Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 19. szerda - 199. szám - Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY (DK): - ELNÖK (LEZSÁK SÁNDOR): - DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP):

2280 hál’ istennek, el tudtam tölteni itt a falak között, és sok értelmes és persze értelmetlen vitában is részt tudtunk venni, és sok-sok hozzászólást hallottunk már -, mindig nagy kihívás egy költségvetés összeállítása, különösen ha egy világjárvány csap le, amely váratlanul érte a világ valamennyi országát, és már tavaly is említettem, hogy ilyenkor tervezni egy ország költségvetését különösen nagy felelősség, és különösen nagy tudás, szakmai felkészültség kell hozzá. Én azt látom, hogy már a tavalyi és a tavalyelőtti tervezés időszakában is kellő rugalmasság adatott arra az állami költségvetésben, hogy valamennyi ágazat, valamennyi szektor igényeire, még ha egy ilyen váratlan világjárvány is üt be, akkor is képesek voltunk, képes volt a kormány és az állami szervek reagálni, ráadásul nem is akárhogyan, hanem gyorsan, kiemelkedően reagálni, az emberek védelmét ellátva a kihívásokra. Én ezt a felelős, alkotó gondolkodást látom a jövő évi tervezésben is. Ezért szerintem köszönet illeti a Pénzügyminisztérium munkatársait, Varga Mihály miniszter urat és Banai államtitkár urat is, hiszen ők valóban komoly munkát végeztek. De valamennyi ágazat hozzátette a tervezési időszakban a saját célkitűzéseit, programjait. Mivel korábban voltam miniszter, pontosan tudom, hogy ez mit jelent, milyen kihívás egy tárca részére megfogalmazni a célokat, hozzárendelni a pénzügyi forrásokat, azt a kormányzaton belül a Pénzügyminisztérium szakmai szervezetével letárgyalni, elérni ennek a fedezetét. Ez nem kis kihívás, sok-sok munkaóra, sok-sok egyeztetés van ebben. Persze mindenkinek nem lehet megfelelni, de a világjárvány közepette mégiscsak az a legfontosabb, hogy a védekezés hatékony legyen. Az átoltottság szépen halad, közel járunk az 5 millió beoltotthoz, Magyarország a világelsők között van ebben a vonatkozásban is. S közben én azt láttam, hogy miközben elkezdtük a jövő évi költségvetés tervezését, a kormány már akkor olyan gazdasági programokat indított el, olyan versenyképesség-növelő támogatások lehetőségét adta meg hazai és külföldi vállalatoknak, amelyek magyar embereket, magyar munkavállalókat foglalkoztatnak, amivel a versenyképességüket próbáltuk növelni, s folyamatosan olyan döntések születtek a kormányzat részéről, amelyek a magyar foglalkoztatottsági rátát növelték, és valóban az emberekről való gondoskodásra fókuszáltak. És nem csak szociális szempontból, hiszen ahogy államtitkár úr mondta, a gazdasági növekedés adja meg a lehetőségét annak, hogy valamennyi ágazat növekedjen, és az egyes országok gazdasága húzhatja ki valamennyi országot a különböző válságokból. Én tehát azt látom, hogy egy felelősen megtervezett költségvetésről van szó. S valóban, egy gazdasági központú megközelítés is szerepel a jövő évi költségvetési számokban, hiszen egy soha nem látott történelmi cselekedetre készül a kormány, készülünk mindannyian, hogy a gazdaságot újraindítsuk. A ’22-es költségvetés a gazdaság újraindításáról szól, ami kulcsfontosságú azért, hogy valamennyi szektor, valamennyi ágazat tudjon működni, és a célokat, a terveket meg tudja valósítani. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt tenném mindehhez hozzá, hogy egy költségvetés nyilván pénzügyi kereteket ad a célok megvalósítására, tervezhető módon. Egy jól működő államban erre különösen oda kell figyelni. De egyben hitvallás is, értékrendet, értékorientáltságot is kifejez. Beszéltem a gazdaság fontosságáról, a gazdaság-újraindítási akciótervről, amire 7308 milliárd forintot tervez a kormányzat, ha jól olvastam az anyagban. Ez egy komoly összeg. Bízom benne, hogy ez kellő lehetőséget és olyan indítómotort tartalmaz, amellyel a magyar gazdaság valóban Európa legjobb gazdaságai közé tud ismét visszaemelkedni. Ez is egy nagy cél, és ez is az alkotást, a tenni akarást jelenti. Csak utalnék arra, hogy ha már hitvallás és ha már a gazdaság újraindítása, akkor ebben a környezetben érdemes megemlíteni azt, hogy az elmúlt időszakban, a rendszerváltás óta többféle kormány volt helyzetben és kapott lehetőséget a választópolgároktól. Most nem akarnék itt teljes mértékben visszatekinteni, de egy mondat erejéig mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy a baloldali válságkezelések hogyan, miként zajlottak. Ők alapvetően mindig egy olyan megközelítést alkalmaztak, amely az emberekre hárította a terheket, volt adóemelés, voltak megszorítások, de nem akarom végigsorolni. S ahogy Banai államtitkár úr fogalmazott, az önkormányzatok eladósodása is jellemző volt, és ez a kormány tette őket rendbe gazdaságilag és pénzügyileg. Tehát amikor a sarcolásról beszélnek, akkor a felelős gazdálkodásra is felhívnám a figyelmet, valamint a kormány segítő kezére is. (17.10) Nyilván az önkormányzatoknak is felelősségteljesen kell gazdálkodniuk az elkövetkezendő időszakban, és nem a kormányra mutogatni folyamatosan, hogy elvonnak tőlük forrásokat, miközben nem. A Kereszténydemokrata Néppárt frakciója, képviselői számára, nyugodtan mondhatom, hogy a gazdaság újraindítása mellett legalább ennyire fontos a családközpontú politika visszatükröződése, hiszen mégiscsak a családok adják a nemzet erejét, tehát ez is visszatükröződik a költségvetési számokban. Örömmel látjuk, hogy a családok támogatása gyakorlatilag a GDP 5 százalékát, tehát a bruttó hazai össztermék 5 százalékát fogja