogy a Tolna megyei emberektől veszi el a megélhetést és akár a biztonságot is. Kérem, támogassák a javaslatomat. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló Arató Gergely képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője. Parancsoljon! ARATÓ GERGELY (DK): Tisztelt Ház! Többen mondták itt, hogy van a költségvetési vitáknak egy szokványos menete. Így vagyok ezzel én is; ugye, ebben a ciklusban a negyedik, összességében pedig, azt hiszem, a tizenkettedik költségvetési vita, amiben részt veszek, és nagyjából mindig lehet tudni, hogy ki mit fog mondani, mit mondanak a kormánypártok és mit mondanak az éppen aktuális ellenzéki pártok. Most sincsenek nagy meglepetések, és nyilván vannak - hogy mondjam? - üresen kongó dicsekvések is a kormánypárti retorikában, amit most hallhattunk államtitkár úrtól, de vannak olyan szakszerű felszólalások is, amelyekre érdemes válaszolni. Mert azt hiszem, a nap végén a választók döntik el azt, hogy a saját életükben mit éreznek abból, amit az egyik vagy a másik oldal állít. (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Kállai Mária képviselő asszony tényleg nagyon szakszerűen beszélt itt az oktatás és a tudomány költségvetéséről. Remélem, hogy majd Deutsch Tamás képviselő urat is felvilágosítja arról - amit ezek szerint sokévi európai parlamenti képviselőség után sem tud -, hogy a közvetlen támogatás nem a támogatás ellopását jelenti, mint ezt ő állította. Képviselő asszony teljes joggal beszélt arról, mennyire fontos, hogy a magyar tudomány szereplői jól szerepeljenek a közvetlen uniós pályázatokon. De az az igazság, hogy itt mondhatunk nagy számokat úgy általában a költségvetésről, általában a bérek alakulásáról, egy nagyon hosszú és nagyon unalmas vitát tudnánk folytatni arról, hogy 2010 előtt és 2010 után mi történt a költségvetéssel. Önök szívesen beszélnek 2009-ről és szívesen elfeledkeznek 2002-ről, s tudnék még mondani ilyen bölcsességeket. De nem ez a fontos. Az a fontos, hogy ha ilyen jól áll az oktatás, az oktatási költségvetés, akkor ebből mit éreznek a pedagógusok, a mi kollégáink. Kaptak-e valamilyen kárpótlást azért, mert sokkal többet kellett dolgozniuk a távoktatás idején? Kaptak-e száz százalék táppénzt, ha megbetegedtek az iskolában a koronavírusban? Mind a kettőre az a válasz, hogy nem, és innentől kezdve a statisztikáknak nem sok értelmük van. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (LEZSÁK SÁNDOR): Köszönöm szépen, Arató Gergely képviselő úr. Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat, és megadom a szót az előre bejelentett felszólalónak. Simicskó István, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője következik. DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Államtitkár Úr! A KDNP-frakció nevében szólnék hozzá a mai költségvetés általános vitájához. Hallgatva az előttem szólókat persze sok mindent lehetne kommentálni, de nem ez a célja a mai felszólalásomnak. Az elején hadd jegyezzek meg annyit - bár sajnos már nincs itt -, hogy Varga-Damm Andrea pont Banai államtitkár urat illette olyan kijelentéssel, amely teljesen méltatlan a képviselő asszony részéről, mert ha valaki szerényen és kellő alázattal tud a költségvetésről beszélni, az pont a Pénzügyminisztérium államtitkára, bár nyilván valamennyi államtitkár társunk tudja a kötelességét és a feladatát. Nem hiszem, hogy itt bárki nagy hangon és nagyképűen tett volna bármilyen kijelentést. Kellő alázattal, kellő szerénységgel végzi az államtitkári gárda és a miniszteri gárda is a munkáját. Miért mondom ezt? Általánosságban hadd mondjam el azt, hogy ha egy, a két világháború közötti politikust idézek - tudom, hogy ez egy nehéz korszak, de mégis hadd idézzek egy egykori közoktatásügyi, vallásügyi minisztert -, Klebelsberg Kunót, aki azt vallotta, hogy nehéz időszakban is háromféle hazafiság létezik, tehát háromféle módon tudunk tenni a hazánkért, a nemzetünkért, a jövőnkért, a gyermekeinkért. Ő azt mondta röviden, három szóban összefoglalva: a szónokló, a kesergő és az alkotó. Szerintem fontos az, hogy az alkotóképességet vegyük át Klebelsberg Kunótól, legalábbis az ő gondolatai szerint járjunk el, különösen egy válsághelyzet időszakában, különösen egy világjárvány közepette. Tavaly is, amikor fölszólaltam - nekem már az a megtiszteltetés megadatott, Arató Gergely arról beszélt, hogy most már a tizenkettedik költségvetéshez szólhat hozzá, én már a huszonharmadikhoz, tehát egypár évet,
